A szív testünk egyik legfontosabb szerve. Központi pumpaként működik, amely vérrel látja el a test többi részét. Állandó, fáradságos munkája biztosítja minden szövet zavartalan működését, oxigénnel való ellátását és anyagcseretermékek elvezetését. Hogyan működik a szívünk és hogyan segíthetünk rajta?

A szívaz akaratunk akaratának alávetett izmokkal ellentétben még egy pillanatra sem tud pihenni. Percenként átlagosan 72-szer húzódik össze, és élettartama során körülbelül 173 millió liter vért kell pumpálnia. Számos tevékenységünk, mint például a helytelen táplálkozás vagy a mozgásszegény életmód szabotálja a szív megfelelő működését, és súlyos betegségekhez vezethet.

Szívhelyzet

Az emberi szív a mellkas központi részében található, más néven mediastinumban. A szív nagy része, a szerv körülbelül 2/3-a a test bal oldalán található, hosszú tengelye a jobb karhoz vezet. Ez a szerv közvetlenül a tüdő között helyezkedik el, ezért a fiziológiailag emberi bal tüdő kisebb felületű, mint a jobbé.

A népszerű és mohón rajzolt szívszimbólumnak nem sok köze van ennek az orgonának a tényleges formájához, inkább egy kissé szabálytalan, fordított kúpra emlékeztet.

Egy felnőtt ember szívének méretét gyakran egy ököl méretéhez hasonlítják, de az aerob erőkifejtésüket szabályozó edzett sportolóknál sokkal nagyobb is lehet.

A szívet egy speciális membrántáska veszi körül - az ún szívburok - belül folyadékkal töltve. Ennek a szerkezetnek köszönhetően minimálisra csökken a súrlódás az állandóan mozgó szív és a szomszédos szervek között.

Szívfunkciók

A szív fő feladata a vér pumpálása két körbe: a főbe és a tüdőbe. A fő körben (azaz nagy vagy szisztémás) a véren keresztül a szív oxigénnel és a megfelelő anyagcseréhez szükséges anyagokkal látja el a szöveteket.

Ugyanakkor oxigénmentesített, sötétvörös vénás vért gyűjt össze, elősegítve az anyagcseretermékek eltávolítását

A pulmonalis keringésben a szív lehetővé teszi a tüdő vérellátását az oxigénellátás és a szén-dioxid eltávolítása érdekében. A szív pumpaként való zavartalan, szabályos munkáját a kétpályás és egyidejű szállítás garantáljaanyagok a szervezetben.

A szív alapfelépítése

Az emberi szív nem más, mint egy nagyon hatékony izom, speciálisharántcsíkolt izomszövetből . Ez a fajta szövet csak a gerincesek szívében található. Ez azon kevés izmok egyike a testünkben, amelyek nem tudnak tetszés szerint dolgozni.

A szív két pitvarból és két kamrából áll. A szimmetrikus szerkezetnek köszönhetően 2 oldalra oszthatók:

  • maradt
  • helyes.

Két fő véna lép be a jobb pitvarba, ellátva az oxigénmentesített (vagy anyagcsere folyamatokhoz "használt") vénás vért:

  • felső üreges véna (vénás vért tartalmaz a felsőtestből, beleértve a fejet, a vállakat és a mellkast)
  • inferior vena cava (vért szállít pl. a hasüregből vagy a lábakból).

A szívkoszorúér keringéséből származó vénás vér (a szív falát vérrel látja el) szintén a jobb pitvarba áramlik

A jobb pitvart egy billentyű (tricuspid) választja el a jobb kamrától. A szelepek speciális membránok, amelyek megakadályozzák a vér ellenőrizetlen regurgitációját a szívösszehúzódások során.

PontosanA billentyűk megfelelő működésének köszönhetően az egészséges szív csak egy irányba pumpálja a vért .

A vénás vér a nyitott szelepen keresztül jut be a jobb kamrába. Meglehetősen vékony falú barlangos térről van szó, melynek szerkezetét erősítik az ún izmos trabekulák. A jobb kamra az ún a tüdőtörzs, amelybe a vért pumpálják, amikor összehúzódik.

A pulmonalis törzs, amelyet a szelep választ el, a jobb és a bal artériákra oszlik, és mindkét tüdőt vérrel látja el. Az alveolusokban történő gázcsere (oxigén és szén-dioxid) után az oxigéndús vér kis kapillárisokon, majd nagyobb vénákon keresztül gyűlik össze. Ezután a négy tüdővénán keresztül a szív bal pitvarába áramlik.

