A pszichogén pszeudoepilepsziás rohamok bizonyítéka annak, hogy nem minden olyan rendellenesség, amely rohamként jelenik meg, valójában epilepszia. A görcsrohamok formájában megjelenő zavarok összefügghetnek anyagcserezavarokkal és a páciens pszichéjének működési problémáival egyaránt. Ez az utóbbi tényező, amely a pszichogén pszeudoepilepsziás rohamokhoz kapcsolódik.

A pszichogén pszeudoepilepsziás rohamokmentális zavarok által kiváltott szomatikus tünetek. A szomatikus betegségek előfordulása és az emberek lelki állapota szorosan összefügg. A psziché működésének zavarai ronthatják a különböző szervi betegségek lefolyását (ilyen helyzet fordulhat elő például egy depresszióban is szenvedő cukorbetegnél). A beteg tüneteinek pszichés háttere esetében az a probléma, hogy a rendellenesség klinikai képe sokszor nehezen megkülönböztethető az organikus tényezők okozta problémáktól. Pszichogén pszeudoepilepsziás rohamok esetén viszonylag gyakori a rossz diagnózis. Ez összefügg a rendellenesség gyakoriságával - kiderül, hogy az elméletileg jellemző epilepsziás lefolyású rohamokban szenvedő betegek 20%-a valójában nem epilepsziában, hanem pszichogén pszeudoepilepsziás rohamokban szenved. A rendellenesség gyakoribb a nőknél, és leggyakrabban serdülőkorban és korai felnőttkorban jelentkezik.

Pszichogén pszeudoepilepsziás rohamok: okai

Egy konkrét tényezőt, amely a pszichogén rohamok okának tekinthető, még nem fedeztek fel. Úgy gondolják, hogy ez a probléma a disszociatív rendellenességek csoportjába tartozik. Rendkívül nehéz, traumatikus események átélésének eredményeként jelennek meg. Disszociatív rendellenességek akkor fordulnak elő, amikor a páciens elnyomja az érzelmeket - az ilyen elnyomás hatása az érzelmi konfliktus "helyettesítése" a szomatikus betegségek megjelenésével. Ilyen helyzetben az egyik lehetséges tünet a pszichogén pszeudoepilepsziás rohamok. A pszichogén pszeudoepilepsziás rohamok alapja a páciensnek az alábbi eseményekkel kapcsolatos tapasztalataiban kereshető:

  • visszaélésszexuális gyermekkorban
  • válás
  • egy szeretett személy halála
  • közlekedési balesetet szenvedett
  • kóros kapcsolatban lenni
  • diszfunkcionális családban nőtt fel (ahol például a szülők alkoholfüggők voltak)
  • vegyes hátterű üldöztetés áldozata

Pszichogén pszeudoepilepsziás rohamok: tünetek

A pszichogén pszeudoepilepsziás rohamok olyan rendellenességekhez hasonlítanak, amelyek a tónusos-klónusos rohamok során jelentkeznek. Egy tipikus epilepsziás rohamhoz hasonlóan a betegek amnéziát tapasztalhatnak a betegség kezdetének időszakában. Vannak azonban olyan eltérések, amelyek lehetővé teszik a pszichogén roham és a tényleges roham megkülönböztetését.A pszichogén pszeudoepilepsziás rohamokra jellemző jelenségek:

  • változékonyság a rohamok gyakoriságában
  • két percnél tovább tartó roham
  • a beteg szeme csukva van a roham alatt
  • a rendellenességek fokozatosan és lassan jelentkeznek (a betegek akár jelezhetik is, hogy rohamot kapnak)
  • a nyelvet ritkán harapják meg, és ha igen, a seb általában a nyelv hegyén jelenik meg
  • roham alatt nincs akaratlan vizelés
  • sok a roham, ebből akár 30 naponta jelentkezik
  • rohamok általában más emberek jelenlétében jelentkeznek
  • a roham alatt a beteg intenzíven mozgatja a fejét egyik oldalról a másikra

