- Mivel töltjük a szabadidőnket? A szabadság a lehetőségtől függ
- Ötletek a gyermekeddel való aktív időtöltéshez
- Kevesebb időt töltünk hobbinkkal, mint más európaiak
- Hogyan töltjük a hosszú hétvégéket?
- Szívesebben tanulunk új készségeket a nyaralás alatt a tévézés helyett
- Indulás vagy elhagyás otthonról?
- A pihenésnek legalább 3 hétig kell tartania
A szabadidő eltöltése életkortól, vagyoni helyzettől és szociális körülményektől függ. Egyesek úgy vélik, hogy most több szabadidőnk van, mint a Lengyel Népköztársaságban. Ha igen, hogyan használjuk fel az ünnepeket, és mely tevékenységek a legnépszerűbbek?
A közvélekedéssel ellentétben a Lengyel Népköztársaság idején kevesebbet tudtunka családunknak és a pihenésnek szentelni szabadidőnkből, mert heti 6 napot dolgoztunk és csak időnként szabad szombat volt . De az is előfordult, hogy a foglalkoztatottak nagy része el tudott menni kéthetes, akár egy hónapos szabadságra. Ma ez nem könnyű. Sokszor anyagi okokból, vagy attól tartva, hogy elveszítjük a munkahelyünket, beleegyezünk abba, hogy egyre rövidebb szabadságot vállalunk. A szabadidőt azonban jobban értékeljük, és – a kutatások szerint – egyre többet fordítunk arra, hogy vonzóvá tegyük.
Mivel töltjük a szabadidőnket? A szabadság a lehetőségtől függ
A szabadidő eltöltésének formája számos tényezőtől függ, amelyeket a kutatók külsőre és belsőre osztanak fel. Az első a környezet (domborzat, éghajlat, épületkarakter, kommunikáció), viselkedésminták és szokások. A belső tényezők a személyiségtípus, az egyéni mozgásigény vagy más emberekkel való érintkezés. A szabadidő eltöltését az egészségi állapot, a fizikai erőnlét, az életkor, a nem, az iskolai végzettség, a szakma és természetesen az anyagi helyzet is meghatározza. A család, kortárs csoport vagy barátok által továbbadott minták jelentős szerepet játszanak. A képzettebb emberek szabadidejükben gyakrabban járnak moziba, színházba, koncertre vagy olvassák el kedvenc könyveiket. Gyakrabban sportolnak is, kirándulnak
Másrészt a magányos emberek, függetlenül iskolai végzettségüktől és gazdasági helyzetüktől, nagyobb valószínűséggel járnak moziba és társasági találkozókra. A jobb helyzetűek, különösen a fiatalok egyre gyakrabban választják a rövidebb-hosszabb utakat. A szegényebbek szabadidejüket többnyire kiegészítő munkával töltik, vagy a családdal, barátokkal való sétákra korlátozódnak.
A szabadidő felhasználási formáit befolyásoló további tényezők az egészségi állapot és az életkor. Azok, akik betegek vagy nehezen mozognak, szükségszerűen kevésbé aktív szabadidőt választanak. Fiatalok és fittek, még ha nincs is készpénzük, utazást, játékot vagy sétát választanak.
Ötletek a gyermekeddel való aktív időtöltéshez
Kevesebb időt töltünk hobbinkkal, mint más európaiak
A CBOS kutatása szerint minden harmadik lengyel kijelenti, hogy az elmúlt 5 évben csökkent a rendelkezésére álló szabadidő mennyisége. Ugyanakkor minden negyedikünk ennek az ellenkezőjét állítja. A hivatásszerűen dolgozóknak van a legkevesebb idejük magukra. A gazdálkodók és a saját vállalkozásukat vezető emberek bevallják, hogy egyáltalán nincs szabad idejük. A megkérdezettek hangsúlyozták, hogy a legtöbb idejük az alvásra, a pihenésre, a családi életre, a kulturális igények kielégítésére, a társasági életre, a szeretteivel való kapcsolatok ápolására, a gyerekekkel való beszélgetésre hiányzik. A nők 4,45 órát, a férfiak 2,22 órát töltenek házimunkával. A hölgyeknél átlagosan 4,36 óra van. szabadidő, és urak 5.25. Ráadásul a kutatások azt mutatják, hogy a nők szabadidejének minősége rosszabb, mint a férfiaké, mert a hölgyeknek időnként meg kell szakítaniuk a pihenést, hogy valami háztartási ügyet intézzenek.
