Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

ELLENŐRZETT TARTALOMSzerző: lek. Patryk Jasielski

Az emésztőrendszer vizsgálata lehetővé teszi egy adott szerv működésének (pl. a gyomor sósav szekréciójának) vagy megjelenésének felmérését (pl. kolonoszkópiában). Az egyes szerveket a diagnosztizált betegségtől függően különböző módszerekkel lehet megvizsgálni. Némelyikük egyszerű, nyilvánosan elérhető teszt, míg másokat csak erre szakosodott központokban végeznek. Tudja meg, milyen típusú emésztési vizsgálatok vannak, és hogyan kell megvizsgálni az egyes szerveket.

Az emésztőrendszer több részből áll: a nyelőcsőből, gyomorból, nyombélből, vékony- és vastagbélből, májból, epeutakból és hasnyálmirigyből. Ezen szervek mindegyikére különböző tesztek végezhetők. Ezek felosztása:

  • laboratóriumi vizsgálatok, ahol különböző anyagok koncentrációját mérik a vérben
  • funkcionális tesztek, a szervek működésének felmérése
  • és képi a különböző struktúrák kiemelésére

Az endoszkópiát is elvégzik, azaz az emésztőrendszer lumenének megfigyelését belülről, speciális berendezéssel

Karbamid kilégzési teszt

Ez az egyik olyan teszt, amelyet a H. pylori gyomorfertőzés diagnosztizálására használnak. Ez egy mikroorganizmus, amely a gyomor krónikus gyulladásáért és a peptikus fekély kialakulásáért felelős.

A teszt gasztroszkópia nélkül kimutatja a fertőzést. A teszt speciális szénnel jelölt karbamid lenyeléséből áll, akár radioaktív, akár nem. Ezután 10 vagy 30 perc elteltével a páciens levegőt fúj a kémcsövekbe a csövön keresztül.

A kémcsövekben egy speciális számláló segítségével számítják ki a címkézett szén-dioxid-tartalmat. Ha H. pylori fertőzés van jelen, akkor ez a baktérium a jelölt karbamidot vízzé és szén-dioxiddá bontja, ami mérhető.

Baktériumok hiányában a kilélegzett gáz nem tartalmaz jelölt szenet. Ez egy nagyon megbízható tanulmány. Ne feledje, hogy 4 héttel a vizsgálat előtt ne vegyen be antibiotikumot és 2 hétig a protonpumpa-gátlók (PPI-k) csoportjába tartozó gyógyszereket.

nyelőcső pH és manometria

Jelenleg ez a legjobb módszer a gastrooesophagealis reflux betegség diagnosztizálására. Ebben az állapotban a savtartalom visszafejlődikfel a nyelőcsőbe. Irritálja a falakat, és olyan tüneteket okoz, mint gyomorégés, égő érzés és fájdalom a szegycsont mögött, valamint a táplálék visszafolyása a szájba.

Ez a teszt lehetővé teszi a gyomor reflux gyakoriságának és időtartamának értékelését az alsó nyelőcső pH-jának (vagy savasságának) mérésével. Ez magában foglalja egy speciális szonda behelyezését egy elektródával az orron keresztül, amely méri a hidrogénionok koncentrációját (azaz a pH-t).

Ezt a vizsgálatot manometriával fejezzük be. A nyelőcső izomzatának kontraktilitásának felmérésére és a savas reflux betegség diagnosztizálására használják. Méri a nyomásváltozásokat a nyelőcső lumenében.

Amilaza és lipáz

Az amiláz egy enzim, amely az összetett cukrokat egyszerű cukrokra bontja. A lipáz pedig felelős a zsírok lebontásáért. Mindkét anyagot a hasnyálmirigy választja ki.

Mérésüket e szerv betegségeinek diagnosztizálására használják, főleg akut hasnyálmirigy-gyulladás, ritkábban krónikus. Az akut hasnyálmirigy-gyulladásra jellemző, hogy ezen enzimek szintjét a vérben a normál érték háromszorosára növelik.

Az amiláz koncentrációja más betegségekben is megemelkedik, pl. epehólyag-gyulladásban, nyálmirigy-betegségekben vagy krónikus veseelégtelenségben. Ez az enzim a vizeletbe is bejut, és ott mérhető.

A lipáz specifikus a hasnyálmirigy-betegségekre, azaz szintje csak e szerv betegségeinél emelkedik. Ezért jobb az akut hasnyálmirigy-gyulladás diagnosztizálásában.

Alanin és aszpartát aminotranszferáz (ALT és AST)

Mindkét enzim felelős a fehérje anyagcseréért. Nagy mennyiségben megtalálhatók a májsejtekben, és májbetegségek diagnosztizálására használják. A normát meghaladó szintjük a májsejtek, azaz a májsejtek károsodását jelzi.

Mérsékelt koncentrációnövekedés (a normálnál kevesebb, mint 5-ször) vagy nagymértékű (5-15-ször) olyan betegségekben fordul elő, mint például:

  • zsírmáj,
  • alkoholos májbetegség,
  • krónikus hepatitis B és C (hepatitis B / hepatitis C),
  • gyógyszer- és toxinkárosodásban és egyéb egészségügyi állapotokban.

Nagyon nagy (több mint 15-szörös) növekedés figyelhető meg az akut vírusos hepatitis, a gyógyszerkárosodás (főleg a paracetamolmérgezés) és a toxinok (különösen a gombagomba elfogyasztása után), valamint az akut máj ischaemia esetében.

