Az autizmus (vagy helyesen szólva, autizmus spektrumzavar) olyan aggodalomra ad okot, amelytől sok kisgyermekes szülő tart. Melyek az autizmussal összefüggő kommunikációs zavarok, másokkal való interakció és abnormális viselkedés? Milyen tünetek alapján gyanakodhat az autizmusra? Milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre az autizmus spektrum zavarral diagnosztizált beteg számára?

Autizmusegy kifejezés, amely a görög "autos" szóból származik, amelyet önmagának fordítanak. Alapvetően az autista rendellenességek lényegét tükrözi – az ilyen zavarokkal küzdő emberek a saját világukban élnek, és a környező valóságban való működés egyszerűen nehéz lehet számukra.

Egyre többen mondják, hogy az autizmus egy idegrendszeri fejlődési rendellenesség, amivel nincs, de csak van.

Az autizmust a múlt század első felében kezdték emlegetni – majd 1943-ban Leo Kanner írta le a korai gyermekkori autizmust.

Ugyanakkor egy másik kutató, Hans Asperger párhuzamosan dolgozott hasonló problémákon. Az első diagnosztikai besorolásokban az autizmust olyan rendellenességek mellé sorolták be, mint a gyermekkori skizofrénia.

Az idő múlásával azonban megváltozott az ilyen típusú rendellenességekről alkotott nézet – ezeket teljesen külön problémaként különböztették meg.

Az autizmus még mindig meglehetősen rejtélyes probléma, ezért nemcsak a lehetséges okok feltárását kutatják folyamatosan, hanem a felismeréséről vagy besorolásáról is változnak a vélemények

Alapvetően elmondható, hogy az autizmus nagy utat járt be – kezdetben különböző pszichotikus rendellenességek mellé helyezve, ma már sokan nem is tartják betegségnek.

Az autizmus típusai és az autizmus spektrumzavar

Autizmus felnőtteknél: hogyan néz ki egy felnőtt autista élete

Az autizmus spektrumzavarok típusai és az osztályozás különbségei

A pszichiátriában alapvetően két osztályozás létezik: az Egészségügyi Világszervezet által kidolgozott ICD (jelenleg a 10. változata van érvényben) és az Amerikai Pszichiátriai Társaság által készített DSM osztályozás (jelenleg ötödik változata van használatban).

Alapvetően mindkét osztályozásban hasonló problémák vannak leírvaA diagnosztikai kritériumok és a különféle rendellenességek kategorizálása azonban gyakran teljesen elkülönül.

Lengyelországban az orvosok főként az ICD-10 osztályozást használják. Az ő esetébenautizmusaz általános fejlődési zavarok kategóriájába tartozik (F84), amelyben több különböző probléma is megkülönböztethető, mint pl.:

  • kisgyermekkori autizmus (esetében az első problémák a gyermek 3 éves kora előtt jelentkeznek)
  • atipikus autizmus (a tünetek itt kezdődnek, miután a gyermek három éves lesz)
  • Rett-szindróma
  • egyéb gyermekkori dezintegratív rendellenességek
  • hiperkinetikus rendellenesség kísérő mentális retardációval és sztereotip mozgásokkal
  • Asperger-szindróma
  • egyéb pervazív fejlődési rendellenességek
  • meghatározatlan pervazív fejlődési rendellenesség

A DSM-V besorolás problémája teljesen más:autizmusesetében sok változás történt az osztályozás legutóbbi változatában

Nos, a DSM-V lényegében nem tesz különbséget az egyes típusok közöttautizmus , és inkább az autistic disorder spektrum kifejezéssel helyettesíti őket.

Ennél a besorolásnál sokkal nagyobb hangsúlyt kap az előforduló eltérések intenzitása, mint az, hogy a beteg rendellenességeit az autizmus egyik formája közé soroljuk. benne.

Autizmus - epidemiológia

Nehéz megmondani, hogy pontosan milyen gyakorisággal fordulnak elő autizmus spektrum zavarok. Ennek oka egyrészt az, hogy a különböző kutatások eltérő diagnosztikai kritériumokat alkalmaznak, másrészt az a tény, hogy az autizmus prevalenciája teljesen eltérőnek tűnik a világ különböző régióiban.

