Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

A "deja vu" kifejezés gyakran megjelenik az irodalomban, a filmekben és az orvostudományban. Ez egyfajta paramnézia – az emlékezés zavara. Azt jelenti, hogy egy bizonyos helyzetet a múltban megtapaszt altunk, miközben tudjuk, hogy lehetséges A deja vu természetes jelenség? Mi a deja vu és mit jelent gyakori előfordulása?

Deja vu: mit jelent ez?

Deja vu- ez a kifejezés a franciából származik, és jelentése"már láttam" . Valóban, azoknak, akik átélik a deja vu-t, ami a tudósok szerint 60 százalékunk, az a benyomásuk, hogy már átéltek egy adott helyzetet, másrészt viszont rájönnek, hogy ez nem lehet így, mert például egy adott helyen először.

A Deja vu valóban az események széles skáláját fedi le. Egy étteremben tartózkodó személy például hirtelen azt gondolhatja, hogy már átélte ezt a helyzetet, sőt, úgy érezheti, hogy pontosan tudja, mi fog történni egy pillanat alatt.

Deja vu: hogyan működik?

A Deja vu-nak van néhány sajátossága, többek között:

  • a rendellenesség hirtelen fellépése;
  • a jelenség és a kísérő érzések csak néhány másodpercig tartanak;
  • nem lehet meghatározni, hogy a múltban mikor következett be egy korábban tapaszt alt esemény;
  • az emlékezés az egész helyzetre vonatkozik, nem egy tárgyra vagy személyre

Deja vu mint memóriazavar

Deja vu szerepel aparamnéziában , ezértmemóriazavar . Egy adott eseményt, helyszínt olyannak ismerünk fel, amivel már találkoztunk, de többet nem tudunk róla mondani, és a felismerési jelenség hibás.

A deja vu nem az egyetlen paramnézia, amelyet a pszichológia ismer. Egyéb memóriazavarok a következők:

  • Jamais vu- ez a fajta memóriazavar a deja vu inverzeként írható le - akkor fordul elő, ha egy korábban ismert eseményt vagy helyet tévesen teljesen újnak ítélünk meg.
  • Rossz attribúció- ez egyfajta paramnézia, amelyben helyesen felismerjük az adott helyzetet, de hibásan hozzárendeljük egy adott személyhez vagy helyhez. A nemi erőszakkal jogtalanul megvádolt Donald Thomson pszichológus értesült róla.melynek pontos menetét az áldozat közölte. A pszichológus szerencséjére a támadás idején a televízió székházában tartózkodott, ahol nem sokkal korábban élőben lépett fel. Közvetlenül a nemi erőszak előtt az áldozat megnézett egy interjút egy pszichológussal, és tévesen neki tulajdonította a bántalmazást.
  • Eszméletlen plágium- ezzel a paramnéziával akkor foglalkozunk, ha egy adott információt a miénkként idézünk fel, anélkül, hogy észrevennénk, hogy azt egy másik személy készítette, pl. valaki más véleménye vagy szövege

Deja vu: okok

A deja vu továbbra is meglehetősen titokzatos jelenség, még a tudósok számára is. Az ókori múltban a reinkarnációval kapcsolatos jelenségeket tekintették e paramnézia fő okának. Jelenleg a deja vu okairól némileg eltérnek a nézetek, de előfordulásának pontos mechanizmusa továbbra is rejtély.

Az alábbiakban bemutatjuk a tudósok legelterjedtebb elméleteit ebben a témában.

Deja vu, mint a betegség tünete

Paramnézia valójában bárkinél előfordulhat, még teljesen egészséges emberben is. Vannak azonban olyan állapotok, ahol a deja vu gyakrabban fordul elő.

A betegek paramnéziájával kapcsolatos fő problémák a neurológiai betegségek. Az emlékezési téveszmék részei lehetnek a migrénes aurának, de a görcsrohamok (különösen a temporális epilepszia) egyik spektruma is.

A "deja vecu" kifejezést először Paul Verlaine használta 1873-ban "Kaleidoszkóp" című versében

A deja vu és okai elemzésével Sigmund Freud foglalkozott. Elmélete szerint ehhez a paramnéziához vezető pszichológiai mechanizmusok lehetnek példáulkorábban nem tudatosított kívánságok fellépésevagy az, hogyegy adott helyzet valamilyen fantáziát ébreszt egy személy .

A paramnéziával kapcsolatos kutatások gyakran érdekes következtetésekre vezetnek. Valószínűleg nem meglepő, hogy a tudósok megpróbálták összefüggésbe hozni előfordulásukat különböző mentális betegségekben szenvedő betegekkel.

Végül kiderült, hogy nincs egyértelmű kapcsolat a skizofrénia vagy a szorongásos zavarok és a deja vu között…

A jó memória módjai

Hogyan működik a memória?