Bilirubin

A hemoglobin hem bomlásának terméke, amely az oxigén szállítása és a vörösvérsejtekben található. A májban metabolizálódik, és az epébe, majd a belekben választódik ki. A bilirubinszint növekedése a felelőssárgaság előfordulására, ami a bőr és a szemek sárgás elszíneződése. Nem konjugáltra, amely a májban nem alakult át, és konjugáltra, amelyet a máj már kiválaszt. Ezeket együtt egész szám bilirubinnak nevezik.

Az októl függően az egyik típusú bilirubin koncentrációja megemelkedhet. Konjugálatlan állapotban a vörösvértestek fokozott lebomlását, azaz a hemolízist jelzi.

A konjugátum megemelkedik az epeutak elzáródása esetén, azaz olyan betegségek esetén, mint a húgyhólyag és epeutak kövek, máj-, hasnyálmirigy-, hólyag- és epeutak daganatai.

Mindkét típusú bilirubin (azaz konjugált és nem konjugált) emelkedése előfordulhat akut és krónikus hepatitis (vírusos, alkoholos és egyéb), mérgezés vagy anyagcsere-betegség esetén.

Gamma-glutamiltranszferáz (GGT) és alkalikus foszfatáz

Mindkét enzimet a máj és az epeutak betegségeinek diagnosztizálására használják. Az alkalikus foszfatáz szintje emelkedik a máj gyulladásában és cirrhosisában (azaz fibrózisában). Érzékeny mutatója a hólyagban és az epevezetékben lévő epeköveknek, valamint a kolecisztitisznek is.

GGT az epevezeték köveiben is emelkedett. Ennél a betegségnél jobb indikátor, mint az alkalikus foszfatáz, mert koncentrációja gyorsabban növekszik és tovább tart.

A GGT mérése hasznos az alkoholos májbetegség diagnosztizálásában – szintje a betegség korai szakaszában megemelkedett. A GGT-koncentráció növekedését májrák is okozhatja.

Endoszkópos retrográd cholangiopancreatográfia (ERCP)

Ez egy teszt az epeutak vizualizálására. A kezdeti szakasz úgy néz ki, mint a gasztroszkópia. Az endoszkópot a nyelőcsövön és a gyomron keresztül a nyombélbe helyezik. Ezután kontrasztot adnak a közös epevezetékhez, amely röntgenfelvételeken figyelhető meg. Az endoszkópot az epeutakba is be lehet helyezni

Ezt a tesztet az epeutakban lévő daganatok diagnosztizálására használják, mintavétellel elemzésre. Használják még az epeúti kövek eltávolítására, vagy szűkület esetén protézis felhelyezésére

Hasi röntgen

Ez az egyik alapvető képalkotó teszt, amelyet az emésztőrendszeri betegségekben alkalmaznak. Általában álló és/vagy fekvő helyzetben végzik. A modern és pontosabb berendezések elérhetőségének korában ritka esetekben a hasüreg röntgenfelvételét végzik el.

Bélelzáródás gyanúja és gyomor-bélrendszeri perforáció esetén javallott. Néha vanaz akut fekélyes vastagbélgyulladás és szövődményeinek diagnosztizálására használják a vastagbél puffadás formájában.

Hasi ultrahang

Az emésztőrendszeri betegségek képalkotó diagnosztikájának alapvető módszere. Lehetővé teszi a hasüregben lévő szervek különböző betegségeinek, különösen a májnak, az epeutaknak, a hasnyálmirigynek, valamint kisebb mértékben a gyomornak és a beleknek a megjelenítését.

Használható a máj méretének és szerkezetének, az ascitesnek (azaz a víz felhalmozódásának a hasüregben) és a szerv fokális elváltozásainak megjelenítésére.

A hasüreg ultrahangja nagyon hasznos a kolecisztitisz diagnosztizálásában, mert lehetővé teszi az epehólyagban lévő epekövek megjelenítését.

Hasnyálmirigy-betegségekben hasznos az akut gyulladások és daganatok diagnosztizálásában. Az ultrahang lehetővé teszi a gyomor telődésének felmérését. Hasznos a vakbélgyulladás diagnosztizálásában is.

Gasztroszkópia és kolonoszkópia

Ez a két alapvető és leggyakrabban végzett gyomor-bélrendszeri endoszkópos vizsgálat. A gasztroszkópia a nyelőcső, a gyomor és a nyombél állapotának felmérésére szolgál. Ez az alapvető teszt az ezekben a szervekben előforduló daganatok diagnosztizálásában.

Hasznos a gyomor- és nyombélfekély betegség, valamint a H. pylori fertőzés diagnosztizálásában. Lehetővé teszi a mikroszkópos vizsgálathoz mintavételt. A gasztroszkópia a nyelőcső visszerek vagy gyomorfekély okozta vérzés megállítására szolgál.

A kolonoszkópia a vastagbél endoszkópos vizsgálata. A gasztroszkópiához hasonlóan a rákdiagnosztikában használják

Hasznos más bélbetegségek diagnosztizálásában is, pl fekélyes vastagbélgyulladás vagy divertikuláris betegség. A kolonoszkópia során a bélnyálkahártyából lehet mintát venni, valamint polipokat eltávolítani és megvizsgálni. Ez a legjobb teszt a vastagbélrák megelőzésében.

Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

Kategória:

Kutatás