Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

A hemiplegia olyan probléma, amelyben a test egyik - jobb vagy bal - oldalát nem lehet mozgatni. A szélütés a leggyakoribb ok, de számos egyéb kórkép – például központi idegrendszeri daganatok vagy idegfertőzések – is vezethetnek ehhez. Milyen egyéb okai lehetnek a hemiplegiának, és mit ajánlanak azoknak a betegeknek, akiknél kialakul – van-e esély arra, hogy a beteg valaha is újra tudja mozgatni a lebénult struktúrákat?

Hemiplegia ,hemiplegia(hemiplegia) a test egyik felének izmainak bénulása - ez a probléma vagy a bal oldalon jelenik meg , vagy a jobb oldalon. Ezt a kifejezést gyakran összekeverik egy hasonló, de kissé eltérő állapottal - hemiparesissel (hemiparesis), ezért érdemes már a legelején elmagyarázni, mi a különbség e két probléma között. Nos, bénulásról akkor beszélünk, ha a test egyes izmainak mozgási képessége teljesen megszűnik, míg a parézist akkor diagnosztizálják, ha a kóros folyamat által érintett struktúrák motoros tevékenységet végezhetnek, de ezek valamilyen módon korlátozottak.

Hemiplegia: okai

Hemiplegia akkor fordulhat elő, ha a motoros tevékenységeket irányító struktúrák valamelyikében károsodás következik be – a probléma fő oka a cortico-spinalis traktus károsodása.

Messze a leggyakoribb entitás, amely hemiplegiához vezethet, a stroke – ez a fajta mozgászavar ischaemiás stroke és intracranialis vérzés esetén is kialakulhat. Az igazság azonban az, hogy a hemiplegia oka lehet a stroke, de sok más betegség is, mint pl.

  • szubarachnoidális vérzés
  • fejsérülések (pl. olyanok, amelyek epidurális vagy szubdurális hematómát eredményeznek)
  • demyelinizációs folyamatokhoz kapcsolódó betegségek (pl. sclerosis multiplex)
  • idegfertőzések (pl. agyvelőgyulladás, agyhártyagyulladás,gerincvelő, agytályog)
  • központi idegrendszer daganatai
  • Amiotrófiás laterális szklerózis
  • cortico-bazális degeneráció

A fentieket figyelembe véve megállapítható, hogy a félparalízis szerzett betegség. Valójában az esetek túlnyomó többségében ez a helyzet, de az is előfordul, hogy ez a probléma attól a pillanattól kezdve látható, hogy az ember a világra jön - ilyen betegségekkel lehet találkozni, például az agybénulás.

Hemiplegia: tünetek

A félbénulást meglehetősen nehéz figyelmen kívül hagyni - esetében végül az a tény, hogy a beteg nem tudja mozgatni a bénult testrészhez tartozó izmokat. Leggyakrabban a végtagokon (felső és alsó) észlelhető a probléma, de az is előfordul, hogy az arc egyik felének izmai is lebénulnak. Ezenkívül a betegek izomtónusának növekedését vagy csökkenését tapasztalhatják.

Hemiplegia: diagnózis

Kezdetben a hemiplegiával orvoshoz forduló beteget neurológiai vizsgálatnak vetik alá - ez lehetővé teszi mindenekelőtt annak megállapítását, hogy a beteg valóban lebénult-e, esetleg hemiparesis (a betegek néha összekeverik ezt a két fogalmat) . Ez a vizsgálat azért is fontos, mert lehetővé teszi annak gyanúját, hogy pontosan hol keletkezett a központi idegrendszer károsodása. Ez azért van így, mert ha a beteg jobb oldali hemiplegiában szenvedett, akkor a patológia az agy bal oldali részében, ha pedig bal oldali hemiplegiában szenved, az azt jelenti, hogy a központi idegrendszer működési zavara alakult ki az agyban. az agy jobb régiói.

A neurológiai vizsgálat valóban megerősítheti, hogy a páciens hemiplegiában szenvedett, de ennek alapján biztosan nem lehet megállapítani, hogy mi a probléma oka, ezért a betegeket egyéb vizsgálatok elvégzésére kötelezik.

Ezek főként fej képalkotó vizsgálatok - számítógépes tomográfia és mágneses rezonancia képalkotás. Teljesítményük rendkívül fontos – ugyanis ha a beteg stroke-on átesett, a kezelés késése rontja a prognózist, hemiplegia esetén pedig mindenekelőtt ki kell zárni, hogy a stroke az oka. A fej képalkotó tesztek azonban nemcsak a stroke megerősítését vagy kizárását teszik lehetővé, hanem más patológiák azonosítását is, amelyek felelősek lehetnek a beteg bénulásáért – eredményeikmutassa meg például a koponyaűri daganat meglétét a betegben.

Hemiplegia: kezelés

A hemiplegiás betegek teljes, pontos diagnózisának felállítása kulcsfontosságú, mivel a probléma elsődleges kezelése az okára összpontosít.

Ischaemiás stroke-on átesett betegeknél - lehetőség szerint - trombolitikus kezelést végzünk, illetve azoknál a betegeknél, akiknél a bénulás agydaganat következménye, a terápia a daganatos betegség kezelésére irányuljon.

És ha a hemiplegia oka például encephalitis vagy sclerosis multiplex, akkor a betegeket megfelelően kezelni kell ezekre a betegségekre.

Itt hangsúlyozni kell, hogy a hemiplegiás betegeknél nem mindig lehetséges ok-okozati kezelés alkalmazása – ilyen helyzet fordulhat elő például a stroke-os betegeknél, akik túl későn kerülnek szakorvosi gondozásba. Ilyen esetben a legfontosabb lépések a betegek életminőségének lehetőség szerinti javítása. Itt elsősorban a rendszeres rehabilitációról beszélek. Nemcsak a beteg hatékonyságának növekedéséhez vezethet, hanem megelőzheti a hemiplegia negatív hatásait is, mint pl. fájdalmas izomösszehúzódások

Hemiplegia: prognózis

Lehetetlen egyértelműen megmondani, hogy mi a prognózisa a féltekei bénulásban szenvedő betegeknek. Az, hogy egy személy visszanyeri-e az erőnlétét, ebben az esetben nagymértékben a probléma pontos okaitól függ.

A legnagyobb nehézségeket például azok a betegek tapasztalhatják meg, akik súlyos agyvérzésen estek át – az ilyen embereknél fennáll annak a veszélye, hogy a bénulásuk életük hátralévő részében folytatódik. Másrészt azoknak a betegeknek a prognózisa, akiknél a féloldali fájdalmat egy teljesen gyógyítható betegség, például agytályog okozta, sokkal jobb - náluk a tályog gyógyulása a bénulás teljes megszűnéséhez vezethet.

A hemiplegia önmagában nem rövidíti meg a betegek életét, de lehetséges következményei a betegek korai halálához vezethetnek. A mozgásképtelenné vált embereket sajnos megterhelik többek között a thromboemboliás események fokozott kockázata vagy nyomási fekélyek megjelenése a testükön.

Pontosan a fent említett és egyéb veszélyek miatt olyan fontos azoknak a betegeknek a megfelelő ellátása és rehabilitációja, akiknél hemiplegia alakul ki.

A szerzőrőlÍj. Tomasz NęckiAz orvosi karon végzettPoznańi Orvostudományi Egyetem. A lengyel tenger csodálója (leginkább fejhallgatóval a fülében sétál a partján), macskák és könyvek. A betegekkel való munka során arra összpontosít, hogy mindig meghallgassa őket, és annyi időt töltsön, amennyire szükségük van.

Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

Kategória: