- Valsalva manőver és az Eustach-cső átjárhatósága
- Valsalva manőver a kardiológiában
- Valsalva manőver az idegtudományban
- Valsalva próbálkozása és visszér
- Valsalva manőver foghúzás után
A Valsalva manővert eredetileg a középfül állapotának felmérésére használták, de használták idegrendszeri, szívbetegségek, sőt a varicocele diagnosztizálására is. Milyen egyéb célokra hajtják végre a Valsalva manővert? Mi az?
A Valsalva manővert(Valsalva manővert) eredetileg az Eustachianus cső megtisztítására és a dobüreg nyomásának a környező levegő nyomásával való kiegyenlítésére használták.
A Valsalva manővert azonban ma már széles körben használják az orvostudományban, pl. a kardiológiában, az autonóm rendszer kutatásában, valamint a repülésgyógyászatban vagy a búvárkodás során (búvárok és légitársaságok utasai használják a középfül nyomásának kiegyenlítésére).
Valsalva manőver és az Eustach-cső átjárhatósága
A Valsalva manővernek köszönhetően az Eustach-cső átjárhatósága értékelhető. A beteg csukott szájjal és befogott orrszárnyakkal levegőt fúj a tüdőből az orrába. Az Eustachianus csövön áthaladó levegő zúgását speciális műszerrel hallgatják - az ún. hallgató – egy orvos, aki felméri, hogy helyesek-e.
Valsalva manőver a kardiológiában
A Valsalva manőver a kardiológiában egy erőteljes kilégzés (miután korábban a maximális belégzést végrehajtotta) zárt glotti mellett, miután előzőleg mélyen belélegzett
Erőteljesen is kifújhatja (miután korábban teljesen belélegezte) a nyomásmérőhöz csatlakoztatott szájrészen keresztül, és 10-30 másodpercig (legalább 7 másodpercig) 40 Hgmm nyomást tarthat fenn (anélkül, hogy meghaladja az 50 Hgmm-t). .
A manőver növeli a mellkasi nyomást és csökkenti a perctérfogatot. Az orvosok felmérik a szív- és érrendszer működését - pulzusszámot és vérnyomást.
A Valsalva manőver segít megkülönböztetni az intrakardiális zörejeket többek között:
- tricuspidalis regurgitáció
- mitrális billentyű regurgitáció
- aorta szűkület
- tüdősztanózis
- hipertrófiás kardiomiopátia
Pangásos szívelégtelenségben és ischaemiás szívbetegségben szenvedő betegeknél is alkalmazzák.
Valsalva manőver az idegtudományban
A Valsalva manőver funkcionális rendellenességek kimutatására is használhatóaz autonóm idegrendszer állapotának vizsgálata és fejlődésük felmérése, például a diabéteszes autonóm neuropátia, valamint a posztalkoholikus autonóm neuropátia diagnosztizálásában és előrehaladásának nyomon követésében.
Hasznos a központi idegrendszer megbetegedéseinél is az autonóm központok érintettségével (a vegetatív idegrendszer az idegrendszer azon része, amely szabályozza és befolyásolja a belső szervek működését, beleértve a simaizomzatot, a szívizmot és mirigyek - könny, nyál, verejték)
Ide tartoznak az olyan betegségek, mint a Parkinson-kór vagy a többszörös szisztémás atrófia.
Valsalva próbálkozása és visszér
A hasi Valsalva manőver magában foglalja a hasizmok megfeszítését, akárcsak a köhögést. A hasüregben lévő nyomás gyorsan növekszik, ami lehetővé teszi a különféle betegségek, például a varicocele diagnosztizálását.
Létezik a külső anális záróizom akaratlan reflexösszehúzódása is, ami alapján lehetőség nyílik a stressz inkontinencia (köhögéskor) igazolására és a rektális-anális gátlási reflex értékelésére
Valsalva manőver foghúzás után
A Valsalva manővert a maxilláris fog kihúzása (kihúzása) után is el lehet végezni. Ennek köszönhetően az orvos ellenőrizheti, hogy az arcüreg kinyílt-e.
Amikor ez megtörténik, jellegzetes sípoló hangot hall, vagy vérbuborékok képződnek a foglalatban. Jelenleg azonban nem javasolt a légmell kialakulásának kockázata miatt.