A Fournier-gangréna (ZF) a herezacskó gyulladása, amely a hímtagot, az ágyékot vagy a fenéket is érinti, és amely szétterjedhet és lágyrészelhaláshoz vezethet. Melyek a Fourier-gangrén okai és tünetei? Hogyan zajlik a kezelés?

A Fournier gangrénát(ZF, Fournier gangrénát) számos mikroorganizmus okozza, főleg aerob és anaerob baktériumok. Bár ennek a betegségnek az előfordulása alacsony, sok esetben halálos.

Fournier gangréna – okai

Fournier gangrénát számos kórokozó által okozott fertőzések okozzák, pl. aerob és anaerob baktériumok, sőt gombák is. Ezek közül a leggyakoribbak aE. coli ,Bacterioides , a staphylococcusok és a β-hemolitikus streptococcusok.

A fertőzés kezdete leggyakrabban a bőr (a nemi szervek területének) károsodásával jár, amelyen keresztül a kórokozók bejuthatnak a szervezetbe.

Fournier gangrénája gyulladást, majd vaszkuláris trombózist és szöveti nekrózist okoz.

Az aerob baktériumok aktiválják a koagulációs kaszkádot, ami vérlemezke-aggregációhoz vezet. Az anaerob baktériumok heparinázokat és olyan gázt termelnek, amely a crepitus vagy recsegés jellegzetes tünetét okozza. A vérerek trombózisa szöveti nekrózis kialakulásához vezet.

Fournier gangréna – tünetek

A Founier-féle gangréna elején nem specifikus tünetek jelennek meg:

  • gyengeség
  • magas hőmérséklet
  • hidegrázás
  • hányinger
  • hányás

A perineum fájdalma, viszketés és égő érzés kísérheti.

Emelkedett hőmérséklet miatt tachycardia, zavart vércukorszint, érösszeomlás léphet fel. A vörös, fájdalmas herezacskó és a sebek a Founier-féle gangrén jellegzetes tünetei.

Fournier gangréna – hajlamosító tényezők

A Fournier-féle gangrénára hajlamosító tényezők a következők:

  • szex - Fournier nekrózis főleg férfiaknál fordul elő, az esetek körülbelül 10%-a nőknél
  • cukorbetegség - a húgyúti fertőzések gyakoribbá válhatnak a vizeletvisszatartás miatt. Hiperglikémia esetén a sejtes immunitás csökken, így az immunrendszer nem működik megfelelően, és nem védekezik megfelelően a behatoló mikrobák ellen.A vérkeringés is zavart és a sebgyógyulás akadályozott, és az ilyen állapotok kedveznek a nekrózis kialakulásának
  • alkoholizmus
  • alultápláltság
  • krónikus szteroidterápia
  • kemoterápia

Fournier gangréna - felismerés

Az orvos által előírt fontos vizsgálatok a következők:

  • bakteriológiai vizsgálat - a sebkezelés során folyadék- és szövettöredékeket gyűjtünk vizsgálat céljából. Ennek célja a fertőző szervezet azonosítása a megfelelő antibiotikum kiválasztásához.
  • vérkép
  • karbamid és kreatinin teszt
  • elektrolit teszt
  • INR, PT, PTT – műtét előtt tesztelendő

A képalkotó tesztek, amelyeket az orvos használhat a Fournier-gangréna diagnosztizálására, a következők:

  • A hasüreg és a medence röntgenvizsgálata
  • USG (a hiperakusztikus árnyék megjelenése gáz jelenlétét jelzi)
  • számítógépes tomográfia, mágneses rezonancia képalkotás - ritkán használt

Fournier gangréna - kezelés

A Fournier-féle nekrózis kezelésében a legfontosabb a nekrotikus elváltozások kimetszése, a tályogok bemetszése, a vízelvezetés és az intravénás antibiotikumok beadása

A szövetek műtéti eltávolítása szükséges, mivel az antibiotikumok nem hatnak az érintett területen. Az eljárást általános érzéstelenítésben végzik. További kezelések elvégzésére lehet szükség

Zgorzel Fournier - támogató kezelés

A hiperbár oxigénterápia és a negatív nyomású terápia jelentősen javítja a Fournier-féle gangrénában szenvedő betegek kezelési eredményeit

A magas oxigéntartalom a vérben a hiperbár kezelés során gátolja a baktériumok terjedését. Ez több időt ad az antibiotikumoknak a cselekvésre. Ennek a módszernek a korai alkalmazása csökkenti a Fournier-féle gangréna halálozási arányát, és növeli a nekrózis kialakulásának csökkenésének valószínűségét

A vákuumterápia ezzel szemben abból áll, hogy egy közönséges kötést olyanra cserélünk, amelyben van hely a negatív nyomás létrehozására és a váladék eltávolítására. A műtét után is fontos helyi gyógyszerek alkalmazása

Kategória:

Férfi betegségek