A mély agyi stimulációt évek óta alkalmazzák az előrehaladott Parkinson-kór kezelésében. Hozzájárul a beteg életminőségének jelentős javításához – önállóan tud járni, a remegés megszűnik. Mi a Parkinson-kór elektródakezelése? Mely betegek jogosultak mély agyi stimulációra? Milyen mellékhatásai vannak ennek a módszernek?

Mély agystimuláció(mély agystimuláció -DBS ) fejlett agyi stimuláció karakterekParkinson-kór . A Parkinson-kór gyógyíthatatlan, de a mély agyi stimuláció javítja a beteg életminőségét.

Kezdetben orális gyógyszereket (főleg levodopát és dopamin agonistákat) használnak a Parkinson-kór kezelésére. A betegség folyamatos progressziója azonban hatékonyságuk fokozatos csökkenését okozza.

Ha a gyógyszereket naponta többször, növekvő dózisban adják be, de a tüneteket nem lehet enyhíteni, akkor az előrehaladott Parkinson-kór három kezelésének egyikét el kell kezdeni.

Az első az elektródos kezelés, vagyis az agy mély stimulációja, a második egy apomorfint használó szubkután pumpa, a harmadik pedig egy pumpa, amely a levodopát (a Parkinson-kór leghatékonyabb gyógyszerét) közvetlenül a duodenumba pumpálja.

Lengyelországban csak a mély agyi stimulációt térítik.

Mély agystimuláció - jelzések

Parkinson-kórban a mély agyi stimuláció jogosultsági szabályai:

  • Parkinson-kór diagnózisa az Egyesült Királyság Parkinson-kór Brain Bank kritériumai alapján
  • a betegség időtartama legalább 5 év (ez az az időszak, amely szükséges annak igazolására, hogy a beteg ebben a betegségben szenved)
  • a beteg életkora – 70 évnél fiatalabb (a DBS idős betegeknél történő alkalmazása minden alkalommal megköveteli a lehetséges előnyök és mellékhatások alapos mérlegelését)
  • az orális gyógyszerekkel végzett optimális farmakológiai terápia lehetőségeinek kimerítése (napi ≥ 4 óra a teljes kikapcsolási időből és/vagy ≥ 4 óra a zavaró dyskinesiával járó állapotok összesített idejéből; dokumentált a Hauser-napló bejegyzései alapján)
  • levodopa válasz mentve
  • nincs demencia
  • nincs depresszió és hangulati rendellenesség, kivéve a nem kapcsolódó
  • nincsenek jelentős pszichotikus tünetek
  • nincs jelentős atrófiás vagy hiperintenzív változás az agy MRI (mágneses rezonancia képalkotás) képén
  • társbetegségek miatt nincs ellenjavallat a pacemaker beültetésre

A depresszió, az enyhe demencia és az anamnézisben szereplő stroke néhány ellenjavallata az agy pacemaker beültetésének.

Mély agystimuláció – mi ez?

A mély agyi stimuláció során elektródákat helyeznek el az agy megfelelő szerkezetébe (az alacsony thalamus magba vagy a sápadt földgömb belső részébe), amelyeket vezetékkel kötnek össze a bőr alá a mellkason elhelyezett stimulátorral.

A páciens a műtét előtti napon mágneses rezonancia képalkotáson esik át. Másnap a műtéti beavatkozás egy speciális, metolikus sztereotaxiás keret felhelyezésével kezdődik a páciens fejére, és számítógépes tomográfia elvégzésével. A vizsgálati eredményeket bevisszük egy számítógépbe, amely feldolgozza az agy képeit. Ennek köszönhetően pontosan meghatározható, hogy az orvos hova kell behelyeznie az elektródát

A műtét első részében a beteg eszméleténél van. Csak helyi érzéstelenítést és nyugtatót adnak. Az orvosnak kapcsolatba kell lépnie a pácienssel, hogy ellenőrizze, hogy a stimuláció nem okoz-e káros hatásokat. Az agy stimulált részének közelében olyan struktúrák találhatók, amelyek felelősek például a mozgásért vagy a beszédért.

Az orvos egy kis lyukat fúr a koponyába, amelyen keresztül elektródát helyez az agyba, és stimulációt végez. Ha a beteg és a műtét során végzett neurológiai vizsgálatok megerősítik, hogy az elektróda nem okoz káros hatást, akkor a helyén marad, és egy speciális dugót helyeznek az előzőleg fúrt lyukba. Ezután a páciens általános érzéstelenítést kap, hogy pacemakert ültessünk be a kulcscsont területére. Az agyban lévő elektródához kábellel csatlakozik.

A Parkinson-kór kezelésében alkalmazott mély agystimulációt az NHF teljes mértékben megtéríti

A mély agyi stimuláció csökkenti, sőt néha meg is szünteti a Parkinson-kór gyógyszeres kezelését.

Fontos

A DBS és mindkét, a folyamatos gyógyszeradagoláson alapuló farmakológiai módszer hatékonysága összehasonlítható. Körülbelül minden második, előrehaladott Parkinson-kórban szenvedő, DBS-t igénylő beteg nem jogosult erre a terápiás formára (ellenjavallatok miatt), és az infúziós terápiák valamelyikével kell kezelni.

Olvasson az infúziós terápiákról

A neurostimulátor programozása úgy, hogy az elkezdjen elektromos impulzusokat küldeni,néhány órával az eljárás után végezzük. A stimulációs paramétereket minden betegnél egyedileg választják ki. Minél magasabbak az ingerlési paraméterek, annál gyorsabban fog elhasználódni a pacemaker akkumulátora. A jelenleg használt stimulátorok elemei több évig működnek.

A neurostimulátor beprogramozása után a páciens sokkal jobban érzi magát - a remegés megszűnik, nincs nagyobb járási problémája (pl. segítség nélkül tud járni, pl.)

A remegés és a merevség javulása a pacemaker beültetése után akár 10 évig, bradykinesia (lassulás) esetén pedig 8-9 évig tart. Ezenkívül 10 éven keresztül a motoros ingadozások és diszkinéziák, mind a disztóniás, mind a chorea kontrollálhatók.

Mély agystimuláció – előnyei és hátrányai

A DBS módszer előnye a pacemaker beültetés módja (azaz az egyes elemek szubkután és a koponyán belül kerülnek elhelyezésre), valamint a stimulációs paraméterek hosszú távú, a betegségről kialakult képhez igazításának lehetősége.

Hátránya viszont a stimulátor kikapcsolásának lehetősége a mágneses térben, ami többek között korlátozza bizonyos vizsgálatok és orvosi eljárások elvégzését

Mély agystimuláció – mellékhatások

A pacemaker beültetése után fennáll a vérzés vagy fertőzés veszélye a beavatkozás után. A stimulációból eredő mellékhatások viszont a következők:

  • lehetséges beszédromlás
  • érzelmi zavarok (depresszió, hipománia, öngyilkossági kísérletek)
  • a kognitív hanyatlás kockázata (főleg a végrehajtó funkciók és a verbális folyékonyság tekintetében)
A szerzőrőlMonika MajewskaEgészségügyi kérdésekre szakosodott újságíró, különösen az orvostudomány, az egészségvédelem és az egészséges táplálkozás területein. Hírek, útmutatók, szakértőkkel készített interjúk és riportok szerzője. Résztvevője a legnagyobb lengyel nemzeti orvosi konferenciának „Lengyel nő Európában”, amelyet az „Újságírók az egészségért” Egyesület szervezett, valamint az Egyesület által szervezett szakmai műhelyek és szemináriumok újságíróknak.

A szerző további cikkei

Kategória:

Neurológia