Például az Egyesült Államokban a statisztikák szerint 68 gyermekből egynél diagnosztizálható az autizmus spektrum zavar. Másrészt az európai adatok azt sugallják, hogy az autizmus egy típusa 150 gyermekből 1-nél fordul elő. Megint más statisztikák azt mutatják, hogy az autizmus a lakosság 1%-át érinti, de ahogyan nehéz pontosan megbecsülni az autizmussal élők számát, más a helyzet a nem és a probléma elterjedtsége tekintetében. Itt a különbségek egyértelműen észrevehetők – a fiúknál sokkal gyakrabban, akár négyszer is diagnosztizálnak autizmus spektrum zavart.

Autizmus - Tünetek

Az autizmus alapvető tünetei a három aspektushoz kapcsolódó rendellenességek: a kommunikáció, a társas interakciók és a specifikus viselkedés.

Ezen szférák mindegyikében előfordulhatnak jellegzetes eltérések, hangsúlyozdegy dolgot azonban tenni kell: minden autista spektrumzavarral küzdő gyermek más és más, és valójában az egyiket a kommunikációs problémák uralják, a másikban pedig atipikus, sztereotip viselkedést tanúsítanak.

Az autizmus valójában sok különböző probléma összeállítása, nem pedig egy olyan egység, amelyben bizonyos rendellenességeknek kell előfordulniuk.

Autizmustünetek – Kommunikáció

Az egyik aggasztó jel, amely a legvalószínűbb, hogy a gyermekek autizmusának lehetőségével jár együtt, a késleltetett beszédfejlődés.

Valóban így van: a beszédfejlődési zavarok az autizmus spektrumzavarok egyik első tünete lehet, ráadásul amikor a gyermek beszélni kezd, a beszéde eltér társaiétól. Egy autista gyermek:

  • ugyanazokat a mondatokat vagy szavakat ismételje újra és újra
  • pontosan ugyanazzal a kérdéssel válaszolj a kérdésére (az echolalia néven ismert jelenség)
  • nehezen tudja egyértelműen meghatározni igényeit
  • nem a nyelvtani szabályoknak megfelelően - nem ragozhatja a szavakat, nem használhatja a helyes nyelvtani alakzatokat, az is jellemző, hogy az autista gyerekek nem "ettem"-nek nevezik magukat, hanem "Dorota evett"
  • szokatlan módon beszélj, például minden megszólalást úgy énekelj, mintha kérdés lenne.

A kommunikációs zavarok, amelyek az autizmus tünete, nem csak a verbális szférát érintik. A problémák a non-verbális kommunikációban is észrevehetők

Az a személy, akinekautizmusa

nem valószínű, hogy szemkontaktust teremt. Nehezen olvassa el a mások által bemutatott testbeszédet (az arckifejezéseket és a gesztusokat egyaránt).

Nehéz lehet megérteni, mit mond egy ASD-s személyautizmus , mert előfordulhat, hogy olyan arckifejezéseket jeleníthet meg, amelyek teljesen alkalmatlanok ahhoz, amiről éppen beszél.

Autizmus tünetei – társas interakciók

Az autista spektrum zavarral kapcsolatos másik probléma a más emberek működésének rendellenességei

Aautistabeteget rendkívül furcsa, szokatlan személynek tekinthetjük, de egyszerűen más módon működik. Ami a szociális interakciókat illeti, azautizmustünetei a következők:

  • kapcsolatfelvételi nehézségek, új barátok szerzése
  • vonakodás attól, hogy mások (még a szüleik is) megérintsék őket
  • nehézségek az érzésekről való beszédben – mind a saját, mind mások érzéseiről
  • problémák játék közben: a gyermekautizmussal nehéz lehet szerepet vállalni (például boltban vagy otthon játszva) - játékai általában sztereotip jellegűek, ráadásul a gyerek továbbra is tud játszani ugyanazzal a játékkal, és még mindig ugyanabban, egy módon,
  • látszólagos közömbösség a másokkal való kapcsolattartás iránt: az autista beteg teljesen közömbösnek tűnhet más emberek iránt, ráadásul ritkán büszkélkedik eredményeivel (még a bonyolult fejtörők összeállításában is sikerrel) – úgy tűnhet, kivételesen be van zárva a világába

Autizmus tünetei – specifikus, sztereotip viselkedés

Egy másik terület, ahol az autizmus tünetei megjelenhetnek, a gyermek viselkedése.

Az autizmus spektrum zavaraira jellemző többek között: szélsőséges viselkedési merevség. Egy autista gyermek egyszerűen nem szereti a napi rutin változásait: ha először felöltözik, megreggelizik, majd kimegy sétálni, a tevékenységek sorrendjének bármilyen változása dühkitöréshez, sőt agresszív viselkedéshez vezethet.

