Újszülött légzészavar szindróma – a koraszülöttek gyakori problémája

Az újszülöttkori légzési distressz szindróma leggyakrabban a koraszülötteket érinti, de néha az időben születetteket is. A légzési distressz szindróma előfordulását számos tényező befolyásolja, amelyek többsége légúti vagy szív- és érrendszeri betegségekhez kapcsolódik. Hogyan nyilvánul meg az újszülöttkori légzési distressz szindróma?

Légzőszervi rendellenesség szindróma( ZZO ) az újszülötteknél észlelt leggyakoribb egészségügyi probléma. Vannak enyhe vagy súlyosabb légzési zavarok.

A ZZO főként a koraszülötteket érinti, mivel egy ilyen kisgyermek tüdeje nem elég fejlett ahhoz, hogy önállóan lélegezzen. A rendellenességnek azonban más okai is lehetnek, és az idősebb gyermekeket is érintheti.

Az első az úntranziens tachypnoe az újszülötteknél(TTN -tranziens tachypnoe az újszülötteknél ), amelyek spontán módon megszűnnek a születés után néhány órán belül, de legfeljebb 3 napon belül. A teljes korú csecsemők 1-2%-ában és a koraszülöttek körülbelül 15%-ában találhatók meg. Ezzel szemben a 28. terhességi hét előtt született koraszülöttek felénél, a 32-28. hét között született babák 20-30%-ánál és kb. 15%-ánál fordulnak elő közepes és közepes lefolyású légzési rendellenességek az ún. késői koraszülöttek, azaz 32 és 36 hét között születtek.

A ZZO előfordulásának okai

Az újszülöttkori légzési distressz szindróma általában a légzőrendszer vagy a keringési rendszer problémái miatt fordul elő.

• a légúti okok között szerepel a fent említett folyadékretenció a tüdőben, de a perinatális hypoxia, a veleszületett tüdőgyulladás is (amit viszont okozhat 18 óránál tovább tartó szülés, az anya gyakori húgyúti fertőzése, ill. egyéb fertőzések, anya szülés előtti láza, szennyezett magzatvíz), meconium aspirációs szindróma (MAS), de a légzőrendszer veleszületett rendellenességei is - például felületaktív anyag hiánya, amely az alveolusok összeomlását és atelektáziához vezet.
• a keringési okok közé tartoznak a veleszületett szívhibák, pangásos szívelégtelenség vagy tartós pulmonális hipertónia

Az IBD okai közé tartozhatnak az anyagcserezavarok, a testhőmérséklet-zavarok (láz és hipotermia egyaránt),fertőzések és ideg- és izomrendszeri betegségek. Az újszülött légzőszervi megbetegedéseinek is kedvez a férfi nem, a második iker, anyai cukorbetegség, császármetszés

Megéri tudni

Amikor a baba még az anyaméhben van, elkezd magzatvizet szívni a hörgőkbe és a tüdőbe, majd eltávolítja azt. Ily módon megtanítja a tüdőt levegőt lélegezni. Közvetlenül a szülés előtt ez a tevékenység leáll. Ahogy a baba áthalad a szülőcsatornán, a magzatvíz maradványai kipréselődnek a tüdőből, és eltávolítják a baba testéből (ezért a császármetszés az egyik olyan tényező, amely növeli az OCD kialakulásának kockázatát, különösen azoknál a nőknél, akik nem volt szülés). A születés után néhány órán belül a maradék folyadéknak el kell párolognia a légzés révén.

Az újszülött légzési rendellenesség szindróma tünetei

A légzési problémákkal küzdő gyermeknek:

• gyors légzés (több mint 60 / perc - általában 40 / perc körül kell lennie). A gyermeknek különösen nehéz kilélegezni. A tünetek az élet első és második napja között súlyosbodnak. Ha ezen a ponton nem tesznek intézkedéseket a gyermek légzésének támogatására, a vér oxigéntelítettsége idővel csökkenni fog, és ez hipoxiához vezet. Megjelenik a metabolikus acidózis, valamint az akut légzési elégtelenség
• morgás
• apnoe vagy lassuló légzés - a ZZO súlyos formáiban
• cianózis, azaz a bőr és a szájnyálkahártya kékes elszíneződése
• a légzőrendszer izomzatának fokozott, látható munkája (szegycsont feszülése, nyaki bevágás, bordaközök, orrszárnyak mozgása)
• tachycardia
• táplálkozási problémák