A pulmonalis keringés vérkeringése a keringési rendszer különálló és zárt eleme, ezért is szokták ún.kis vérkeringés .

A szív bal kamrája felelős a vér pumpálásáért a testben. Ez a perifériás keringés, más névennagy vérkeringés . A jobb kamrától eltérően a bal kamrának sokkal több munkát kell végeznie a folyadék „kinyomásakor”, ezért falai vastagabbak.

A vér az aortabillentyűn keresztül jut be az aortába – ez az emberi test legnagyobb artériája, amelyen keresztül minden szövetben eloszlik.

Az emberi szív anatómiai felépítése

Tekintse meg az 5 képből álló galériát

A szív vezető rendszere

A szív ritmikus összehúzódásai és összehúzódásai, rendszeres munkája nem lenne lehetséges, ha nem lennének az elektromos impulzusok és az izom rendszeres ingerlése, amelyet az ún. a szív vezető rendszere. A következőkből áll:

  • sinoatriális csomópont,
  • atrioventricularis csomópont,
  • egy csomó Hisa,
  • Purkinje rostok.

A sinoatriális csomópont, más néven "pacemaker", képes spontán elektromos gerjesztést generálni. Munkája egy olyan géphez hasonlítható, amely meghatározza a pulzusszámot.

Az impulzusok az atrioventricularis csomóponton keresztül továbbterjednek a szív más struktúráiba, ami lelassítja az impulzusok vezetését, és megakadályozza a kamrák és a pitvarok egyidejű összehúzódását. Kötegei és Purkinje rostjai a szív septumán keresztül elágazzák a hálózatot, és az impulzusokat végül a kamrai rostokba juttatják.

A szív vezetőrendszerének hatékony munkája biztosítja a szívizom megfelelő ritmusát és az ezt követő pitvarok és kamrák összehúzódását. Annak ellenőrzésére, hogy a rendszer megfelelően működik-e, elektrokardiográfiás (EKG) tesztet végeznek, amely elemzi a szív elektromos aktivitását.

Pulzusszám és vérnyomás

A működő szív a kamrákból való rendszeres vér kilökődése révén az artériák falának pulzáló mozgását kényszeríti ki, amelyetpulzusnak vagy pulzusnakneveznek. Ez az egyik olyan paraméter, amellyel könnyen felmérhető a pulzusszám és az erek rugalmassága.

A pulzusszám kamerával vagy érintéssel (tapintással) ellenőrizhető a bőrfelülethez közeli artériákon, leggyakrabban az artérián:

  • méhnyak,
  • felkarcsont
  • radiális,
  • combcsont.

A diagnosztika során felmérik annak gyakoriságát, amplitúdóját és szabályszerűségét, valamint a szisztolés hullám időtartamát vagy az artériák feletti zörejek jelenlétét

A normál nyugalmi pulzusszám egy felnőtt számára körülbelül 70 ütés percenként . Ezek az értékek nőnek, különösen alkohol, kávé fogyasztása után, stresszes helyzetekben vagy edzés után.

A túl magas pulzusértékek, 180-200 ütés/perc tartományban, sinus tachycardiát jeleznek , amely mélyreható diagnózist igényel

A második paraméter, amely kulcsfontosságú a szív- és érrendszer állapotának felméréséhez, avérnyomás . Ez az a nyomás, amelyet az áramló vér az erek falára gyakorol. A nyomásértékek számos tényezőtől függenek, többek között:

  • a szívizom összehúzódásának ereje,
  • az erek átmérője és telítettségi foka,
  • a beteg kora,
  • és még a napszaktól is.

A vérnyomást két érték jellemzi:

  • szisztolés vérnyomás
  • diasztolés nyomás.

Az első érték az a maximális nyomás, amelyet a vér elér a szív összehúzódása során, pumpálva azt az egész testben. A diasztolés nyomás az, amikor a szív a diasztolés fázisában van, és a szívverések közötti minimális vérnyomásszintet jelenti.

A normál vérnyomásértékeknek 120 és 129 (szisztolés) és 80 és 84 (diasztolés) között kell lenniük.