Más európaiakhoz képest kevesebb időt töltünk hobbival és több időt a társasági élettel. A társadalmilag legaktívabbak természetesen a 15 és 24 év közöttiek. Érdekes összefüggéseket mutatott ki a szabadidő eltöltésével kapcsolatos vágyak és a valóság között a CBOS 2010-es kutatása.
Minden harmadik, aki szabadidejében tévézik, szívesebben megy kocsmába, diszkóba, kirándulni a városon kívülre, de nem. Ami még érdekesebb, ez nem mindig kapcsolódik a pénzhiányhoz - gyakrabban a szabadidő passzív eltöltésének szokásához. Ezt a jelenséget az is magyarázza, hogy a tévézés kombinálható vacsorafőzéssel, vasalással, szeretteivel való beszélgetéssel. Az ilyen szabadidős tevékenységek nem igényelnek erőfeszítést vagy tervezést.
Hogyan töltjük a hosszú hétvégéket?
A Millward Brown SMG / KRC kutatása (2012. május) azt mutatja, hogy a lengyelek szabadidejüket a szabadban töltik. A hosszú hétvégék elválaszthatatlan eleme a grillezés, amelynek 81 százaléka van támogatói között. lengyelek. A kolbász vagy hús tűzön sütését alkohol - leggyakrabban sör, ritkábban erősebb ital - fogyasztása kíséri. Mit csinálunk még grillezés közben? Néha játszunk a gyerekekkel, fotózunk, de általában nyugágyakon vagy függőágyakban fekszünk.
Szívesebben tanulunk új készségeket a nyaralás alatt a tévézés helyett
Szisztematikusan növekszik azoknak a fiataloknak a köre, akik szabadidejüket ünneplik, és szeretnék a mindennapi feladatoktól távol tölteni. A lengyelek egyre gyakrabban veszik ki a tévékészülékeket a nyaralókból, és érdekes olvasmányokkal pótolják. Egy másik jelenség a szabadidődben szerzett új készségek megszerzése, önmagad fejlesztése. És nem arról van szótanfolyamokon vagy előadásokon való részvétel, de egyszerűen csak nézni a világot
Indulás vagy elhagyás otthonról?
43 százalék A lengyelek bevallják, ha tehetnék, mindig külföldre mennének nyaralni. A valóság azonban az, hogy 10 emberből 1 választja az utazást. Általában olyan magasabb végzettségű és magas keresetű emberekről van szó, akik megengedhetik maguknak a hosszabb távollétet a munkából.
De vannak az országban eltöltött ünnepek szilárd támogatói is. Érdemes hozzátenni, hogy sok lengyel nem szívesen nyaral. Az ok gyakran az utazásra szánt pénz hiánya, az otthon töltött nyaralás pedig aligha vonzó nyaralás. Ezenkívül 2010-ben 1,2 millió lengyel váll alt további munkát a nyaralásuk (GUS) alatt, hogy kitöltse az otthoni költségvetés lyukait.
Pihenhetünk? Igaz, 81 százalék. A lengyelek tudják, hogy a nyaralás a pihenést szolgálja, nem a munkát, de ennek ellenére minden ötödik ember nem tud pihenni a munkából. Ennek számos oka lehet. Néha feletteseik nyomása, néha pedig személyes vágy, hogy kiemelkedő elkötelezettséget tanúsítsanak a cég életében.
A pihenésnek legalább 3 hétig kell tartania
A foglalkoztatottak körében 23 százalék egy hónap szabadságot szeretne. Sajnos a lengyelek körében egyre elterjedtebb gyakorlat, hogy kihasználják a néhány napos pihenőt, ami keveset ad. Pszichológusok és orvosok szerint a testi-lelki erő valódi regenerálódását biztosító pihenésnek 3 hétig kell tartania. Nos, álmodj valami jót.
FontosSzabadidős tevékenységek
A KSH kutatása azt mutatja, hogy egy statisztikai pólus minden napra kiosztja:
- 2 óra 50 perc TV-nézésre és sajtóolvasásra;
- 1 óra 10 perc a társasági életre;
- 23 perc egy olyan sportághoz, amelyet sétának is tekintünk;
- 16 perc a hobbik és szenvedélyek megvalósítására;
- 13 perc vallásgyakorlásra, önkéntességre