Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

Az agyhártya sérvek olyan problémák, amelyek a gyermekeket érintik – akár a gyermek méhen belüli fejlődése során is felismerhetők. Különböző formáik léteznek, a sérvek egy része csak az agy vagy a gerinc agyhártyáját tartalmazza, mások a gerincvelő töredékeit is tartalmazhatják. A sérvek, különösen az agyhártya sérvek élethosszig tartó rendellenességekhez vezethetnek – szerencsére az anya folsav-pótlásával csökkenthető előfordulásuk kockázata csecsemőnél

Meningealis herniáka koponyában és a gerincben egyaránt előfordulhatnak, de ez utóbbi helyen sokkal gyakoribbak. A sérvnek többféle típusa van, az ilyen sérvek felosztása elsősorban a sérvzsák tartalmától függ.

A sérv olyan állapot, amelyben abnormális szövetmozgás van.

Tehát vannak agyhártya sérvek (amelyekben csak a központi idegrendszer agyhártyája van elmozdulva), de vannakgerincsérvek is(amelyek mind az agyhártyát, mind az agyhártya töredékét tartalmazzák gerincvelő). Az agyhártya sérvzsák belsejében a már említett struktúrákon kívül a cerebrospinális folyadék is található

Meningealis sérv: okai

Az agyhártya sérveket a diszrafikus defektusok közé sorolják, vagyis azok, amelyek a neurális cső záródásának zavara következtében keletkeznek. A gerinc csigolyáinak vagy a koponya csontjainak fejlődése károsodott, bennük olyan hiba lép fel, amelyen keresztül az idegrendszer struktúrái el tudnak mozogni - így alakul ki az agyhártya sérv Az agyhártya sérvek pontos etiopatogenezise, ​​ill. egyéb diszrafikus hibák nem ismertek. Ismeretes, hogy kialakulásuk a terhesség negyedik hete körül következik be (ekkor kell megfelelően zárnia a neurális csőnek). Az agyhártya sérv kialakulását feltételezhetően befolyásoló tényezők:

  • magzatra káros teratogén anyagok (pl. epilepszia elleni szerek, nikotin, alkohol vagy A-vitamin nagy mennyiségben)
  • anyai fertőzések (különösen vírusos)
  • veleszületett idegcső-rendellenességekre hajlamosító genetikai terhelés
  • tápanyaghiányok (a folsavhiányt különösen fontosnak tartják e hibák patogenezisében)

Meningealis sérv: tünetek

Néha a sérv egyetlen tünete egyszerűen a jelenléte – ez a meningealis sérv esete, ahol általában nem találnak idegrendszeri rendellenességet, ráadásul az ilyen sérvet általában megfelelően felépített bőr fedi. A gerincsérv klinikai képe sokkal gazdagabb. Leggyakrabban az ágyéki vagy a keresztcsonti gerincben fordulnak elő. Az agyhártya-gerinc sérveket megváltozott, vékony bőr borítja, néha bőrborítás nélkül. Az ezen a területen elhelyezkedő gerincvelő-töredékek elmozdulása miatt az alsó végtagok bénulása és a bennük lévő érzékszervi zavarok, valamint vizelési zavarok (néha neurogén hólyagnak is nevezik) léphetnek fel. A gyermek agyhártya sérvének következményei közé tartozhatnak az alsó végtagok hibái is, mint például a lúdtalp vagy a csípőízület elmozdulása. A fent említetteken túlmenően az agyhártya sérvben szenvedő gyermekeknél gyakori probléma a vízfejűség – 10 agyhártya sérvvel küzdő gyermekből legfeljebb 9-nél figyelhető meg.

Meningealis herniák: diagnózis

A meningealis hernia fennállását terhesség alatt kell diagnosztizálni. Lehetséges ultrahanggal (a dysraphiás elváltozások elsősorban a terhesség második trimeszterében mutathatók ki), de az alfa-fetoprotein koncentrációjának felmérésével is - e marker esetében a magzat diszrafikus defektusai esetén annak koncentrációját.

A posztnatális időszakban az agyhártya sérv diagnosztizálása kiegészíthető egyéb vizsgálatokkal, például mágneses rezonancia képalkotással

Néha invazív prenatális vizsgálatokat végeznek, például magzattükrözést. A megfelelő korai diagnózis nagyon fontos, különösen azért, mert a meningealis sérvvel küzdő gyermek születését magas referenciaszintű centrumban kell elvégezni – az ilyen terhességet általában császármetszéssel szakítják meg.

Meningealis herniák: kezelés

A meningealis herniák kezelésének alapja a sebészeti beavatkozás. Néha még várandósan próbálnak műteni, más esetekben a szülés után eltérő időpontokban végzik el a beavatkozásokat. Abban az esetben, ha a sérvet (különösen az agyhártya sérv formájában) nem fedi a bőr, a műtét akár a születés utáni első 24 órában is elvégezhető - ebben az esetben a beavatkozásmegakadályozza az idegrendszer kitett szöveteinek fertőzését. Vízfejű sérvvel való együttélés esetén további eljárás lehet a kamrabillentyű behelyezése (amelynek célja a felesleges agy-gerincvelői folyadék elvezetése lesz), de a műtét nem zárja le a meningealis sérv kezelését. Az idegsebész mellett ortopéd, gyógytornász és urológus is foglalkozzon az adott problémával küzdő gyermekkel. Ez a szükségesség a mozgásszervi elváltozások (pl. lúdtalp) kezelésének, valamint a vizeletürítési zavarok korai diagnosztizálásának és szükség esetén kezelésének szükségességéből adódik. A rehabilitáció pedig arra irányul, hogy a gyermekben a lehető legnagyobb erőnlétet érje el. Nagyon fontos ezeknek az interakcióknak a mielőbbi megvalósítása - bár a meningealis sérvvel született betegeknél akár életük végéig is előfordulhatnak neurológiai hiányosságok, azonban ha a gyermekről a születéstől fogva megfelelően gondoskodnak, akkor az lehetséges, hogy minimális fokúak lesznek.

Fontos

Meningealis herniák: megelőzés

A meningealis herniák az ún idegcső defektusai. Megelőzhető rendellenességekről van szó – erre a célra folsavpótlást alkalmaznak a nőknél. Ennek a kiegészítésnek az ajánlott adagja napi 0,4 mg, lehetőleg akkor, ha a beteg a terhesség előtt elkezdi szedni a folsavat. A fent említett adagok azoknak a nőknek szólnak, akiket nem terhel a gyermek neurális csőhibájának fokozott kockázata (pl. a családban előforduló ilyen típusú probléma vagy egy ilyen hibás gyermek korábbi születése). Fokozott kockázat esetén a folsav ajánlott adagja magasabb, napi 4 mg. Ahogy az elején is említettük, a méhen belüli élet első hetei döntik el, hogy a gyermeknél kialakul-e idegcső-elégtelenség – ebből a helyzetből adódóan a folsav pótlása javasolt a betegeknek a terhesség első trimeszterében.

Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

Kategória:

Neurológia