A méhnyak konizációja sebészeti beavatkozás, diagnosztikai és/vagy terápiás javallatokra végezzük. A méhnyak konizációja, mint minden sebészeti beavatkozás, bizonyos szövődmények kockázatával járhat. Ellenőrizze, hogyan működik a konizációs eljárás, mikor jelezték, és milyen szövődmények fordulhatnak elő.

A méhnyak konizációjaa méhnyak kúp alakú töredékének kimetszésével járó műtéti beavatkozás (latinconus- kúp) . A konizációt diagnosztikai és/vagy terápiás indikációk esetén végezzük. A diagnosztikus konizáció célja a szövetdarabok összegyűjtése további kórszövettani vizsgálathoz.

A terápiás konizáció a rákmegelőző elváltozások vagy alacsony stádiumú daganatok kezelésére szolgáló módszer. A konizációs eljárás általában kevesebb, mint egy órát vesz igénybe, és a legtöbb esetben a betegek még aznap elhagyhatják a kórházat.

A méhnyak felépítése

A méhnyak ennek a szervnek a legalacsonyabb része, amely a hüvely felé "kinyúlik". A hossza általában 2-3 cm.

Mikroszkópikus szerkezet szempontjából a méhnyakot borító hámnak van a legnagyobb jelentősége. Belülről (az ún. cervicalis csatornában) hengeres hám béleli, amely egy réteg magas sejtekből áll. A méhnyak hüvelyi részét viszont egy másik típusú hám borítja - az ún. többrétegű lapos, azaz több réteg lapos cellából áll.

A méhnyak tehát az a hely, ahol kétféle hámszövet találkozik. Az a hely, ahol az egyik epitélium átmegy a másikba, amelyet transzformációs zónának is neveznek, különleges hely. Leggyakrabban itt kezdődnek meg a sejtek szerkezetének változásai, amelyek a később kialakuló daganatos folyamatok magját képezik.

Méhnyakrák. rák előtti állapotok

A méhnyakrák a nők reproduktív rendszerének leggyakoribb daganata. A méhnyakrák megelőzése és kezelése kapcsán nagyon fontos ismerni a kialakulásának folyamatát. Az egészséges sejtek nem válnak rákos sejtekké "egyik napról a másikra".

A méhnyakrák a prekurzor elváltozásokból alakul ki - az ún rákmegelőző állapotok. Az orvostudományban úgy emlegetik őketcervicalis dysplasia vagy intraepiteliális neoplázia (CIN). Ezeket az állapotokat abnormális sejtek jelenléte jellemzi, amelyek azonban a hámra korlátozódnak, és még nem képesek agresszív és invazív növekedésre.

A sejtszerkezeti változások előrehaladását a háromszintű CIN 1/2/3 skálán határozzuk meg, ami alacsony, közepes és magas fokú diszpláziát jelent

A méhnyakrák fejlődési szakaszainak ismerete nagy jelentőséggel bír a betegség megelőzésében. Az invazív rákforma kialakulása előtt citológiai vizsgálattal kimutathatók a kóros szerkezetű sejtek. Ezért a rendszeres megelőző vizsgálatok elengedhetetlenek a korai diagnózishoz. Minél hamarabb észlelik a nyaki diszpláziát, annál nagyobb az esélye az időben történő kezelésnek és a teljes gyógyulásnak.

Mikor javallott a méhnyak konizációja?

A méhnyak konizációja a nyaki szövetek kúp alakú kimetszését magában foglaló sebészeti beavatkozás. A konizáció indikációi a rákmegelőző állapotok és a méhnyakrák korai stádiumainak diagnosztizálása és kezelése

A diagnosztikai konizációt általában más vizsgálatok előzik meg, például citológia és kolposzkópia. Citológiai vizsgálat során méhnyakkenetet veszünk, és a kapott anyagot mikroszkóp alatt nézzük meg. A kóros sejtek jelenléte általában kolposzkópos vizsgálat indikációja, melynek során az orvosnak lehetősége van gondosan megvizsgálni a méhnyakot és mintát venni belőle kórszövettani vizsgálat céljából.

Ha a fenti tesztek eredményei továbbra sem konzisztensek, a konizációt jelzi. Nagyobb mennyiségű szövet felvétele lehetővé teszi a méhnyakban bekövetkezett változások típusának és súlyosságának jobb felmérését.

