A futóknak évente legalább kétszer, a versenyre készülő maratonistáknak – akár néhány hetente – orvosi vizsgálaton kell részt venniük. A futóknak végzett kutatások segítségével többek között megtudhatjuk, megfelelően működik-e a szívünk és a keringési rendszerünk, és ellenőrizhetjük, hogy a mozgás milyen hatással van szervezetünkre. Ezeket a maratoni és félmaratoni távok szervezői is megkövetelik. Ellenőrizze, milyen teszteket kell elvégeznie az öregember előtt a versenyen és a futóedzés megkezdése előtt.

Tesztek futóknakegy olyan orvosi vizsgálati csomag, amelyet minden edzőnek el kell végeznie 3-4 havonta. Különösen fontosak azon kezdő futók számára, akik korábban semmilyen sportágat nem űztek és szeretnének elkezdeni edzeni – megfelelő tesztek elvégzésével ellenőrizhetik, hogy nincs-e ellenjavallata a futásnak. A mozgásszegény életmódról a heti 3 edzésre való átállás nagy változást jelent a szervezet számára - mozgás közben olyan betegségek is megjelenhetnek, amelyek eddig semmilyen tünetet nem mutattak. Fontos, hogy időben diagnosztizálják őket, és elkerüljék az egészségi állapot hirtelen romlását.

A futóversenyeken az alapvető orvosi vizsgálatokat is el kell végezni a rajt előtt. A hosszútávfutások szervezői általában orvosi igazolást kérnek a versenyzőktől, hogy nincs ellenjavallat az indulásnak. Ilyen igazolást a háziorvos, sportorvos a vér-, vizelet- és EKG-vizsgálatok pozitív eredménye alapján állíthat ki

Alapkutatás futóknak

Alapkutatási csomag kezdő és haladó futóknak egyaránt, amely a következőkből áll:

  • vérvizsgálat (beleértve a perifériás vérképet, vas-, koleszterin-, glükóz-, májvizsgálatot, nátrium-, magnézium-, káliumvizsgálat);
  • általános vizeletvizsgálat;
  • Nyugalmi EKG.

Nem elég, ha közvetlenül edzés vagy versenyen való részvétel előtt teszteled magad. A maratoni intenzív felkészülés során hiányosságoknak kitetteknek, futóknak akár kéthetente is érdemes vizsgálatot végezniük – ez elsősorban a morfológiára vonatkozik. Az amatőrök évente 2-4 alkalommal fordulhatnak orvoshoz. A legmegbízhatóbb eredményeket az átmeneti időszakokban végzett vizsgálatok adják, azaz amikor ritkábban vagy egyáltalán nem futunk (az intenzív erőfeszítés hatással van aaz egyes anyagok koncentrációjának változása). Emiatt érdemes kivizsgáltatnod magad a kiképzés időszakában

Vérvizsgálatok futóknak

A kezdők és rendszeresen futók számára különösen fontos vérparaméterek közé tartozik a vérkép, vagyis a plazmában jelenlévő morfotikus elemek minőségének és mennyiségének vizsgálata. A legfontosabbak a következők:

