Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

Lynch-szindróma örökletes, nem polipózisos vastag- és végbélrák (HNPCC). Ez a leggyakoribb örökletes vastag- és végbélrák szindróma, amely az összes vastagbélrákos eset 3-5 százalékát teszi ki. Mik ennek a vastagbélráknak az okai és tünetei? Hogyan kezelik a Lynch-szindrómát?

Lynch-szindróma ,örökletes nem polipózisos vastag- és végbélrák(HNPCC -örökletes, nem polipózisos vastagbélrák ) először dr. Henry Lynch 1966-ban. A Lynch-szindrómás családokat kezdetben úgy határozták meg, hogy csak vastagbélrákjuk van. Ma már tudjuk, hogy az ilyen családokban a rák spektruma más rákos megbetegedéseket is magában foglalhat. Ez alapján megkülönböztetjük:

  • Lynch I-szindróma – a rák csak a vastagbelet érinti
  • Lynch II szindróma - a vastagbélrákot a méh, a petefészek, a gyomor, a vékonybél, a vesék, az ureter, ritkábban a bőr, az epeutak és a központi idegrendszer daganatai rosszindulatú daganatai kísérik

Lynch-szindróma: okai

A HNPCC-t egy autoszomális domináns mutáció okozza, ami azt jelenti, hogy ha az egyik szülő rákos, a baba kockázata 50 százalék. A mutáció a mismatch repair (MMR) génekben fordul elő. A hMLH1 és hMSH2 gének mutációi felelősek az MMR azonosított változásainak 80 százalékáért, 10 százaléka a hMSH6 MMR gén mutációja, és néhány családban kimutattak hPMS2 mutációt. Az MMR-gének által termelt fehérjék részt vesznek a DNS-replikáció során fellépő hibák kimutatásában és kijavításában. Az MMR gén meghibásodása hibák felhalmozódásához vezet az ismétlődő szekvenciákat tartalmazó DNS-szegmensekben (mikroszatellitek). A növekedésszabályozásban részt vevő gének működését megzavaró DNS-hibák daganatok kialakulásához vezethetnek.

A Lynch-szindrómás betegek vastagbéldaganatainak körülbelül 85 százaléka nagyfokú mikroszatellit-instabilitást (MSI) mutat, ami az MMR génműködés jellegzetes hibája

Vastagbéldaganatok immunhisztokémiai (IHC) analízise különböző MMR fehérjék expressziójáragyakran nem mutatja a mutáns génnek megfelelő fehérjék festődését. Ugyanakkor a szórványos vastagbéldaganatok mindössze 15% -ában figyelhető meg ilyen jelenség. Ezért javasolt a vastagbéldaganatok MSI és az MMR-fehérje expresszió elvesztésének vizsgálata annak kimutatására, hogy mely vastagbélrákos betegek lehetnek kitéve a Lynch-szindróma kockázatának, és amelyek további genetikai értékelést igényelnek.

Lynch-szindróma: klinikai jellemzők

  • Hajlamos a rák kialakulására korai életkorban - 50 éves korig - átlagosan 44 éves korban, azonban nagy eltérések mutatkoznak a családon belül a diagnózis felállításának életkorában
  • A legtöbb daganat a májredő közelében található.
  • Magas a metakróm elváltozások kockázata (10 éven belül új vastagbélrák a betegek kb. 40 százalékánál) és szinkron elváltozások
  • Főleg a rák nyálkahártya-típusa
  • E családok tagjainak 30 százaléka több különböző szervi rákos megbetegedésben szenved.
  • Az endometrium (méh) rák a második leggyakoribb rák a Lynch-szindrómás családokban. Az életre szóló kockázat 40-60 százalék, míg a rák rendkívül ritka a lakosság körében. Egyes családokban az endometriumrák gyakorisága meghaladhatja a vastagbélrákét is. A húgyúti, petefészek-, gyomor-, hasnyálmirigy- és vékonybélrák kialakulásának kockázata szintén magasabb, becslések szerint 10-20 százalék.

