Subarachnoidális vérzés előfordulhat fejsérülés következtében, de okozhatja az egyik koponyaűri ér aneurizma szakadása is. Ennek a problémának a legjellemzőbb tünete a fejfájás extrém jellege – a subarachnoidális vérzést tapasztaló betegek általában életük legerősebb fejfájásaként írják le. Sajnos azoknak a betegeknek a prognózisa, akiknél ez a probléma kialakul, nem kedvező.

A szubarachnoidális vérzés(röviden SAH) az agy arachnoidális és dura materje közötti vér felhalmozódásával jár, és a stroke egyik lehetséges oka - becslések szerint mindezen állapotok 5%-áért felelős. Ezt a betegséget az orvostudomány már régóta ismeri, mert a subarachnoidális vérzés klinikai képét már Hippokratész is leírta, de erről a problémáról csak a XVIII. megtudta az aneurizmák lehetőségét az emberekben, és hogy ezek a struktúrák eltörhetnek.

Statisztikailag minden tizedik embernek van subarachnoidális vérzése minden évben. Nőknél több ilyen probléma fordul elő. Általánosságban elmondható, hogy a subarachnoidális vérzés kockázata az életkorral növekszik, de észrevehető, hogy az ilyen típusú vérzések fele 55 év alatti embereknél fordul elő.

Elméletileg úgy tűnik, hogy a szubarachnoidális vérzésekre - abból a tényből adódóan, hogy olyan problémák, mint az ischaemiás stroke vagy a hemorrhagiás stroke sokkal gyakrabban fordulnak elő - nem érdemes különös figyelmet fordítani rájuk. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy Lengyelországban évente akár 3000 beteg is tapasztalja ezt a problémát, és hogy a szubarachnoidális vérzés milyen súlyos következményekkel jár, akkor jól látható, hogy mennyire fontos ez a betegség, és mindenképpen érdemes beszélni róla.

Subarachnoidális vérzés: okai

A subarachnoidális vérzések nagy részét fejsérülés okozza. A szubarachnoidális vérzésnek azonban nem ez az egyetlen lehetséges oka – az is előfordul, hogy a vérzés spontán módon jelentkezik a betegben, és ilyen helyzetben a vérzés leggyakoribb forrása.a probléma az intracranialis aneurizma ruptura. Az ilyen típusú elváltozások leggyakrabban az artériás rendszeren belül helyezkednek el, amelyek részét képezik az ún az agy artériás kereke (Willis-kerék). A subarachnoidális vérzés gyakoribb azoknál az embereknél, akik:

  • van néhány intracranialis arteriovenosus malformációja
  • kokaint szed
  • sarlósejtes vérszegénységben szenved

Subarachnoidális vérzés: kockázati tényezők

A fent említett problémákon kívül számos egyéb kockázati tényező is növeli a betegnél a subarachnoidális vérzés lehetőségét. Ezek a következők:

  • magas vérnyomás (különösen kontrollálatlan, azaz nem megfelelően kezelt)
  • dohányzás
  • alkoholfogyasztás

A szubarachnoidális vérzés fokozott kockázatát azok is tapasztalják, akiknek rokonai életük során tapaszt altak ilyen problémát.

Subarachnoidális vérzés: tünetek

A subarachnoidális vérzés legjellemzőbb tünete a fejfájás. Itt azonban hangsúlyozni kell, hogy ez a fájdalom különleges - a betegek általában szúrósnak mondják, de még szembetűnőbb, hogy a betegek a valaha tapaszt alt legerősebb fejfájásként írják le. A subarachnoidális vérzésnek azonban nem ez az egyetlen tünete – a lefolyása során előforduló egyéb betegségek mellett a következőket soroljuk fel:

  • súlyos hányinger és hányás
  • görcsök
  • beszédzavarok (pl. elmosódott beszéd formájában)
  • tudatzavar
  • intraokuláris vérzés
  • hirtelen vérnyomás-emelkedés

A szubarachnoidális vérzés kezdetétől számított idő múlásával a betegek más betegségeket tapasztalhatnak. Nyakmerevség alakulhat ki (ez jellemzően a vérzés kezdete után 6 órával alakul ki). Előfordul, hogy a vérzés során egyes agyidegek megbénulnak, ami megnyilvánulhat többek között kettős látás vagy lelógó szemhéj. A szubarachnoidális vérzés során különféle típusú bénulások is előfordulhatnak.