Az autizmus egyéb tünetei ezen a tengelyen a következők lehetnek:

  • a gyermek nagy érdeklődése olyan tárgyak iránt, amelyek mások egyáltalán nem keltenek kíváncsiságot: pl. egy mosógép forgó dobja vagy villanykapcsolók
  • különböző tárgyak (pl. játékok, ruhák) megszállott elrendezése a gyermek által meghatározott sorrendben
  • szokatlan mozdulatokat sokszor megismétel, pl. saját tengelye körül forog
  • nagyfokú érdeklődés egy adott tudásterület, pl. a számok iránt.

Megtalálhatók-e az autizmus tünetei csecsemőkorban?

Egyes gyermekeknél az autizmus spektrum zavarai gyorsan, a születést követő több hónapon belül jelentkeznek, míg más betegeknél az első problémák csak néhány évvel a születésük után jelentkeznek

Különböző kutatóknak különböző elméleteik vannak arról, hogy milyen viselkedésmódok - életének legkorábbi szakaszaiban - utalhatnak arra, hogy a gyermeknél fennáll a kockázata az autizmus kialakulásánakautizmus .

Visszaküldi többek között figyelni, hogyan reagál a csecsemő az anyára - zavaró lenne például, ha a gyermek nem mosolyog az anya láttán, vagy ha nem veszi fel vele a szemkontaktust.

Egy másik jel, amely aggasztó lehet a szülők számára, a kisgyermek hangérzékenysége. Nos, vannak olyan elméletek, amelyek szerint azautizmusjellemzője az lenne, hogy egy csecsemő nagyon halk hangokra (például papírsuhogásra) reagál, és ezzel egyidejűlegfigyelmen kívül hagyva a sokkal hangosabb ingereket, például az ajtó becsapódását.

  • Tudja meg, mi jellemzi a gyermekkori autizmust
  • Ismerje meg az autizmust felnőtteknél

Autizmus - okai

Az autizmus okai nagyon eltérőek lehetnek, de ezek biztosan nem oltások.

Az autizmus okait sok autista gyermek szülője, valamint sok orvos kérdezi, de manapság senki sem tud 100%-os biztonsággal válaszolni rájuk.

Még a legjobb szakembereknek is vannak elméletei az autizmus okairól, semmint tudományosan bizonyított tényekről. Az autizmust kiváltó lehetséges tényezők a következők: génmutációk, fertőzések vagy perinatális problémák.

1. Gének

Azautizmusokainak elemzésével a tudósok a legtöbb figyelmet a különféle genetikai rendellenességekre összpontosítják. Elméletileg bizonyos gének mutációi felelősek lehetnek a betegség megjelenéséért, de ez idáig nem mutattak ki specifikus mutációt, amely ezt okozná. Miért érdekes tehát még mindig oly sok kutató számára a gének szerepe az autizmus kialakulásában?

Azt a tényt, hogy a genetikai rendellenességek autizmust okozhatnak, alátámasztják az ikrekkel végzett vizsgálatok eredményei is.

Egypetéjű ikrek (azaz azonos genetikai anyaggal rendelkezők) esetében, ha egyikük autista, egyes tanulmányok szerint akár 90%-os a kockázata annak, hogy a másik ikernél is kialakul a betegség.

Ezzel szemben az ikrek esetében - akiknek külön genetikai anyaguk van - az autizmus előfordulási aránya hozzávetőleg 30%

Egy másik jele annak, hogy a mutációk autizmust okozhatnak, az, hogy néha együtt él más, genetikai rendellenességek által okozott betegségekkel. Ez a helyzet például a törékeny X-kromoszóma-szindróma vagy a Rett-szindróma esetében.

Az autizmus és a gének kapcsolatáról szóló legújabb kutatásban a Harvard Egyetem tudósai 31 269 autista ember genomját elemezték a világ minden tájáról. Míg eddig 65 autizmussal kapcsolatos gént ismertek, az autizmuskutatás történetének legnagyobb elemzése után számuk 102-re nőtt. Közülük 47 volt erősebb intellektuális és fejlődési elmaradással, 52 erősebb autizmussal és 3 gén. mindkét rendellenességet kondicionálta. Ilyen nagyszámú gén elemzését fontos lépésnek tartották afelé, hogy a gének hatékonyan megkülönböztessék az autizmus spektrumhoz kapcsolódó és más fejlődési rendellenességeket okozó géneket.

2. Betegségekneurológiai

Autizmussal élő gyermekeknél az agy morfológiájában észrevehető eltérések vannak (ez például a képalkotó vizsgálatok során is megtalálható).