A konizáció diagnosztikai módszerként való nagy hasznosságán kívül ez az eljárás a kezelés egyik formája is lehet. Ebben az esetben a javallatok közé tartoznak a méhnyak rákmegelőző állapotai (különösen a közepes és nagyfokú diszplázia), valamint a méhnyakrák nagyon korai fejlődési stádiumai. Ha a konizáció sikeresen eltávolítja az összes rendellenes sejtet, általában nincs szükség további kezelésre.

Nyaki konizáció - az eljárás menete

A konizációs eljárást helyi vagy általános érzéstelenítésben végezzük. A döntést az aneszteziológus hozza meg, miután beszélt a pácienssel. Az eljárást általában a katéter húgyhólyagba történő behelyezése előzi meg.

Érzéstelenítés után speciális speculákat és eszközöket helyeznek a hüvelybe, aminek köszönhetően a méhnyak jól láthatóvá válik.A kúp kivágását szikével, lézerrel vagy ún elektrosebészeti hurok

A méhnyak konizációja kombinálható a méhüreg kürettázásával – ennek köszönhetően lehetőség nyílik a diagnózis kiterjesztésére az endometrium esetleges elváltozásaira is. Az eljárás végén az orvos minden vérzési forrást leállít.

Ha szükséges, önfelszívódó varratokat is alkalmazhat a méhnyakon. Ébredés után a beteg több órán keresztül megfigyelés alatt marad. Komplikációk hiányában még aznap hazatérhet.

Nyaki konizáció - ellenjavallatok

A posztoperatív vérzés veszélye miatt a terhesség alatt kerüljük a konizációt, kivéve, ha erre kényszerítő javallat van.

Más sebészeti eljárásokhoz hasonlóan minden olyan fertőzést, amely posztoperatív fertőzések forrása lehet, a műtét előtt kezelni kell. Ez különösen igaz a reproduktív rendszer gyulladására.

A konizáció anatómiai okokból is lehetetlen lehet (például rendkívül rövid méhnyak esetén). A méhnyak konizációs kezelés előtt a véralvadást gátló gyógyszerek (orvosi konzultációt követően) abbahagyása is szükséges

Szövődmények a méhnyak konizációja után

Több hétbe is telhet, amíg a konizációs seb teljesen begyógyul. A kezelést követő első napokban gyakori a nemi traktusból származó pecsételés és kisebb fájdalom. A konizáció legsúlyosabb szövődménye az intenzív vérzés, amely a műtét során vagy a posztoperatív időszakban fordulhat elő. A legtöbb esetben a konizációt végző orvos lézerrel vagy megfelelő varrattal védi a lehetséges vérzésforrásokat.

A nyaki konizáció másik szövődménye a posztoperatív fertőzés. Fokozott fertőzésveszély esetén az orvos profilaktikus antibiotikum kezelést írhat elő. A fertőzés tünetei közé tartozik a tartós hüvelyi folyás és a hőmérséklet emelkedése. Előfordulásuk esetén orvoshoz kell fordulni. A konizációs kezelést követően 3-4 hétig szintén tanácsos tartózkodni a nemi közösüléstől

A konizáció és a diszpláziás elváltozások eltávolítása után a betegeknek rendszeres megelőző vizsgálatokon kell részt venniük - citológián és kolposzkópián. A sikeres kezelés ellenére a kóros sejtek újra megjelenhetnek a méhnyakban, és további kezelést igényelhetnek.

Az utolsó probléma, ami a betegeket zavarja, a konizációs kezelés utáni terhesség fenntartásával kapcsolatos kérdések. Úgy gondolják, hogy a konizáció elmúltKismértékű méhnyak-elégtelenség és az ebből eredő koraszülés kockázatát hordozza magában. Ezt a kockázatot növelheti az elvégzett eljárás mélysége. Sajnos a tudományos kutatás nem ad egyértelmű választ ezekre a kérdésekre. Sok közülük nem mutat összefüggést a konizáció története és a méhnyak elégtelenségének megnövekedett kockázata között.

A szerzőrőlKrzysztof BialaziteA krakkói Collegium Medicum orvostanhallgatója, aki lassan belép az orvosi munka állandó kihívásainak világába. Különösen érdekli a nőgyógyászat és a szülészet, a gyermekgyógyászat és az életmódgyógyászat. Az idegen nyelvek, az utazás és a hegyi túrázás szerelmese.

Olvasson további cikkeket a szerzőtől

Kategória:

Női betegségek