Subarachnoidális vérzés: diagnózis

A subarachnoidális vérzésre különösen azoknál az embereknél kell gyanakodni, akik rendkívüli intenzitású fejfájásra panaszkodnak, és korábban soha nem tapaszt altak ilyen betegségeket. Itt azonban azonnal tisztázni kell, hogy a takácsatka közötti térbe történő vérzés diagnózisa ésA lágyság nem lehetetlen olyan embereknél, akik gyakran küzdenek fejfájással (például migrénnel) – ilyen helyzetben a betegek általában azt mondják, hogy az általuk érzett fájdalom határozottan különbözik a „tipikus” fejfájástól.

A pácienst először fizikális vizsgálatnak vetik alá, amely kimutathatja a vérzési rendellenességeket, mint például a nyaki merevséget (ha ez kialakult), és mindig felméri a páciens tudatosságát (általában a Glasgow-i kóma skála segítségével) . ).

Ha a beteg állapotának kezdeti felmérése során talált eltérések subarachnoidális vérzésre utalnak, szükségessé válik a megfelelő vizsgálatok elrendelése. Általában a fej első számítógépes tomográfiáját kontrasztanyag nélkül végzik el – a vérzés kezdetétől számított első hat órában az esetek több mint 98%-a diagnosztizálható.

Ha kétségek merülnek fel, lumbálpunkció végezhető – a vér kimutatása az agy-gerincvelői folyadékban, valamint a subarachnoidális vérzés egyéb tünetei megerősíthetik ezt a diagnózist

A puha dura és a pókháló közötti térbe való vérzés gyanúja esetén is elvégzett vizsgálatok mellett vannak pl. Mágneses rezonancia angiográfia és invazív angiográfia

Azt is meg kell említeni, hogy - tekintettel arra, hogy a subarachnoidális vérzések nem igazán gyakoriak - egyéb olyan állapotokat is figyelembe vesznek, amelyek a beteg betegségeiért felelősek lehetnek. Ebben az esetben a differenciáldiagnózis főként migrént, tenziós fejfájást, az agy vénás melléküregeinek trombózisát és agyhártyagyulladást foglalja magában.

Subarachnoidális vérzés: szövődmények

A szubarachnoidális vérzés egyik lehetséges szövődménye, amely mindenképpen több figyelmet érdemel, a vaszkuláris görcs kialakulásának kockázata. Ezt a problémát súlyosbíthatják a vérzési zavarok, ha az általában a vérzés kezdetétől számított harmadik napon jelentkezik, és a legsúlyosabb a megjelenése utáni 5. és 7. nap között

Számos elmélet létezik az érösszehúzódás patomechanizmusáról. Figyelembe veszi a kalcium felszabadulását a sejtek belsejéből, ami az erekben az izomsejtek összehúzódásához vezet, de számos egyéb folyamatot is, mint pl. megnövekedett mennyiségű szabad gyökök, endotelinek és prosztaglandinok megjelenése a központi idegrendszer struktúráiban

KövetveA szubarachnoidális vérzés, érszűkület biztosan nem kedvező jelenség - korlátozza az idegsejtek vérellátását, súlyosbítva a vérzés miatt fellépő károsodást. Ez az oka annak, hogy a subarachnoidális vérzés kezelése során megpróbálják megelőzni a subarachnoidális vérzést.

