Futó depresszió létezik. Nem mindenki hisz benne, bár gyakorlatilag minden maratoni futót megfog. És a most induló, és az évek óta futó szakember. Van, aki jobban megbirkózik vele, mások rosszabbul – innen ered a különbség a maraton utáni állapotuk értelmezésében. Hogyan kezeljük?
A futók depressziója(maraton utáni blues) leginkább a teljesítmény és a motiváció egyidejű csökkenéseként írható le. A psziché leül, a test fáj. Ez az a pillanat, amikor a futó kételkedni kezd a futás érzésében, sőt utálja is. Érzik az értelmetlenség és a beletörődés. Az állapot nagyon közel áll a szokásos depresszióhoz, mert az ember nem akar senkivel találkozni, senkivel sem beszélni, és nagy valószínűséggel ki sem hagyná a házat.
Ezalatt a futók nem tudnak visszatérni a normális életbe, és nem tudnak olyan dolgokkal foglalkozni, amelyek távol állnak a futástól. Szerencsére ez az állapot nem tart sokáig, és ez egy átmeneti szakasz. Általában a maraton utáni blues több napig tart. Sajnos a következő maraton után hajlamos kiújulni.
Futódepresszió – honnan jön és mikor jelentkezik?
A lefelé futás a maraton lefutása után jelenik meg. Érdekes módon az elért eredmény nem befolyásolja a depresszió előfordulását. A maraton utáni blues még azokban is megnyilvánulhat, akik egy életre szóló maratont nyertek vagy teljesítettek. Nincs szabály. Miért történik ez? A maratonon való részvétel összetett folyamat. Ez nem csak maga a futás, hanem hetekig tartó felkészülés is. Az edzésterv, mindent a futásnak alárendelve, mentális felkészülés – mindez annyira felszívja a maratoni futót, hogy egy időre szinte kizárja magát a normális életből. A csúcspont természetesen maga a maraton. És utána? Felmerül egy probléma. Míg a felkészülés egy fokozatosan - a cél eléréséig, addig a cél elérése után fokozatos elcsendesedésig - beinduló folyamat, addig egy hirtelen ugrás következik be. Kemény ütközés a mindennapi valósággal. Biztosan fáj. És fáj.
A maraton adrenalint ad, a teljesítése pedig eufóriát ad. Ez a kellemes állapot azonban nem tart sokáig. Általában több órával a futás után ér véget, amikor a futó még érzelmek hatására éli át a maratont, élvezi az eredményt, dicsekszik vele és elmondja az élményt másoknak. Leggyakrabban már másnapra megszűnik a maraton témájakörnyezetbe, így a futónak vissza kell térnie a normál "maraton előtti" valóságba. Brutális élmény, főleg úgy, hogy fizikai fájdalommal jár, amit a szervezet reakciója okoz hatalmas megerőltetésre. Ahogy csökken az adrenalin, a futók érzik az extrém futás hatásait a testükön. A fejfájás, a kiszáradás, az izomfájdalmak és a rossz közérzet a rossz közérzettel együtt a narancssárga gödörbe kergeti a futót.
Futódepresszió – hogyan kezeljük?
Vigasz lehet egy futó számára, hogy a maraton utáni blues átmeneti állapot, és nem olyan gyengítő, mint a hagyományos depresszió. Hasonlítható például a baby blueshoz, vagyis a szülés utáni hatásérzethez, ami általában két hét után megszűnik.
Az, hogy egy maratoni futó milyen gyorsan kezeli a depressziót, számos tényezőtől függ, többek között szellemi és fizikai ellenállás. A futódepresszióra nincs gyógymód, de vannak módok megelőzésére, vagy legalábbis tüneteinek minimalizálására.
Hogyan kezeljük a futó depressziót:
Pihenés a futás után
Érdemes hallgatni a megerőltető edzés utáni regenerációra szoruló szervezetre. Maraton lefutása után ne kezdje hirtelen újra napi feladatait, hanem hagyjon időt magának, hogy fokozatosan visszatérjen szellemi és fizikai formájához. Jó például kivenni egy pár napos szabadságot, sokat pihenni, és időt szánni azokra az élvezetekre, amelyeket a maratoni készülődés során félreteszünk. Biológiai regenerációs kezelésekkel is felgyorsíthatod a formába való visszatérést.
Fokozatosan térjen vissza a futáshoz és az emberekkel való kapcsolattartáshoz
A futók depressziója kevésbé lesz észrevehető, ha a futás után nem tartunk túl hosszú szünetet a futásban, és kitűzünk egy másik célt, amelyre törekedni fogunk. A helyreállításnak azonban fokozatosnak kell lennie. Érdemes könnyű edzéssel kezdeni. Jó lenne találkozni más maratoni futókkal, akik hasonló teljesítménycsökkenést tapasztalnak. Egy ilyen csoportban könnyebb és élvezetesebb lesz a visszatérés a futáshoz. Ne feledje, a depresszió ellensége a másokkal való érintkezés.
Ajándékozza meg magát
A maratoni futó akkor is díjat érdemel, ha nem érte el a kitűzött célt. Csak egy maraton lefutása és emberfeletti erőfeszítések megtétele ok arra, hogy megjutalmazd magad. Különféle módon javíthatja hangulatát, például új futócipő vásárlásával, kirándulással, finanszírozással egy jó koncertre.
Elfogadás
Végül érdemes elfogadni, hogy a maraton véget ért. Hogy a cél, amelyre oly régóta készültünk, már nem aktuális. Megbékélni veleezzel megszűnik számunkra a világ vége. Annál inkább sok ilyen "vége" lesz az életünknek. A maraton utáni blues szívesen visszatér a maratonok után, ezért érdemes felkészülni rá. Az elfogadás lehetővé teszi számunkra, hogy gyorsabban és kevésbé fájdalmasan térjünk vissza a valóságba.