Ez az oka annak, hogy egyes tudósok úgy vélik, hogy az autizmus okai között az idegrendszer patológiái is szerepelhetnek. Az autizmus kockázatát növelő problémák a következők:

  • makrokefália
  • mikrokefália
  • encephalopathiák
  • agyhártyagyulladás.

Fontos az is, hogy az autizmus gyakrabban fordul elő azoknál a gyerekeknél, akiknek családjában valaki korábban ebben a betegségben vagy más autizmus spektrum zavarban szenvedett

3. Szövődmények a terhesség és a perinatális időszakban

Az autizmust előidéző ​​jelenségek a terhesség és a szülés lefolyásával kapcsolatos különféle szövődmények is

Az autizmus lehetséges oka a terhes nőknél előforduló egészségügyi állapotok, például a terhességi cukorbetegség vagy a pajzsmirigy diszfunkciója.

A pervazív fejlődési rendellenességek kockázatát a méhen belüli fertőzések is növelhetik – különösen a rubeola vírus vagy citomegalovírus fertőzések

Egyéb problémák, amelyekről úgy gondolják, hogy autizmust okoznak, a perinatális szövődmények. E betegség megnövekedett előfordulási gyakorisága figyelhető meg koraszülötteknél és csökkent testsúllyal születetteknél.

Az újszülöttek perinatális hipoxiájának tapasztalata szintén hozzájárulhat a perinatális hipoxiához.

4. Ártalmas anyagok

Az autizmus okaira vonatkozó hipotézisek között vannak olyanok is, amelyek a gyermek mérgező anyagoknak való kitettsége és a pervazív fejlődési rendellenességek kialakulásának kockázata közötti összefüggésre vonatkoznak. Ebben az esetben a legnagyobb figyelmet a nehézfémekkel, például ólommal vagy higannyal történő mérgezésre fordítják.

Az olyan ártalmas anyagokat, amelyek elméletileg növelhetik az autizmus kockázatát a gyermekeknél, a terhes gyógyszerek is beszívják

A kismama által szedett potenciálisan veszélyes készítmények közé tartozik a valproinsav (epilepszia elleni gyógyszer), a paracetamol (fájdalomcsillapító és lázcsillapító gyógyszer) vagy a misoprostol (gyomorfekély kezelésére használt szer).

Az autizmus okait kutató kutatók figyelme az anya terhesség alatti alkoholfogyasztása vagy dohányzása és gyermeke általános fejlődési rendellenességeinek kockázata közötti összefüggésre is irányul.

5. Meg nem erősített elméletek -oltások

Az elmúlt években az ún vakcinaellenes mozgalom. Az oltást ellenzők többek között vitatják álláspontjukat hogy a vakcinák autizmust okozhatnak.

Valóban, néhány évvel ezelőtt voltak olyan javaslatok, amelyek szerint a vakcinázás autizmushoz vezethet (különösen a kanyaró elleni védőoltás). Az elmélet támogatói azt is felvetették, hogy a vakcinákban található higanytartalmú tartósítószer elősegíti az átható fejlődési rendellenességeket.

Még tudományos publikációk is megjelentek, amelyek állítólag alátámasztották az oltások és az autizmus közötti kapcsolatot. Végül néhány év elteltével más kutatók megcáfolták ezeket az elméleteket – kiderült, hogy az autizmust védőoltások okozta kutatásokat helytelenül végezték el.

Az oltást ellenzők egyébként is hűek maradnak álláspontjukhoz, és ezzel párhuzamosan az orvosok is kongatják a vészharangot – a gyerekek beoltásának elkerülése már veszélyes következményekkel jár, mint például a kanyarós megbetegedések számának növekedése (ennek szövődményei az oltatlan gyermekeknél) akár végzetes is lehet).

6. Egyéb tényezők

A fent említett szempontok sokat jelentenek abban, hogy mi lehet az autizmus potenciális oka.

A valóságban azonban ezek nem mind olyan tényezők, amelyek a tudósok szerint átfogó fejlődési rendellenességhez vezethetnek.

Előfordulásuk egyéb kockázati tényezői a következők: D-vitamin-hiány, gyomor-bélrendszeri rendellenességek gyermekeknél vagy SSRI antidepresszánsok (szerotonin újrafelvétel-gátlók) terhes nők általi alkalmazása

Amint látja, sok elmélet létezik az autizmus okairól, de valószínűleg hosszú időnek kell eltelnie, míg végül kiderül, ami az előfordulásához vezet.

