Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!
Az agytörzs a központi idegrendszer azon része, amely magában foglalja a középagyot, a hidat és a velőt. Ez a szerkezet rendkívül fontos szerepet tölt be a szervezetben – többek között tartalmaz olyan folyamatokat irányító központok, mint a szívműködés vagy a légzés, és emiatt az agytörzs bármilyen károsodása a páciens életét veszélyeztetheti. De mik is pontosan az agytörzs funkciói és milyen kóros folyamatok játszódnak le benne?
Az agytörzs(agytörzs) az agy azon része, amely magában foglalja a középső agyat, a hídot és a velőt. Általában a központi idegrendszer, amely az egész szervezet sajátos irányítási központja, magában foglalja az agyat és a gerincvelőt. Az előbbieken belül több különböző része különíthető el, ezek a végagy, a nyúlvány, a középagy, a medulla és a kisagy. Ezen struktúrák némelyike - lényegében hasonló funkcióik miatt - egyetlen entitásba, az agytörzsbe csoportosul.
Agytörzs: szerkezet
Az agytörzs általában a következőket tartalmazza:
- középagy
- legtöbb
- alapkiterjesztés
Egyes szerzők azonban kibővítik az agytörzs definícióját, és elemei - a fent említett struktúrákon kívül - az előagy és a nyúlvány egyes magjait is figyelembe veszik. A legnépszerűbb megközelítés szerint azonban az agynak csak három része van az agytörzsben.
A középagy a hídtól elõre helyezkedik el, és elsõdleges feladata a szemgolyó izomsejtjeinek tevékenységének koordinálása, valamint a hallás- és látásszervekhez kapcsolódó reflexek szabályozása
A híd az agytörzs azon része, amely elsősorban az agykéreg és a kisagy közötti jelek továbbításáért felelős, emellett a híd a különféle motoros tevékenységek lefolyását is szabályozza.
A velő egy olyan szerkezet, amelyben számos olyan központ található, amelyek az alapvető életfolyamatok szabályozásához kapcsolódnak, mint például a légzés és a vérkeringés
Agytörzs: funkciók
Az agytörzs elsődleges feladata az idegimpulzusok továbbítása a központi idegrendszer különböző részei között. Ez késztöbbirányú, beleértve Ezen a szerkezeten keresztül futnak a jelek az agykéregből a kisagyba és fordítva.
Hasonló a helyzet a szenzoros impulzusokkal, például az érintés-, fájdalom- vagy hőmérséklet-receptorokból, valamint a motoros impulzusokkal, amelyeket a központi idegrendszer struktúráiban található, és végül az effektort érő motoros neuronok küldenek. a periférián lévő szervek – ezek is az agytörzsön keresztül áramlanak.
Az agytörzs is közvetlenül kapcsolódik a koponyaidegekhez - ezen belül helyezkednek el a magok, amelyekből indul ki a legtöbb kitüntetett agyideg (pontosabban a harmadik-tizenkettedik agyidegek).
Az agytörzs legfontosabb funkciója azonban az emberi élet számos különféle létfontosságú folyamatának koordinálása. A hozzá tartozó építmények között olyan fontos központok találhatók, mint mindenekelőtt:
- légzésvezérlő központ
- a szívműködést és a vérnyomást szabályozó központ
- hőszabályozó központ
- anyagcsere folyamatok lefolyását irányító központ
- szenzoros és motoros ingerek integrálásáért felelős központ
- a reflextevékenységeket szabályozó központok (például köhögés, tüsszögés, izzadás vagy nyelés)
Az is fontos, hogy az agytörzs felelős az ébren tartásért – a központi idegrendszer ezen részében található központok döntik el, hogy éppen ébren vagyunk-e vagy csak alszunk
Agytörzs: betegségek
Figyelembe véve az agytörzs funkcióinak fontosságát, nem nehéz megállapítani, hogy ennek a szerkezetnek a károsodása súlyos következményekkel járhat. Ezek többek között azt eredményezhetik a koponyaidegek működési zavarai (amelynek tünetei attól függenek, hogy a beteg melyik idege hibás – előfordulhatnak látási zavarok, valamint szédülés vagy nyelési zavarok)
A legsúlyosabbak azonban azok az állapotok, amelyekben a korábban említett, az agytörzsben elhelyezkedő fontos központok valamelyikének működési zavara lép fel – akkor lehetnek súlyos légzőszervi vagy szív- és érrendszeri rendellenességek, de előfordulhatnak olyan tudatzavarok is, amelyek idővel kialakulhatnak. kómába.
De milyen helyzetekben fordulhat elő az agytörzs működési zavara? Elsősorban fejsérülések lehetnek az okuk – ekkor alakulhat ki többek között sokk szindrómaagy, melynek veszélyes következménye az agytörzs intussuscepciója lehet. Az agytörzset is érintő egyéb betegségek közül a következőket említik:
- agytörzsi daganatok (mint pl. asztrocitóma vagy ependimoma, szerencsére ezek az elváltozások nem gyakoriak)
- Duret vérzése (azaz az agytörzs vérzése, amely a koponya nagy nyílásába való beékelődéséből adódik)
- agytörzsi stroke
- demyelinizáló elváltozások (pl. sclerosis multiplexhez kapcsolódóan)
Az agytörzs halála
A probléma, amelyet érdemes megemlíteni, amikor az agytörzs szerkezetéről és működéséről beszélünk, az agytörzsi halál. Jelenleg az agyhalál alapvető kritériumának számít - ebben a helyzetben, amikor az agytörzshöz tartozó struktúrák visszafordíthatatlan károsodást szenvednek, teljesen lehetetlen, hogy az ember önállóan működjön.
Az agytörzs elhalását elsősorban annak felmérésével diagnosztizálják, hogy az alany rendelkezik-e ún. törzsreflexek – ezek:
- szaruhártya reflex
- öklendezés
- köhögési reflex
- okulocerebrális reflex
A fent említettek ellenőrzése mellett az agytörzs elhalásának megállapítása előtt a páciens fájdalomingerre adott reakcióját, szemének spontán mozgását és a pupilla fényre adott reakcióját is felmérjük. A fent említett elemzések elvégzése előtt azonban először meg kell figyelni, hogy az alany kómában van, és nem tapasztal spontán légzést – csak ezután lehet olyan tevékenységeket folytatni, amelyek révén az agytörzsi halált diagnosztizálni lehet. készült.
A szerzőrőlÍj. Tomasz NęckiA Poznańi Orvostudományi Egyetem orvosi karán végzett. A lengyel tenger csodálója (leginkább fejhallgatóval a fülében sétál a partján), macskák és könyvek. A betegekkel való munka során arra összpontosít, hogy mindig meghallgassa őket, és annyi időt töltsön, amennyire szükségük van.