  • hematokrit , ami a vörösvértestek és a vértérfogat aránya. Hiányuk a rendszeresen nem sportolóknál vérszegénységre, míg futóknál egy speciális ún. sport vérszegénység. Ez egy természetes jelenség, és azt jelenti, hogy a szervezet alkalmazkodott az állandó erőfeszítéshez a vér hígításával (ezért csökken a vörösvértestek aránya a plazmatérfogathoz)
  • hemoglobin és eritrociták- felelős az oxigénszállításért. Alacsony szintjük az átlagos állapotú embereknél vérszegénységre is utalhat. Az intenzíven edzõ futóknál gyakori a megnövekedett hemoglobin- és eritrocitaérték. A morfológián kívül az orvosnak beutalót kell kiadnia koncentrációs vizsgálatra:
  • vas- fontos, hogy az edzés megkezdése előtt normális legyen, míg haladóknál magas. A vas részt vesz a hemoglobin képződésében, amely oxigént szállít, ezért nagy hatással van az edzés hatékonyságára és a test megfelelő működésére edzés közben
  • cholesterol - Az emelkedett koleszterinszint olyan tünet, amelyet nem szabad félvállról venni. Ha koncentrációja jelentősen meghaladja a normát, megnő a szívroham kockázata. A rossz koleszterinszint enyhe emelkedése rendszeres futással csökkenthető.
  • glükóz- a kóros glükózszint cukorbetegségre utalhat. Bár a futás javasolt a cukorbetegség megelőzésében, az ebben a betegségben szenvedő betegeknek orvoshoz kell fordulniuk, és vele együtt kell meghatározniuk az optimális edzési szintet.
  • májvizsgálatok- a kóros májenzim-eredmények is jelzik, hogy a fizikai aktivitás lehetséges szintjét orvosával egyeztetni kell
  • nátrium- ez az elem fontos a szervezet sav-bázis egyensúlyának megőrzésében, valamint biztosítja az ideg- és izomrendszer megfelelő működését. Ennek a tápanyagnak a hiánya manapság ritkán fordul elő, de sportolóknál átmenetiek lehetnek – ilyenkor pótolhatod a hiányt ásványi sókat és elektrolitokat tartalmazó italok fogyasztásával.
  • magnézium- a sportolók szempontjából a legfontosabb ásványi anyag, mert részt vesz az idegimpulzusok átvezetésében.izmok. A magnéziumhiány csökkentheti az edzés hatásait, görcsöket okozhat, és megzavarhatja az izomrendszer munkáját.
  • kálium- a magnéziumhoz hasonlóan fontos szerepet játszik az idegimpulzusok továbbításában, és beindítja az izomösszehúzódásokat. Gyakori, kimerítő edzéssel gyakran ellenőrizni kell a koncentrációját a vérben

EKG és vizeletvizsgálat

Az erősen edzett futók vizeletében fehérje nyomokban lehet jelen, ami a sportolók számára nem ad okot aggodalomra. Azonban azoknál az embereknél, akik nem edzettek intenzíven, a vizeletvizsgálat nem mutathat változást.

A nyugalmi EKG lehetővé teszi a szívverés ritmusának és frekvenciájának meghatározását, szerkezetének esetleges változásainak és a szívizom munkájának rendellenességeinek rögzítését. A leggyakoribbak: szívritmuszavarok, rendellenes vérellátás, elváltozások, amelyeket például szívinfarktus okoz. Az alapvető EKG-teszt segíthet a látens szívelégtelenség kimutatásában, és segíthet megelőzni a súlyos egészségügyi állapotokat, beleértve a terhelés okozta szívrohamot is.

Hasznos lesz számodra

Egy nyugalmi EKG elegendő ahhoz, hogy orvosi igazolást állítsanak ki, amely szerint nincs ellenjavallat a maratoni futásnak. Időnként azonban érdemes terheléses EKG-t készíteni, amely megmutatja, hogy a szív milyen keményen dolgozik edzés közben. A vizsgálatban részt vevő páciens sétál, majd fut a futópadon, és fokozatosan növeli a futás ütemét, amíg a pulzusszám el nem éri a maximális frekvenciáját.

Gyakorlati EKG lehetővé teszi, hogy felmérje a szív hatékonyságát a megnövekedett fizikai aktivitás során, és észlelje a működési rendellenességeket. Érdemes hozzátenni, hogy ezt a vizsgálatot gyakran kíséri spirometria, azaz a tüdőfunkció mérése. Lehetővé teszi a futó aerob kapacitásának felmérését, más szóval a szervezet oxigénfelvételi képességét. A spirotometriával olyan paraméterek határozhatók meg, mint a VO2 max, az anyagcsere-küszöbök (amikor a test aerobról anaerobra vált) és az edzési zónák (azok a pulzustartományok, amelyekben edzeni kell a fogyás vagy az erőnlét javítása érdekében).

(amikor a test az aerob küszöbről az anaerob küszöbre lép) és az edzési zónák (azok a pulzustartományok, amelyekben edzeni kell a fogyás vagy az állapot javítása érdekében). -vo2max-standards-for-men-and-women_43902.html

Kategória: