Az Anisocoria a tanulók egyenlőtlensége, és bármely életkorban előfordulhat. Az anisocoria lehet fiziológiás, de a pupilla aszimmetriája különböző betegségekből is eredhet, például agyrákból. Emiatt az egyenlõtlen tanulókat észlelõ betegnek mindenképpen orvoshoz kell fordulnia - a tanulói egyenlõtlenség diagnosztizálása nemcsak az okok feltárását teszi lehetõvé, hanem az adott beteg számára megfelelõ kezelést is lehetõvé tesz.
Anizokoriaegy kifejezés, amely két görög szó, az aniso (egyenlőtlen) és a cor (tanuló) egyesítéséből származik, a latin -ia (betegség) utótaggal. Így az anisokoria jelentésetanulói egyenlőtlenség(ezt a problémátpupillaaszimmetrianéven is nevezhetjük). Természetesnek tekinthető egy bizonyos eltérés a pupillák méretében – de olyan helyzetről beszélünk, amikor két tanuló méretkülönbsége nem haladja meg a 0,4 mm-t.
Annisocoria bármely életkorú betegnél előfordulhat: csecsemőknél és időseknél is megfigyelhető a pupillák egyenlőtlensége. Csakúgy, mint az a korosztály, amelyben pupilla aszimmetria fordulhat elő, rendkívül sok olyan körülmény van, amely anisocoriát okozhat.
Anizokoria: tünetek
Alapvetően az anisocoria nem egy betegség entitása, hanem a páciens valamely meglévő betegségének tünete. Vannak olyan helyzetek, amikor a beteg egyetlen eltérése az anisocoria. Fennáll azonban annak a lehetősége, hogy a pupilla-egyenlőtlenségben szenvedő betegnél más betegségek is kialakulnak – ezek megállapítása rendkívül fontos abból a szempontból, hogy ezek elemzése után felmerül az anisocoria okának gyanúja. A tünetek, amelyeknek különös éberséget kell kelteniük:
- szemmozgászavarok
- lelógó szemhéj
- fotofóbia
- szemfájdalom
- fejfájás (főleg, ha erős)
- látászavar (pl. homályos látás)
- láz
- nyakmerevség
Anizokoria: okok
Az emberi szem pupillái úgy működnek, mint a kamerák nyílásai: a pupilla méretének változása befolyásolja a szemgolyó mélyebb részeibe jutó fény mennyiségét. Sötétedéskor a pupilla kitágul (ezért a szimpatikus idegrendszer a felelős), ill.a luminozitásban a pupilla fordítva viselkedik és összehúzódik (erért a paraszimpatikus idegrendszer felelős)
Sok struktúra felelős a tanuló megfelelő viselkedéséért, mint pl. izmok és idegrostok.
Az Annisocoria lehet alapvetően fiziológiás és kóros is.
A tanulói egyenlőtlenség említett típusai közül az első -fiziológiai anisokoria- a látszattal ellentétben elég gyakran találkozunk vele. Kiderült, hogy a népességben még minden 5. embernek is egyenlőtlen a tanulója, és ez nem jár semmilyen egészségügyi eltéréssel. Ilyen esetben azonban a pupillaméret különbsége jellemzően nem haladja meg az 1 mm-t
A fiziológiás anisokoriában szenvedőknél folyamatosan megfigyelhető a pupillák eltérő mérete, az is előfordulhat, hogy periodikusan megjelenik és eltűnik, és - az anisokoriás idő elteltével - a szimmetria teljes visszatérése mindkét tanuló közül
Abban az esetben, ha a beteg tudja, hogy fiziológiás anizocóriája van, erről értesítenie kell a vizsgáló orvosokat (különösen a szemészeket) – a tartós anisocoria jellemzően nem ad okot aggodalomra
A pupilla aszimmetriája azonban számos különböző patológiával is összefügg – ez aggodalomra ad okot, különösen akkor, ha a páciensnél korábban nem diagnosztizálták a pupilla egyenlőtlenségét.Anisocoria egy csecsemőnélmár a születése pillanatában látható lehet.veleszületett anisocoriaesetén alapos diagnózist kell végezni, mivel fennáll annak a lehetősége, hogy a gyermek például veleszületett Horner-szindrómában szenved.
A tanulók egyenlőtlensége azonban a páciens életének bármely pontján előfordulhat. Itt az anisocoria lehetséges okainak listája meglehetősen hosszú, amelyekre példákat lehet mondani:
- a szemgolyó különböző betegségei (mint pl. iritis, zöldhályog),
- neurológiai betegségek (például központi idegrendszeri ischaemia, agydaganatok, aneurizmák és sclerosis multiplex vagy migrénes fejfájás),
- sérülések (a szemgolyót és a fejet is érintik; anisocoria előfordulhat bizonyos szemműtétek után is),
- a harmadik (oculomotoros) agyideg egyoldali bénulása,
- más szervekben elhelyezkedő neoplazmák (olyan daganat, amely anisokoriát okozhat, lehet például a tüdő csúcsán lévő daganat, ami Horner-szindrómához vezet).
Olyan információkkal is találkozhatunk, hogy van bizonyos kapcsolat az anisokoria és a neurózis között. Ez a függőség nemNyilvánvaló azonban, hogy a különböző neurotikus rendellenességek során fellépő pupilla egyenlőtlenség a vegetatív idegrendszer (amely a pupillatágulás mértékéért felelős) különféle diszfunkcióiból adódik.
Néha a tanulók egyenlőtlensége egyenesen… várható. Ez megtörténhet a szemészeti rendelőkben, ahol a páciensnek olyan gyógyszereket adnak be, amelyek csak az egyik szem pupilla tágulásához vezetnek. A fent említett módon anisokoriát okozó készítmények közé tartozik például az atropin és a tropikamid.
Létezik olyan állapot is, amelyrelátszólagos anisokorianéven hivatkozunk. Ez a jelenség a pupilla egyenetlenségéből is adódik, de csak olyan betegeknél figyelhető meg, akiknek valamilyen okból (pl. rák miatt) eltávolították a szemgolyóját, és akik emiatt szemprotézist használnak.
Anizokoria: diagnosztika
Egy dolgot kell kiemelni: a gyermekben, felnőttben vagy idős emberben hirtelen fellépő anisocoria mindig diagnosztikát igényel. Kezdetben általában szemészeti vizsgálatot végeznek: megvizsgálják a tanuló fényreakcióját, valamint a réslámpás vizsgálatot is
Anisokoriás betegnél meg kell határozni, hogy melyik pupilla viselkedik helytelenül: melyik a nagyobb, vagy melyik a kisebb. Ha a pupilla nem tágul a sötétben, az azt jelenti, hogy a patológia ebben a szemgolyóban fordul elő.
Ennek az ellenkezője igaz, ha egy pupilla nem szűkül a fényben – akkor a kóros folyamat azon az oldalon megy végbe, ahol nem következik be a várt pupillaméretváltozás.
A betegeken végzett egyéb vizsgálatok az anisocoria feltételezett okától függenek. Gyakran neurológiai vizsgálatra kerül sor, pupilla egyenlőtlenség esetén gyakran képalkotó vizsgálatok is (például fej komputertomográfiája - ezek a vizsgálatok különösen fontosak fejsérülés utáni anisocoriás betegeknél).
Anizokoria: kezelés
Magát az Anisokoriát - mivel tünet és nem betegség - nem kezelik. Előfordulhat azonban, hogy az anisokoriát okozó egység kezelést igényel.
A terápia típusa szigorúan a beteg problémájától függ - például iritises betegeknél gyógyszeres kezelés javasolt, míg központi idegrendszeri daganat okozta anisocoria esetén a betegeknek ajánlható, pl. például műtét
Források:
1. Payne W.N., Barrett M.J., Anisocoria; on-line hozzáférés:https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK470384/
2. Eric R Eggenberger, Anisocoria, Medscape; on-line hozzáférés: https://emedicine.medscape.com/article/1158571-overview
3. American Academy of Ophtalmology anyagai, on-line hozzáférés: http://eyewiki.aao.org/Anisocoria