A magasságtól való félelem (akrofóbia) megjelenhet egy esetleges bungee jump előtt, de akkor is, ha fel kell mászni egy létrán vagy egy épület felső emeletére. A magasságtól való félelem nem kis dolog, hiszen nemcsak a magasba fekvés veszélyeivel kapcsolatos gondolatokban nyilvánul meg, hanem a szorongás szomatikus tüneteiben, sőt olykor pánikrohamokban is. Gyógyítható-e valamilyen módon a magasságtól való félelem, és ezzel megkönnyítheti a beteg mindennapi működését? Olvasson a magasságtól való félelemről, és tanulja meg, hogyan győzze le azt.

A magasságtól való félelem. A probléma leírására használt másik kifejezés aacrophobia– ez két görög szó kombinációjából származik: az akrosz, amelyet csúcsként vagy csúcsként értünk, és a phobos, amelyet félelemnek fordítanak.

Itt érdemes megemlíteni, hogy nem minden magasba lépéstől való félelem kezelhető fóbiaként. A félelem egy érzés, aminek az a szerepe, hogy megóvjon minket a veszélyes helyzetektől – elvégre mindig fennáll annak a lehetősége, hogy lezuhanunk valamilyen hegycsúcsról, így elvileg teljesen természetes, hogy egy ilyen helyzetben félelem keletkezik. Magasságtól való félelemről azonban csak akkor lehet beszélni, ha egy félelmet kiváltó helyzetben a félelem jelentős mértékűvé válik, a szorongás különböző szomatikus tünetei jelentkeznek, illetve ha a szorongás negatívan befolyásolja az emberi lény általános működését.

A magasságtól való félelem az egyik leggyakoribb specifikus fóbia – az emberek 3-5%-a küzd vele. A probléma gyakoribb a nőknél.

A magasságtól való félelem okai

A magasságtól való félelem okai - valamint más specifikus fóbiák emberben való előfordulásának okai - eddig nem tisztázottak egyértelműen. Az akrofóbia feltételezett oka a gyermekkorban átélt traumatikus események. Például egy felnőtt, aki gyermekkorában a magasságtól való félelemtől szenved, például leeshet a fáról és valamilyen traumát szenvedhet el – ebben az esetben teljesen érthetőnek tűnik a félelem attól, hogy újra átéljen egy ilyen helyzetet.

A magasságtól való félelem olyan jelenséghez is vezethet, amikor félsz a magasságtólbizonyos értelemben "tanulunk" a szeretteinktől. Egy ilyen hipotézist azon az alapon állítottak fel, hogy azoknak az embereknek a gyermekeiben, akik maguk is szenvednek a magasságtól való félelemtől, gyakrabban fordul elő hasonló probléma, mint a magasságtól való félelem nélküli emberek leszármazottainál. Abban a gyermekben, aki látja, hogy gyámja vagy gondviselői rendkívül félnek a magasságtól, egyszerűen kialakulhat hasonló típusú félelem.

Egy másik elmélet a magasságtól való félelem okaival kapcsolatban az, ahol ezek a félelmek… megóvják az emberi populációt a kihalástól. Hiszen a magasságban való tartózkodás különféle események kockázatával jár, amelyek közül néhány akár halálhoz is vezethet. Ennek az elméletnek az esetében a magasságtól való félelemre való hajlam egyszerűen örökletes, és a genetikai kódba ágyazódik. Nem minden ember tapasztalja azonban a magasságtól való félelmet, és sok kritika hangzik el a magasságtól való félelem e, génekkel összefüggő, hipotetikus okaival kapcsolatban.

Magasságtól való félelem: tünetek

A magasságtól való félelem esetén jelentkező tünetek két szférát érinthetnek: lelki és testi. Ezek közül az első a különféle félelmek fellépése, amikor létrán, egy épület magasabb emeletén találja magát, vagy bármilyen más, jelentős magasságban való tartózkodással kapcsolatos helyzetben. A magasságtól félő beteg attól tarthat, hogy egy pillanat alatt elesik és meghal. Azt is érezheti, hogy rendkívül instabil talajon van, vagy bármelyik pillanatban meglökheti valaki, eleshet, és megtapasztalhatja egy ilyen helyzet következményeit.

