A neurogén hólyag a húgyúti rendszer nem megfelelő működéséből eredő ürítési rendellenesség. Melyek a vizeletürítés-szabályozási problémák okai? Hogyan kezelik a neurogén hólyagot?

A neurogén hólyagönmagában nem betegség, csak más kórképek tünete vagy következménye. Előfordulhat például szélütés, daganat, Parkinson-kór vagy sclerosis multiplex során, amelyek károsítják a központi idegrendszer vizeletürítési központjait. A neurogén hólyagot a gerincvelő egyéb betegségei is okozzák, mint például baleseti sérülés, spina bifida, gerincsérv, a gerincvelő daganat általi összenyomódása, és esetenként terhesség alatt is. Ebben a mechanizmusban a cukorbetegség és az AIDS, amelyek sok év után perifériás neuropátiához vezetnek, a neurogén hólyagosodás két fő oka. A szövődmény kialakulásához vezető egyéb betegségek a következők:

  • krónikus alkoholizmus
  • B-vitamin hiány12
  • műveleti komplikációk
  • Heine-Medin betegség
  • idegrendszeri szifilisz
  • Guillain Barre zenekar

Neurogén hólyag: rendellenességek típusai

A neurogén hólyagot meghatározó rendellenességek felosztását elsősorban a páciens urodinamikai vizsgálatának eredménye befolyásolja, amely pontosan meghatározza, hogy melyik vizeletürítésért felelős elem sérül, és nem - ahogyan azt egykor hitték - a károsodás helye. az idegrendszerre. Ezért megkülönböztethetjük:

  • detrusor hiperaktivitás detrusor-sphincter dyssynergiával - ez azt jelenti, hogy mind a detrusor, mind a külső húgycső záróizom összehúzódik, aminek fiziológiás körülmények között ellazulnia kell; ez a fajta rendellenesség a húgyúti rendszer felső szintjén generálja a legnagyobb nyomást, ami gyorsan veseelégtelenséghez vezethet
  • areflexia vagy detrusor hyporeflexia detrusor-sphincter dyssynergiával - a detrusor relaxáció a külső húgycső záróizom állandó összehúzódásával jár, ami teljes vizeletretenciót eredményez a hólyagban
  • areflexia vagy detrusor hyporeflexia csökkent külső záróizomtónussal, ami vizelet-inkontinenciát okoz
  • detrusor túlműködés záróizom elégtelenséggelkülső húgycső, amely fokozott vizelet-inkontinenciaként nyilvánul meg

Neurogén hólyagdiagnosztika

Neurogén hólyagot kell gyanítani minden olyan betegnél, akinél bármilyen betegség vagy idegrendszeri diszfunkció esetén ez a szövődmény kialakulhat. A választott vizsgálat ezeknél a betegeknél az urodinamikai teszt, amely részletesen megmutatja a hólyag diszfunkció típusát, az ürítés mechanizmusát és az esetleges maradék vizeletet a hólyagban. Ezeknél a betegeknél ultrahangos vizsgálatot is el kell végezni, amely kimutatja a húgyutak felső szintjén jelentkező zavarokat. Hasznos a betegek által vezetett ürítési napló is, amellyel figyelemmel kísérik a napközbeni vizelés mennyiségét és gyakoriságát

Megéri tudni

Vizeletürítés szabályozásaAhogy a hólyag megtelik, falai fokozatosan megnyúlnak. Nagy stresszük információkat küld az agy vizeletürítésért felelős központjaiba. A kérgi központ felelős a tudatos és ellenőrzött vizelésért, míg a másik, a hídban elhelyezkedő központ a feltétlen, azaz akaratunknak nem alávetett reflexért. Ez azt jelenti, hogy csak egy bizonyos pontig szabályozzuk a vizeletürítést. Az agykéreg az élet során fejlődik ki, ezért a kisgyermekek ellenőrizetlenül vizelnek. Ezt a képességet csak egy és három éves kor között sajátítják el. Bármilyen ellenőrizetlen vizeletürítés ezen időszak után kóros tünet, amelyet mindig figyelembe kell venni a diagnózisban. Az agyban elhelyezkedő központokon kívül a gerincvelő két központja is felelős a vizeletürítés szabályozásáért: a Th10-Th 12 szintjén szimpatikus és az S2-S4 szinten paraszimpatikus. Egyszerűen fogalmazva, a szimpatikus idegrendszer kitölti a húgyhólyagot, és a belső húgycső záróizom összehúzásával tartja benne a vizeletet. A paraszimpatikus rendszer szerepe a szimpatikus idegrendszer működésének „kikapcsolása”, ami a belső záróizom ellazulását, illetve a detrusor izom összehúzódását idézi elő. Mindkét folyamat tudatos és ellenőrzött vizeletürítéshez vezet. Mindkét rendszer antagonisztikusan hat egymásra. A perifériás idegek, mint például a vulva ideg, szintén fontos szerepet játszanak az ürítés szabályozásában. Beidegzi a húgycső külső záróizmát, amit tetszés szerint megfeszíthetünk vagy ellazíthatunk

