Az introspekció a minket gyötrő érzések, érzelmek vagy különféle viselkedéseink okainak elemzése. Alapvetően bárki végezhet önvizsgálatot – de hogyan lehet ezt megtenni? Mire használható az önvizsgálat, és mi adna közelebbi pillantást saját pszichénkbe? Olvass az önvizsgálatról!

Introspekcióegy kifejezés, amely a latin "introspectio" szóból származik - "betekintésnek" fordítható. Erről szól az introspekció – saját érzelmeink, tapasztalataink és minden más, pszichénkben lévő érzésünk független elemzése.

Wilhelm Wundt német származású filozófus és pszichológus volt az egyik első ember, aki érdeklődött az önvizsgálat iránt. Egy férfi lényegében a modern pszichológia alapjainak lerakásakor, vagyis a 19. század végén foglalkozott az önvizsgálattal. Kezdetben kivételesen ígéretes pszichológiai eszköznek számított az introspekció, de az idő múlásával a módszert egyre több kritika érte, mígnem napjainkra - a modern időkben - az introspekció általában elvesztette jelentőségét. Ennek ellenére vannak olyan hangok, amelyek szerint az önvizsgálat hasznos eszköz, például a pszichoterápiában. De kinek van igaza, és hogyan néz ki az önvizsgálat?

Önvizsgálat: mi ez?

Az önvizsgálat célja, hogy közelebbről megvizsgáljuk pszichénk különböző szféráit, amelyekre nem is feltétlenül gondolunk minden nap. Saját pszichénk vizsgálatakor mérlegelnünk kell, hogy milyen érzelmek gyötörnek bennünket, és miért. Például, ha kivételes fokú haragot érzünk egy szeretett személy iránt, elgondolkodhatunk azon, hogy honnan ered ez a mértékű érzés – vajon a túlérzékenységünknek köszönhető, vagy egy szeretett személy valóban csalódást okozott nekünk?

Az önvizsgálat során különféle pszichológiai szempontok elemezhetők, mint például:

  • érzések, amelyek gyötörnek bennünket;
  • döntés, amelyet meghoztunk vagy meghozni tervezünk;
  • viselkedésünk és különféle tényezők, amelyek arra késztetnek bennünket, hogy így, és semmi másként cselekedjünk;
  • szükségleteink;
  • kapcsolatok más emberekkel - mind a hozzánk legközelebb állókkal, mind a kollégákkal vagy teljesen más emberekkel.

ÁltalánosFeltételezhető, hogy az introspekció célja valójában az önmagunkba való betekintés és a saját psziché elemzése. A kérdés csak az: hogyan tudsz magadba nézni?

Hogyan kell önvizsgálatot? Technikák

Alapvetően bárhol és bármikor benézhetsz magadba – a szöveg olvasása közben is lehetőség van saját pszichédre nézni. A legegyszerűbb, ha hátradőlsz, és átgondolod a saját érzelmeidet – miért vagyok ma rosszabbul, ha egész héten minden rendben volt? Mi késztetett arra, hogy egész nap a házban mászkáljak ahelyett, hogy élveztem volna a hétvégi szabadságomat, és nincs kedvem szórakozni? Miért fajult a tegnapi beszélgetés egy lánnyal komoly veszekedéssé – mindketten túlzásba vittük, vagy talán az egyik félnek volt nagyobb szerepe ebben a vitában?

Végezhetünk önvizsgálatot „saját fejünkben”, de nem csak. Saját pszichéjét sokféleképpen megvizsgálhatja. Példaként írhat érzelmeiről, érzéseiről és benyomásairól - ehhez használhat egy tollat ​​és egy papírlapot, és elkezdhet személyes blogot vezetni. Azt is megteheti – bár ezt általában bizarrnak tartják –, hogy beszéljen… önmagával. Néha egyszerűbb kimondani bizonyos pontokat, majd elemezni azokat.

Introspekció: felhasználás a modern pszichoterápiában

Határozottan nem arról van szó, hogy az önvizsgálatot teljesen kitiltották a pszichológiai világból. Ma is alkalmazzák például a pszichoterápiában, mi több, a saját psziché belátásának felhasználása rendkívül előnyös eredményeket hozhat. Az introspekciónak köszönhetően a páciens elemezni tudja, mi mozgatja viselkedését (pl. konfliktusgenerálásra való hajlam egy kapcsolatban), majd – pszichoterápia alkalmazása esetén – a terapeuta segítségével – megfelelően módosíthatja gondolkodását, és a probléma sokkal ritkábban jelenik meg.

Általánosságban elmondható, hogy az önvizsgálat értékes eszköze lehet minden ember számára. Napi szinten általában nincs időnk elgondolkodni azon, miért idegesít minket valami igazán, miért érezzük magunkat bizonytalannak bizonyos helyzetekben (pl. partnerünk barátai között), vagy miért ragadunk egy nem kielégítő kapcsolatban. Néhány pillanatnyi betekintés önmagunkba nemcsak megértheti érzéseinket, érzelmeinket és döntéseinket, hanem megváltoztathatja az élet különböző aspektusaihoz való hozzáállásunkat, és éreztetheti velünk, hogy végre harmóniában cselekszünk önmagunkkal.

Megéri tudni

Önvizsgálat: kritika

A korai időszakokban, amikor az önvizsgálat kifejezése még csak megjelent, ezt a módszert rendkívül értékes pszichológiai eszköznek tartották, amely lehetővé teszi az emberben előforduló különféle mentális állapotok pontos elemzését. Az introspekció körül számos különböző kifejezést különböztettek meg, amelyek közül az egyik érdekesebb az extraspekció volt. Ezt a kifejezést arra használták, hogy leírják azt a képességet, hogy elemezzük az emberek érzéseit viselkedésük alapján, és azt, hogy miként érezzük magunkat, amikor hasonló viselkedést tanúsítunk. Például - ha valaki csendes és könnyes, akkor - hasonlóan hozzánk ilyen helyzetben - szomorú lenne, míg ha valaki ingerlékeny és szorongó, haragot élne át.

Mindazonáltal mind az extraspekció, mind maga az önvizsgálat jelentős kritikát kapott a tudományos közösség részéről. Hangsúlyozták, hogy ezek a módszerek rendkívül szubjektívek - elvégre az érzelmeket, érzéseket, még ha azonosnak nevezzük is, teljesen másképp élhetjük meg ketten. Ez volt a fő "töltés" az önvizsgálat felé, és az volt a cél, hogy meggyőzze az embereket arról, hogy nehéz ezt a módszert megbízható és objektív kutatási eszköznek tekinteni a pszichológiában.

A szerzőrőlÍj. Tomasz NęckiA Poznańi Orvostudományi Egyetem orvosi karán végzett. A lengyel tenger csodálója (leginkább fejhallgatóval a fülében sétál a partján), macskák és könyvek. A betegekkel való munka során arra összpontosít, hogy mindig meghallgassa őket, és annyi időt töltsön, amennyire szükségük van.

Kategória:

Pszichológia