A fent említett jellemzők nem teszik lehetővé, hogy a betegnél jelentkező rendellenességeket pszeudoepilepsziás rohamok közé soroljuk, mert epilepszia esetén is előfordulhatnak. Diagnózis felállítása a klinikai kép és a szakorvosi vizsgálatok elvégzésével kombinálható

Pszichogén pszeudoepilepsziás rohamok: felismerés

A pszichogén pszeudoepilepsziás rohamok diagnosztizálásában alapvető fontosságú az elektroencefalográfiás (EEG) vizsgálat és a beteg roham alatti viselkedésének megfigyelése. A rendellenességek diagnosztizálása során a beteg EEG-vel történő monitorozását alkalmazzák a roham egyidejű regisztrálásával. A pszichogén pszeudoepilepsziás rohamok jellegzetessége, hogy fellépésük során az EEG-ben nem észlelhető az agy elektromos aktivitásának zavara (az epilepszia jellemző eseteiben viszont előfordul). Emellett klasszikus epilepsziában a rohamot követően az EEG az agy elektromos aktivitásának csökkenését mutatja, pszichogén rohamok esetén szintén nem figyelhető meg eltérés aA betegek roham közbeni viselkedésének megfigyelése különösen fontos, mivel lehetővé teszi a fellépő rohamok pszichológiai alapjainak megerősítését vagy kizárását is. A roham alatt a beteget megfigyelő neurológus megpróbálhatja kinyitni a beteg (általában csukott) szemét – ez általában a páciens ellenállásával és képtelenségével találkozik. Az orvos a beteg felső végtagját óvatosan az arca fölé emelheti, majd elengedheti – pszichogén pszeudoepilepsziás rohamok esetén a beteg keze általában nem éri el az arcot, és előtte néhány centiméterrel megáll. Jellemzően az ezzel a problémával küszködő betegek sokféle antiepileptikumot használtak, amelyek a betegség pszichés alapjaiból adódóan nem hozták meg a betegek állapotában a várt javulást a rohamok gyakoriságának csökkenése formájában Pszichogén pszeudo gyanúja -az epilepsziás rohamok nem teszik lehetővé a beteg kiterjesztett diagnózisának elhagyását. A görcsrohamok egyéb lehetséges okait ki kell zárni. Ebből a célból képalkotó vizsgálatokat, valamint laboratóriumi vizsgálatokat végeznek (a rohamok anyagcserezavarral, pl. cukorbetegséggel járhatnak, ezért a diagnosztikai folyamatban pl. vércukormérés történik) neurológiai vizsgálatot minden pszichogén pszeudo-ban szenvedő betegnél el kell végezni. -Az epilepsziás rohamok az, hogy a probléma a klasszikus epilepsziával együtt is fennállhat.

Pszichogén pszeudoepilepsziás rohamok: kezelés

Tekintettel arra, hogy a pszichogén rendellenességek okozzák a pszichogén pszeudoepilepsziás rohamokat, éppen ezek megoldása képezi a terápiás beavatkozások alapját. A pszichoterápia különféle technikáit alkalmazzák, például a kognitív-viselkedési pszichoterápiát és a csoportos pszichoterápiát, gyakran a diagnózis felállítása előtt epilepszia-gyanús betegnél epilepszia elleni kezelést kezdenek. Ilyen helyzetben fokozatosan, lassan kell abbahagyni ezeket a gyógyszereket, és ezalatt folyamatosan neurológus felügyelete alatt kell lenni.

Pszichogén pszeudoepilepsziás rohamok: prognózis

A pszichogén rohamokban szenvedő betegek prognózisa főként a rendellenesség időtartamától függ. A legnagyobb esély a gyógyulásra, ha serdülőkorban felismerik és kezelik a problémát. Becslések szerint a betegek több mint felében pszichogén rohamok alakulnak kipszeudoepilepsziás betegségek több mint 10 éve jelen vannak, megfelelő pszichoterápia alkalmazása ellenére is küzdeni fognak velük. Ez a tény tökéletesen jelzi, hogy a pszichogén pszeudoepilepsziás rohamok kezelését a rendellenességek megjelenése után a lehető leghamarabb el kell kezdeni.

Kategória:

Neurológia