Lynch-szindróma: diagnózis

Ennek a szindrómának nincsenek biológiai markerei, ezért a diagnózis csak klinikai kritériumok alapján lehetséges. Létrehozásuk kiindulópontja az amszterdami kritériumok voltak:

  • három vagy több rokon szövettanilag igazolt vastagbélrákban szenved, beleértve egy első vagy két másodfokú rokont
  • legalább két generációban előforduló vastag- és végbélrák
  • egy vagy több vastagbélrák előfordulása a családban, amelyet 50 éves kor előtt diagnosztizáltak
  • családi polipózis kizárva

Mivel azonban a Lynch-kórban szenvedő családok 50 százaléka nem felel meg ezeknek a kritériumoknak, meghosszabbították őket. Ezek a felülvizsgált Bethesda-ajánlások azonosítják azokat a családokat, amelyekben Lynch-szindróma gyanúja merül fel:

  • az amszterdami kritériumok teljesítése
  • betegnél 2 esetet diagnosztizáltak a Lynch-szindróma spektrumából, beleértve a vastagbélrák és más parenterális daganatok szinkron és metakrón eseteit
  • vastag- és végbélrákos betegek egy hozzátartozójávalelsőfokú, akinél 45 éves koruk előtt alakult ki ugyanaz a daganat vagy egy másik a HNPCC spektrumból, vagy akinél 45 éves kora előtt vastagbél adenomát diagnosztizáltak
  • beteg, akiknél vastagbélrákot vagy méhnyálkahártya-rákot diagnosztizáltak 45 éves koruk előtt
  • 45 éves kor előtt diagnosztizált vastag- vagy végbél felszálló részének daganatos betege, a szövettani vizsgálat során differenciálatlan rák, carcinoma solidum vagy carcinoma cribriforme
  • 45 év alatti vastag- és végbélrákos betegek, pecsétgyűrűs sejtek a szövettani vizsgálaton
  • 40 éves kor előtt diagnosztizált kolorektális adenomában szenvedő beteg

A Bethesda ajánlásait teljesítő családtagoknál meg kell fontolni a mikroszatellit DNS-instabilitás szűrését a daganatszövetben.

Lynch-szindróma: kezelés és megelőzés

A rák egész életen át tartó magas kockázata speciális stratégiák alkalmazását igényli a rákos folyamatok megelőzésére:

  • vastagbélszűrés

Kolonoszkópia a 20-25 éveseknél 1-2 évente megismételve. Az endoszkópos szakembernek ébernek kell lennie a kis vagy lapos elváltozásokra, amelyek a Lynch-szindrómás betegeknél az általános populációhoz képest nagyobb eséllyel járhatnak rosszindulatú daganatok kialakulásában

  • méhnyálkahártya-daganatok szűrése

A szakértők évente 30-35 éves kortól javasolják a transzvaginális ultrahangvizsgálatot és az endometrium biopsziát. Sajnos nincs bizonyíték arra, hogy egy ilyen eljárás hatékony lenne. Emiatt azoknak a nőknek, akik nem akarnak több gyermeket vállalni, javasolni kell profilaktikus méheltávolítást (a méh eltávolítását), amely megbízhatóbb módja annak, hogy csökkentsék a rák kialakulásának kockázatát.

  • egyéb rákszűrés

A Lynch-szindrómás betegek halálozásának többsége (~ 60%) a vastagbélrákon és az endometriumrákon kívüli rosszindulatú daganatok jelenléte miatt következik be. Sajnos nincs elég adat ahhoz, hogy megfelelő felügyeleti programokat javasoljunk.

A felső gasztrointesztinális endoszkópia (gasztroszkópia) Lynch-szindrómás betegeknél csak azokban az országokban javasolt, ahol magas a gyomorrák előfordulása; Ezenkívül a>25 mutáció összes hordozója. év tesztelni kell Helicobacter pylori .

A vizelet citológiája és a húgyúti ultrahang vizsgálata csak az MSH2 mutációt hordozók számára javasolt kutatás részeként, vagy ha ilyen tesztek eredményeiszisztematikusan gyűjtik a Lynch-szindróma adatbázisban.

  • profilaktikus sebészeti kezelés

Az éves szűrés alternatívájának tekinthetők. A legtöbb betegnek, akinek rendszeres kolonoszkópiája van, nincs szüksége erre. Ha azonban az adenomák korán jelentkeztek, vagy sok előfordult, vagy ha a kolonoszkópia fájdalmas, a profilaktikus colonectomia jó választás lehet. Vegye figyelembe, hogy ha részösszeg vastagbéleltávolítást végeztek, a maradék vastagbél nyálkahártyáját rugalmas szigmoidoszkópiával kell szűrni.

Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

Kategória:

Onkológia