Emiatt lehetetlen hatékonyan megelőzni az autizmust. A kutatóknak tehát továbbra is arra kell összpontosítaniuk, hogy mit tegyenek, ha a rendellenesség előfordul a gyermekben. Jelenleg fontosabbnak tűnik az autisták hatékony terápiás módszereinek felkutatása, mint annak feltárása, hogy mi okozza ezt a betegséget.

Megéri tudni

Az anya viselkedése NINCS befolyással a gyermek autizmusának kialakulására

Egy másik elmélet az autizmus okairól, amelyet szintén megcáfoltak, az anya viselkedésének befolyása e rendellenesség kockázatára a gyermekben. Felmerültek azok a hipotézisek, amelyek szerint azok a gyerekek, akiket anyai melegség és gyengédség nélkül nevelnek fel érzelmi hidegséget mutató nőknél, fokozottan ki vannak téve a pervazív fejlődési rendellenességek kialakulásának.Ennek a hipotézisnek semmi köze az igazsághoz.

Autizmus - diagnózis

Nem könnyű az autizmus diagnózisát felállítani – elvégre nem minden, az egyénre jellemző rendellenesség jelentkezik egyszerre. Az aggódó szülők általában először a gyermekorvoshoz irányítják lépéseiket.

A szakember természetesen meg tudja erősíteni vagy kizárni a szülők aggodalmát, bár a gyermekorvos önmagában nem diagnosztizálja az autizmust - ebből a célból nagy valószínűséggel speciális intézménybe utalja a szülőket, pl. és pedagógiai klinika

Az autizmus diagnosztikáját általában egy egész csapat végzi, beleértve gyermekpszichiáter, pszichológus, pedagógus és logopédus. A diagnózis felállítását a szülők részletes interjújának összegyűjtése előzi meg (mind a gyermek viselkedését, mind egyéniségét, születésétől, fejlődési szakaszaitól, valamint a terhesség lefolyásától kezdve)

Nagyon fontos a kis beteg viselkedésének megfigyelése is. A speciális tisztek, mint például az ADOS-2 (Autism Diagnosis Observation Schedule-2), segítenek a diagnózis felállításában.

Azonban, mielőtt a szülők szakemberhez fordulnának, néha kétségeik támadhatnak: valóban rosszul alakul a gyermek fejlődése, vagy a gondozók túlérzékenységéről van szó?

Itt jön segítségül a Synapsis Alapítvány, amely a Badabada-t, az Autizmus Korai Felismerési Programját futtatja. A badabada.pl weboldalon elérhető egy teszt, amelynek köszönhetően a szülők legalább kezdetben ellenőrizhetik, hogy valóban van-e okuk aggódni gyermekük miatt.

  • Érzékszervek által megtévesztett világban élni [INTERJÚ]

Autizmus - nem kezelés, hanem terápia

Az autizmus öndiagnózisa a terápia hosszú útjának kezdete. Alapvetően ennek a kifejezésnek a – terápia – használatát az autizmus spektrum zavarokkal foglalkozó szakemberek feltételezik. Ennek az az oka, hogy mivel az autizmust egyre inkább nem tekintik betegségnek, nehéz lenne bármiféle kezelésről beszélni, az autizmussal élő gyermekek számára kínált terápiás beavatkozások sokfélék lehetnek. Viselkedési technikákat is alkalmaznak dogoterápia vagy hippoterápia.

  • KUTYÁTERÁPIA - a KUTYÁVAL való érintkezés terápiás alkalmazása
  • HIPOTERÁPIA - rehabilitáció ló segítségével

Logoterápiát is alkalmaznak, de zeneterápiát, érzékszervi integrációs gyakorlatokat és biofeedback-et is

Az osztályok az autista gyermekeknél is jelentős szerepet játszanakkorai fejlesztés támogatása. Mindezen autizmusterápiák célja a páciens mindennapi életvitelének javítása – várhatóan javítani fognak többek között a beteg kommunikációs készsége, vizuális-térbeli koordinációja vagy a környezet észlelésének jobb fejlesztése

Néha gyógyszeres kezelés javasolt az autisztikus spektrumzavarban szenvedő betegeknek, de egy dolgot azonnal hangsúlyozni kell. Az autizmusra nincs gyógymód – a gyógyszeres kezelés csak indokolt esetben és csak segédeszközként javasolt

A farmakoterápia ajánlható például szorongással, jelentős hangulati zavarokkal vagy gyakori agresszív viselkedéssel küszködő gyermekeknek.

Kategória:

Neurológia