Már átlépve a klinika küszöbét, kényelmetlenül érzi magát, és a sorban állásban - mint a vizsgálat előtt - izzad a tenyere, görcsöl a gyomra, és amikor az orvos behív, megugrik a vérnyomásod. Valószínűleg fehérköpeny-szindrómája van.

A fehérköpeny-szindróma nem betegség. Ez a jelenség a psziché reakciója az egészségügyi személyzettel való érintkezésre; fordul elő azoknál, akik félnek az orvosi időponttól vagy az orvosi beavatkozásoktól, gyakrabban stresszes, szorongó, nagyfokú szorongásos betegeknél. Leggyakrabban a vérnyomás hirtelen megemelkedésében nyilvánul meg, és olyan tünetekkel járhat, mint izzadás, forróság és szorongás, hasi fájdalom, hányinger és akár ájulás is.

Hogyan alakul ki a fehérköpeny-szindróma

Az orvoslátogatás miatti szorongásunk indokolt, ha fájdalmas beavatkozás előtt állunk, vagy fontos vizsgálati eredményekre és diagnózisra várunk. Mindenki fél a fájdalomtól, és teljesen természetes, hogy aggódunk az egészségért. Az is növelheti a nyomást, ha kínos, intim egészségügyi problémákról beszélünk. Az is fontos lehet, hogy tisztában legyünk azzal, hogy az orvosnak nincs sok ideje ránk, és ezt össze kell foglalnunk – a rohanás, mint tudod, általában stresszt generál.

A fehérköpeny-szindróma jellemzője azonban, hogy gyakorlatilag minden egészségügyi szolgáltatóval kapcsolatba kerülő helyzetben fellép a benne szenvedőknél, még akkor is, ha csak receptet vagy igazolást kérnek. Így működik a tudatalatti, „tanult” reakciót vált ki, például gyerekkorban, amikor injekcióra, véradásra jöttünk, vagy kórházban kellett műtétre feküdnünk, ami egy gyerek számára szinte traumatikus élmény. És bár már nem vagyunk gyerekek, még a fertőtlenítőszerek szaga is a klinika folyosóján szorongást és a kontrollvesztés érzését okozhatja.

Amit a statisztikák mondanak

A fehérköpeny-szindróma a felnőtt betegek 20%-át, valamint a magas vérnyomással diagnosztizált gyermekek és serdülők 45%-át érintheti. Ez a jelenség gyakrabban fordul elő nőknél, mint férfiaknál, és gyakrabban fordul elő, ha a páciens orvossal érintkezik, mint az egészségügyi személyzet más tagjával, például nővérrel vagy gyógytornászsal.

Fehérköpeny-szindróma vagy magas vérnyomás?

Hirtelen ismétlődésa későbbi orvosi vizitek során a vérnyomás normát meghaladó értékre emelkedése félrevezető lehet, ami magas vérnyomásos betegségre utalhat. De a fehérköpeny-effektus könnyen megkülönböztethető a magas vérnyomástól – a szakemberek azt javasolják, hogy a betegek rendszeresen mérjék meg otthon a vérnyomásukat (pl. napi 3-szor); Ha az otthoni mérések során nem tér el a normától, és az emelkedett értékek csak az irodában jelennek meg, akkor valószínűleg a fehérköpeny-effektussal van dolgunk. Azokban az esetekben, amikor a beteg nem tud önmérni, az orvosok ún Nyomás rögzítő. A készülék fix időközönként méri a nyomást éjjel-nappal. A vizsgálat során a beteg otthon tartózkodik és napi tevékenységet végez, ezért a mérés megbízható (a páciens feljegyzi azokat a helyzeteket, amelyek befolyásolhatják a nyomásingadozást, pl. fizikai megterhelés, stresszes beszélgetés stb.).

Hogyan lehet enyhíteni a fehérköpeny-szindrómát

Nincsenek gyógyszerek a fehérköpeny-szindrómára. De ha a beteg tisztában van problémájával, megpróbálhatja mérsékelni a szervezet reakcióját. A vérnyomásmérő mandzsetta felhelyezése előtt kiemelten fontos az ellazulás – érdemes a jelenségről tájékoztatni az egészségügyi személyzetet, hogy elegendő időt hagyjanak a megnyugvásra. Az ellazulás hatékony módja lehet a légzőgyakorlatok, a meditáció, vagy az, hogy megpróbálod gondolataidat az iroda határain túlra vinni, pl. szép emlékek felidézése.

Az, hogy az orvos hogyan viszonyul hozzá, szintén jelentős hatással van a páciens reakciójára és az irodában eltöltött közérzetére. Amikor például a vizit elején az orvos felkel és barátságosan köszönti a beteget, ez a gesztus már az elején csökkentheti a szorongását, feszültségét. Egy empatikus, nem kötelező erejű interjú visszaadhatja a beteg biztonságérzetét, így a vizit során végzett vérnyomásmérés megbízható lesz.

Kategória:

Pszichológia