Az akrofóbiában szenvedőknél a szorongás szomatikus tünetei is kialakulnak. Ilyenek lehetnek például a pulzusszám emelkedése, de az izzadás fokozódása, szédülés vagy jelentős fokú sápadtság is.

A magasságtól való félelem - a probléma legsúlyosabb eseteiben - a pánikrohamok kockázatával is jár. Ennek során megjelenhetnek a fent említett problémák (de jóval nagyobb intenzitással), de más betegségek is, mint például légszomj vagy akár teljes levegőhiány, mellkasi fájdalom, vagy az a hit, hogy az adott személy meghal. hamarosan emberi.

A magasságtól való félelem – amint azt fent is jól látható – jelentős negatív hatással lehet a betegek napi működésére. Ahogy nagyon könnyű elkerülni a bungee jumpokat vagy a vidámparki túrákat az óriáskeréken, sokkal nehezebb elkerülni a magas épületek megmászását vagy a létra használatát. Lehet-e valahogy segíteni a magasságtól félő betegeken, vagy meg kell tanulniuk együtt élni a problémájukkal?

Magasságtól való félelem: hogyan küzdjünk ellene?

A magasságtól félő betegek szerencséjére ez a probléma biztosan gyógyítható. Megpróbálható például az expozíciós terápia, amely azon alapul, hogy a pácienst fokozatosan (jelenleg jelentős magasságban) érik a félelmet okozó inger. A terápia célja a deszenzitizáció, vagyis az, hogy a nagy magasságban tartózkodó személy ne keltse többé félelmet a kezeltben. Itt azonban van egy probléma - ahogy az arachnofóbia esetében sem nehéz bemutatni a pókokat a betegnek, úgy nehezebb lehet vele elmenni a különböző, nagy magasságban található helyekre. Emiatt a magasságtól való félelem kezelésében alkalmazzák a virtuális valóság technikáit, amelyeknek köszönhetően - speciális berendezések segítségével - lehetőség nyílik különféle események szimulálására, például egy hegycsúcs tetején való tartózkodásra.

A magasságtól való félelem kezelésében alkalmazott másik módszer a pszichoterápia – itt elsősorban a kognitív-viselkedési terápiát alkalmazzuk. A számos különböző mentális rendellenesség kezelésében alkalmazott farmakoterápiát ritkán alkalmazzák a magasságtól félő embereknél, általában csak segédeszközként. A magasságtól való félelem legsúlyosabb formájával küzdő betegeknek főként antidepresszánsokat kínálnak. Néha a benzodiazepinek csoportjába tartozó anxiolitikumok javasoltak, és az akrofóbiával összefüggő szorongás szomatikus tüneteit is próbálják enyhíteni béta-blokkolók adásával a betegeknek.

Források:

1. Coehlo C.M., Wallis G., Deconstructing Acrophobia: Physiological and Psychological Precursors to Developing a Fear of Heights, Depression and Anxiety 27: 864-870 (2010), online hozzáférés: http://hms.he alth.uq.edu. au / vislab / kiadványok / reprintek / coelhoDaD10.pdf

2. Whitney SL és munkatársai, Akrofóbia és kóros magassági szédülés: a vestibularis fizikoterápia indikációi? Phys Ther. 2005. május, 85 (5): 443-58; on-line hozzáférés: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/15842192

3. Anyagok GoodTherapy.org webhely, on-line hozzáférés: https://www.goodtherapy.org/blog/psychpedia/acrophobia

A szerzőrőlÍj. Tomasz NęckiA Poznańi Orvostudományi Egyetem orvosi karán végzett. A lengyel tenger csodálója (leginkább fejhallgatóval a fülében sétál a partján), macskák és könyvek. A betegekkel való munka során arra összpontosít, hogy mindig meghallgassa őket, és annyi időt töltsön, amennyire szükségük van.

Olvasson további cikkeket a szerzőtől

Kategória:

Pszichiátria