Subarachnoidális vérzés: kezelés

Kezdetben a subarachnoidális vérzés kezelésében a legfontosabb a beteg állapotának stabilizálása - jelentős tudatzavarok esetén szükség lehet többek között a legyen intubálás és mesterséges lélegeztetés alkalmazása. Ilyenkor a beteg folyamatos monitorozása szükséges, pl. vérnyomása, pulzusa és légzésszáma.

Ha a beteg állapota ezt lehetővé teszi, megfelelő beavatkozásokat végeznek – ezek különösen fontosak azoknál a betegeknél, akiknél a subarachnoidális vérzés intracranialis aneurizmarepedés következtében alakult ki

Az ilyen helyzetben végrehajtható műtétre példa az aneurizma endovaszkuláris embolizációja, esetenként a megrepedt aneurizmák nyírását is végezzük nyílt módszerrel

Rendkívül fontos a subarachnoidális vérzés kezelésében az újbóli vérzés megelőzése. Erre a célra mindenekelőtt vérnyomáscsökkentő gyógyszereket használnak, amelyek lehetővé teszik az artériás nyomás fenntartását a kívánt határokon belül (általában feltételezik, hogy a szisztolés nyomásnak 140 és 160 Hgmm között kell lennie).

Az ilyen helyzetben használható gyógyszerek többek között labetalol és nikardipin. A subarachnoidális vérzés után a betegek egy másik gyógyszert - nimodipint - kaphatnak, amelynek feladata az érszűkület kockázatának csökkentése. A fájdalom csillapítása is fontos szerepet játszik (erre pl. opioid fájdalomcsillapítók használhatók)

Subarachnoidális vérzés: prognózis

Sajnos a subarachnoidális vérzéses betegek prognózisa nem kedvező. A betegek 10-15%-a még a kórházba kerülés előtt meghal. A fennmaradó betegek - a kórházban lévők - 40%-a a vérzést követő egy hónapon belül meghal.

Azok között, akik túlélik, leggyakrabban különböző neurológiai hiányosságok vannak, mint például járás- vagy egyensúlyzavarok, de más problémák is előfordulnak, például hangulatzavarok

A legjobb prognózis azoknak a betegeknek szól, akiknek enyhe vérzésük van, és akiknél nem alakul ki semmilyen szövődmény (például a korábban leírt érgörcs).

Subarachnoidális vérzés: megelőzés

A subarachnoidális vérzést nem lehet teljesen megelőzni, de kockázata korlátozható. Elmondható, hogy a vérzés megelőzésének alapja a megfelelő vérnyomásértékek betartása, a túlzott alkoholfogyasztás vagy dohányzás kerülése, valamint a rendszeres fizikai aktivitás – egyszóval feltételezhető, hogy a kockázat csökkenthető az általánosan elfogadott egészséges életmóddal.

Elképzelhető, hogy elméletileg a subarachnoidális vérzés kockázatát csökkenteni lehetne a fej rendszeres képalkotó vizsgálatával, amely lehetővé tenné az intracerebrális aneurizmák diagnosztizálását a betegeknél. Az ilyen eljárás azonban – mivel ezeket a változásokat embereken ritkán észlelik – nem tekinthető indokoltnak.

Az esetleges aneurizmák kimutatását célzó vizsgálatok - ha egyáltalán - szóba jöhetnek olyan betegeknél, akik valamilyen betegségben szenvednek, amelyek során határozottan fokozott a hajlam az előfordulásukra. Ilyen betegség például az öröklött autoszomális domináns policisztás vesebetegség (ADPKD).

A szerzőrőlÍj. Tomasz NęckiA Poznańi Orvostudományi Egyetem orvosi karán végzett. A lengyel tenger csodálója (leginkább fejhallgatóval a fülében sétál a partján), macskák és könyvek. A betegekkel való munka során arra összpontosít, hogy mindig meghallgassa őket, és annyi időt töltsön, amennyire szükségük van.

Kategória:

Kardiológia