IBD felismerése

Koraszülötteknél a HRD-t meglehetősen gyorsan diagnosztizálják. Egy tapaszt alt orvos a gyermek első leheleténél felismeri a rendellenességet. Ha a rendellenesség később jelentkezik, a szakember részletes interjút készít, és gondosan megvizsgálja a gyermeket az IBD-re jellemző tünetekre. Emellett figyelnie kell az anya egészségi állapotára, hogy szülés előtt megfázott-e, vagy terhességi cukorbetegségben szenvedett - mert ez a betegség felületaktív anyag hiányt okozhat a gyermekben. A szülés menetéről is kérdezze meg az orvost, mennyi ideig tartott, nem volt-e szövődmény, tiszta volt-e a magzatvíz, megfelelő volt-e a térfogata (a kis mennyiségű magzatvíz elősegíti a tüdő fejletlenségét), mivel valamint a gyerek viselkedése – pl. hogy megfullad-e evés közben, ha vannak aszimmetrikus reflexei. Ezután az orvos egy sor vizsgálatot rendel el:

• artériás vérgázmérés - a dioxid koncentrációjának növekedése HRD-t jelezszén (>45 Hgmm) csökkentett oxigénkoncentrációval (<60 Hgmm)
• vérkép - vérszegénységet, fertőzést mutathat
• vércukorkoncentráció
• Mellkasröntgen
• Agyi transztrális ultrahang - ha fennáll a koponyaűri vérzés gyanúja
• szív visszhangja - szívelégtelenség vagy tartós pulmonalis hypertonia gyanúja esetén
• hörgőtükrözés

Mikrobiológiai vizsgálatot is végeznek a tüdőgyulladás vagy szepszis diagnosztizálására

Újszülött légzési distressz szindróma kezelése

Az ED diagnózisát követően a gyermeket kórházi szakellátásban kell részesíteni. Gondoskodni kell a légutak elzáródásáról és szükség esetén a légző- és keringési rendszer támogatásának aktiválásáról, a megfelelő környezeti hőmérsékletről. A kezelés a betegség formájától, súlyosságától és okától függ.

A műtétet meg kell fontolni olyan esetekben, amikor a légzési distressz szindrómát veleszületett szívelégtelenség okozza.

A passzív oxigénterápia a legegyszerűbb, non-invazív módszer. Az újszülött csecsemőt egy oxigénfülkébe helyezik, vagy egy berendezést (CPAP légpumpát) szerelnek fel fölé, amely oxigént kényszerít a belélegzett levegőbe. Orrkanül vagy maszk is használható. Egy speciális légzőkészülék amellett, hogy oxigénnel látja el a gyermeket, nyomás alatt is biztosítja, aminek köszönhetően az alveolusok nem esnek össze.

Az IBD súlyosabb esetei gépi lélegeztetést igényelnek, melynek során endotracheális csövet vezetnek be a gyermek légcsövébe, amelyen keresztül a gép pótlégzést végez. Ha az ED oka már ismert, gyógyszeres kezelés is megkezdődik:

• felületaktív anyag - ha a ZZO ennek a tényezőnek a hiányát okozza
• antibiotikumok - ha a ZZO tüdőgyulladást vagy meconium aspirációs szindrómát okoz
• szívgyógyszerek – ha szívhiba okozza az IBD-t.

A légzési distressz szindróma prognózisa a betegség okától és lefolyásától függ. A legenyhébb esetek spontán elmúlnak, és egyáltalán nem igényelnek kezelést – ilyen például az újszülötteknél az átmeneti tachypnea. A veleszületett tüdőgyulladás is jó prognózist ad. A prognózis azonban rosszabb, ha a HRD-k súlyos születési rendellenességeket okoznak. A perinatális hipoxia jelentősen megzavarhatja a baba későbbi fejlődését is. Minden újszülött légzési distressz szindrómában szenvedő gyermeket rendszeresen pszichomotoros fejlődési vizsgálatnak kell alávetni. Érdemes tudni, hogy az oxigén nagy koncentrációban erős gyógyszer, és mérgező hatású is lehet. Különösen veszélyesoxigénterápia a gyermek életének első 14 napjában. A fejlődés ilyen korai szakaszában alkalmazva növeli a tüdőkárosodás, a központi idegrendszer és az oxidatív stressz kockázatát. A következő években azonban a gyermek különböző központi idegrendszeri rendellenességekben szenvedhet. Szellemi retardációt, motoros problémákat, hallás- és látáskárosodást okozhatnak.