Neurogén hólyag - kezelési módszerek

A neurogén húgyhólyag kezelése nagymértékben függ attól a rendellenességtől, amellyel küzdünk. Túlaktív detrusor esetén kolinolitikus gyógyszerek (például szolifenacin vagy oxibutanin) alkalmazhatók, amelyekcsökkenti a nyomást a hólyagban. Ha a gyógyszeres kezelés sikertelen, marad a lehetőség, hogy a botulinum toxin detrusort az izomba fecskendezzük, ami körülbelül hat hónapig ellazítja az izmot.

Néha be kell metszeni a külső húgycső záróizom izomzatát a húgyúti nyomás enyhítésére. A hólyag areflexiában vagy hiporeflexiájában szenvedő beteg hasi nyomáspumpával vizelhet, amely támogatja a legyengült hólyagot. A húgycső külső záróizmának legyengült izma erősíthető például kollagén injekcióval.

Ha a végrehajtott intézkedések ellenére vizelet marad a hólyagban, a páciensnek önkatéterezési kísérletet kell tennie. Az önkatéterezés egy Nelaton katéter önbevezetése a páciens hólyagjába. Sokkal vékonyabb, mint a népszerű Foley katéter, így minden otthoni beteg számára lehetővé teszi ezt az eljárást. Ezt a műveletet naponta öt-hét alkalommal meg kell ismételni, szükségszerűen steril körülmények között. Kérjük, vegye figyelembe, hogy minden katéter csak egyszeri használatra szolgál.

A neurogén hólyagban szenvedő betegek havi 120 katétert kapnak, a többit saját zsebből kell beszerezni

Ha a páciens különböző okok miatt nem tudja elvégezni ezt a beavatkozást otthon, vagy súlyos, visszatérő húgyúti fertőzése van, akkor suprapubicus fisztula beavatkozást kell végezni, amelyen keresztül a vizeletet a szabadba vezetik.

Neurogén hólyag: szövődmények

A neurogén húgyhólyagban szenvedő betegeknél a vizelet inkontinencia komoly probléma, amely elsősorban kínos társadalmi probléma. Ezenkívül a vizelet krónikus érintkezése a nemi szervek bőrével dermatitishez, foltokhoz és sebekhez vezethet, amelyek nagyon fájdalmas fekélyekké alakulhatnak. A húgyhólyagban visszamaradt vizelet ideális környezet a baktériumok szaporodásához, ezért nagyon fontos a rendszeres eltávolítása. Sajnos a gyakori katéterezés is elősegíti a baktériumok bejutását a hólyagba, de az eljárás sterilitása minimálisra csökkenti ezt a kockázatot.

A húgyúti fertőzések urosepsishez vezethetnek, amely a szervezet általános fertőzése

A betegségük miatt "ágyhoz kötött" neurogén hólyagban szenvedő betegeknél nem szabad megfeledkezni más veszélyekről sem, mint például felfekvések vagy légúti fertőzések. A neurogén hólyagban szenvedő betegek vizeletvizsgálata során leggyakrabban fertőzésre utaló eltérések mutatkoznak,mert ezeknél a betegeknél nem lehet minden baktériumot eltávolítani a húgyutakból. Ennek ellenére az antibiotikumok megelőzése érdekében nem ajánlottak, csak a tünetekkel járó betegeket szabad kezelni. A neurogén hólyag nehezen kezelhető entitás, mivel oka sajnos sok esetben visszafordíthatatlan. Jelenleg azonban mind a farmakológiai, mind a sebészeti módszerek ismertek, amelyek lehetővé teszik a betegek normális működését. Mindenekelőtt gondoskodni kell az urogenitális terület higiéniájáról és a vizelet rendszeres eltávolításáról a hólyagból, ami megvédi a beteget a betegség káros következményeitől.

Kategória:

Urológia és nefrológia