A vérnyomásértékek az életkorral növekedhetnek, azonban140/90 Hgmm feletti ismételt mérések kezelést igénylő magas vérnyomást jeleznek

Szívbetegség

A szív élete során számos negatív tényezőnek van kitéve, ami miatt hajlamos a különböző betegségekre. Sok éven át a szív- és érrendszeri betegségek a vezető halálokok Lengyelországban, sokkal veszélyesebbek, mint a rák.

Becslések szerint hazánkban az elmúlt években a halálozások mintegy 46%-a szívbetegség miatt következett beMás európai országokkal összehasonlítva ezek a statisztikák félelmetesek.

A leggyakoribb betegségek és állapotok, amelyek közvetlenül érintik a szívet:

Koszorúér-betegség

Koszorúér-betegség - egyébként ischaemiás szívbetegség - krónikus állapot, amelyet a szívizomsejtek hipoxiája okoz, ami annak kudarcához vezet. Főleg a következők okozzák:

  • érelmeszesedés (olyan alattomos betegség, amely a koleszterin és más lipidek feleslegének az artériák falában való lerakódását jelenti),
  • ritkábban a koszorúerek torlódása, szűkülete vagy fejletlensége miatt,
  • néhány sérülés
  • vagy szén-monoxid-mérgezés után.

A koszorúér-betegséget anginának is nevezik , mert a tünete erős fájdalom és légszomj a mellkas körül edzés közben. A fájdalom kisugározhat (leggyakrabban balra) a karokba, kezekbe és még az állkapocsba is.

Szívinfarktus

A szívizominfarktus - köznyelvben szívrohamnak is nevezik - a szívizom elhalása, amelyet annak ischaemiája okoz. Ezt a szívbe vért szállító koszorúér elzáródása okozza.

Korábbi szívkoszorúér-betegség és érelmeszesedés az esetek több mint 90%-ában felelős a szívrohamért.

A szívinfarktus általában hirtelen, heves,erős fájdalomban nyilvánul meg a retrosternalis területen . A betegek is panaszkodnakcímzett:

  • légszomj,
  • mellkas,
  • hányinger
  • és hányás.

A szívroham nagyon súlyos betegség, magas halálozási aránnyal, gyakran számos szövődményhez vezet, és tartósan károsíthatja a szívet, mint pumpát.

A szívrohamot egyre fiatalabb embereknél diagnosztizálják, főleg 45 év alatti férfiaknál, akik stresszel és egészségtelen életmóddal terheltek.

Szívritmuszavarok

Szívritmuszavarok - az ún szívritmuszavarok - ez a rendellenességek nagy csoportja, amely 2 típusra osztható:

  • szupraventrikuláris aritmiák (például pitvarfibrilláció, pitvar-, csomóponti vagy pitvarkamrai tachycardia)
  • és kamrai aritmiák

A szupraventrikuláris rendellenességek általában olyan embereknél fordulnak elő, akiknél nincs további szívbetegség, és kockázati tényezői lehetnek a jövőbeni szív- és érrendszeri betegségeknek (pl. stroke).

Kamrai aritmiák (beleértve a további kamrai összehúzódásokat, kamrai fibrillációt, kamrai tachycardiát) – ezek viszont nagyon súlyos betegségek, általában mentőhívással és kórházi kezeléssel járnak együtt.

Az aritmiáknak számos oka lehet, kezdve az ischaemiás szívbetegség szövődményeitől, a szerzett és veleszületett szívhibákon át, a vezetőrendszer genetikailag meghatározott betegségeiig vagy az artériás magas vérnyomásig

Az aritmiák megnyilvánulhatnak, például:

  • szívdobogás és tachycardia (azaz túl gyors pulzus),
  • légszomj,
  • szédül,
  • ájulás.

Szívizomgyulladás

Szívizomgyulladás - a korábban említett betegségektől eltérően - ez a betegség korábbi fertőzések szövődményeként jelentkezik:

  • vírusos (pl. influenza, bárányhimlő vagy rubeola)
  • vagy bakteriális (staphylococcus, szalmonella vagy pneumococcus fertőzések).

Fiataloknál ennek a gyulladásnak autoimmun háttere is lehet.

A betegséget kísérő betegségek a következők:

  • gyors fáradtság bármilyen fizikai tevékenység során,
  • légszomj,
  • szívdobogás,
  • láz.

A kezeletlen szívgyulladás a normál sejtek fibrózissal történő helyettesítéséhez vezethet, ami jelentősen csökkenti a szívizom teljesítményét.

Hibás szelepek

Szelephibák – veleszületett vagy szerzett betegség (pl. súlyos fertőzések után). A billentyűbetegségek leggyakoribb típusai a következők:

  • billentyűszűkület - mikora beszűkült vérkiáramlás megnehezíti a megfelelő pumpálást,
  • és a billentyű regurgitációja – ami a vér „szivárgását” és regurgitációját okozza.

A billentyűk hibái miatt a szív egyre keményebben dolgozik, és a betegség súlyosbod. A tünetek a következők lehetnek:

  • légszomj,
  • mellkasi fájdalom,
  • szédülés
  • vagy duzzanat a boka és a láb körül.

Szívbetegség diagnózisa

A szívbetegség gyanúja esetén elsősorban végzett vizsgálatok non-invazív vizsgálatok, amelyek segítenek kizárni a betegség egyéb okát a beteg nem specifikus tüneteinek jelenlétében

Ezek a leggyakoribbak:

  • Vérvizsgálatok - a standard vérképen kívül az ún specifikus szívmarkerek, azaz olyan enzimek, amelyek koncentrációja megnövekszik a hipoxia és a szívizomsejtek károsodása miatt. A legnépszerűbb markerek a troponinok (cTn) és a kreatin-kináz (CK) vagy a B-típusú natriuretikus peptid (BNP). Az ilyen eredményeket azonban nagyon körültekintően kell elemezni, mert például megerőltető edzés után – például maratoni futás – megemelkedik a troponinkoncentráció, és akkor ez nem jelent kóros állapotot.
  • Mágneses rezonancia képalkotás (NMR) – jelenleg az egyik legpontosabb és legnépszerűbb módszer a mélyreható non-invazív diagnosztikára a kardiológiában. Lehetővé teszi a szívben lezajló folyamatok megjelenítését, valamint a kép nagy felbontásának köszönhetően lehetővé teszi a szövetek differenciálását és funkcióik felmérését is.
  • Echokardiográfia - ez egy ultrahangos vizsgálat, amely lehetővé teszi a szív belső szerkezetének és a lehetséges rendellenességek felmérését.
  • Elektrokardiogram - a szív bioelektromos aktivitásának mérésére használható. Biztonságos és olcsó, kimutatható vele például a szív vérellátásának krónikus zavarai, szívritmuszavarok és akár az ún. „Csendes” szívizominfarktus (korábbi tünetmentes infarktus, amely maradandó nyomot hagy a szívizomban)

A koszorúér angiográfia a kardiológiában használt invazív vizsgálat, amely kórházi tartózkodást igényel. Ennél a technikánál kontrasztanyagot juttatnak be a páciens testébe az egyik artérián keresztül, ami lehetővé teszi a koszorúerek hálózatának láthatóvá tételét a röntgenfelvételen

Mi a legkárosabb a szívünkre?

Sajnos számos olyan tényezőre nincs befolyásunk, amely potenciális tényező lehet a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában. Ezek például:

  • életkor (férfiak>55, nők>60),
  • férfi nem,
  • koraimenopauza,
  • a családban előfordult szívbetegség vagy magas vérnyomás.

A fejlett társadalmakban azonban a szívbetegség egyre fiatalabb egyéneket érint. Kiderült, hogy egészségünket elsősorban életmódunk befolyásolja erősen. A szív- és érrendszeri megbetegedések ilyen magas aránya mögött az egyre hosszabb ideig tartó ülés, a számítógépes és TV-s szórakozás, valamint a feldolgozott étrend a fő felelősök.

Az orvosok jelenleg felsorolnak néhányat a szívbetegségek legfontosabb kockázati tényezői közül:

  • túlsúly és hasi elhízás
  • dohányzás
  • kevés fizikai aktivitás
  • magas koleszterinszint
  • alkoholfogyasztás

A szakértők szerint körülbelül heti 150 perc közepes intenzitású aerob fizikai tevékenység (pl. séta vagy séta) nagymértékben javítja állapotunkat és szívműködésünket.

Kevésbé zsíros diétával és a dohányzás abbahagyásával kombinálva a rendszeres testmozgás minden bizonnyal az egészség jegye és szívünk legjobb barátja lesz. Azt az elvet követve, hogy jobb a megelőzés, mint a gyógyítás, gondoskodjunk a szívprofilaxisról, és élvezzük a hosszú életet.

Kategória:

Anatómia