Nosztalgia és hatása a pszichére

2. Az ismerős érzés átvitele egy elemről a helyzet egészére

A deja vu jelenségét Dr. Marcin Małecki, a SWPS pszichológusa vizsgálta1 . Tudósegy 200 fős csoporton végzett kísérletet, amely kimutatta, hogy egy általunk ismert elem elég ahhoz, hogy ezt az érzést az egész helyzethez kapcsolja.

A pszichológus egy Bora-Bora kirándulásra hoz egy példát: amikor először belépünk egy szállodai szobába egy olyan szigeten, ahol még soha nem jártunk, meggyőződhetünk arról, hogy jártunk már ezen a helyen. Hogyan lehetséges? Elég például … a sarokban álló lámpa, amely zavaróan hasonlít ahhoz, amilyen nagyanyánk volt a lakásában, vagy egy hasonló kép a falon korábban látott képhez

A deja vu néven ismert memóriazavar többek között regényeikben is megírta. Lev Tolsztoj és Charles Dickens.

Hasonló következtetésekre jutott Elizabeth Marsh, a Duke Egyetemről és Alan Brown, a Southern Methodist Egyetemről – bebizonyították, hogy az általunk feljegyzett információk tudtukon kívül később deja vu formájában térnek vissza. A kutatók kutatást végeztek a diákok körében – olyan fényképeket mutattak nekik, amelyeken egy másodperc alatt egy fekete vagy fehér keresztet kellett találniuk.

A válaszadóknak ilyen rövid idő alatt nem volt lehetőségük részletesebben megnézni a fotókat, pedig az agyuk a háttérben látható tájakat, egyetemi épületeket rögzítette. Egy hét elteltével a hallgatóknak a campusokról készült fotókat mutatták meg, amelyek a korábban bemutatott fotók hátterébe kerültek keresztekkel.

A hallgatók átélték azt az érzést, hogy már jártak ott, felismerték – átélték a deja vu-t, bár olyan egyetemi épületekről készült fényképeket mutattak be, ahol nem tanultak és nem jártak korábban

3. A deja vu ellenőrzi a memóriánkat

Akira O'Connor egy másik kutató, aki közelebbről is megvizsgálta a deja vu jelenségét2 . Egy tudós vezette csapat kitalálta a módját, hogy… hamis emlékeket idézzen fel. Először is, a személy egy teljes listát kapott egy adott kifejezéshez kapcsolódó szavakról, mint például "párna", "paplan", "fáradtság", "éjszaka", de az "alvás" szót nem említették, ami egyesítette ezeket az asszociációkat.

Ezután a tudósok megkérdezték a válaszadókat, hogy hallották-e az „álom” szót – őszintén azt válaszolták, hogy nem, de ismerősnek, korábban ismertnek és deja vu-t átéltnek érzékelték ezt a szót. A tudósok azt is tanulmányozták, hogyan reagál az agy a deja vu tapasztalásakor – kiderült, hogy az agy elülső része, amely a döntéshozatalunkért felelős, aktív.

Akira O'Connor megfogalmazta azt a tézist, hogy az agynak ez a része ellenőrzi a memóriánk működését, miközben jelet küld arról, hogy konfliktus van az általunk átélt és a tényleges tapasztalat között.

Megéri tudni

Deja vu vak emberben

Már maga a "deja vu" név is azt jelzi, hogy ez az érzés szorosan összefügg a látvánnyal, sőt szükséges is az élményhez. A tudósok első elméletei még azt is bebizonyították, hogy a déjà vu a szemet érő ingerek agy általi egyenlőtlen (időben történő) regisztrálásának eredményeképpen jön létre.

Eszméletlen szinten az agynak az egyik szemről kellett volna olvasnia a képet, néhány ezredmásodperc múlva pedig a másikról, és innen az az érzés, hogy már láttunk valamit.

Ezt a tézist azonban a már említett Akira O'Connor kutatása cáfolta. A kutató rámutat egy vak ember esetére, aki érzékszervein keresztül tapaszt alta meg a deja vu-t: ízlelés, szaglás és tapintás.

Egy férfi számára a cipzár hangja idézte fel a korábban hallott zene egy töredékét, és egy tányér tartása a kantinban - egy beszélgetés töredéke. Ezért O'Connor ugyanazt a hipotézist javasolta, mint a fent említett kísérletben - a deja vu segítségével agyunk teszteli a memória működését -, hogy látunk-e vagy sem.

Deja vu: mit jelent a jelenléte?

A fent említett vizsgálatok alapján nem vonható le arra a következtetésre, hogy a deja vu gyakori előfordulása, hacsak nem migrénes aurával vagy epilepsziás rohamokkal jár együtt, aggodalomra ad okot

Legvalószínűbb, hogy az agy hogyan oldja meg a memóriakonfliktusokat. A kutatók azonban azt mutatják, hogy a deja vu gyakrabban tapasztalható:

  • fiatalok,
  • gyakori utazó,
  • olyan ember, aki kimerült és hosszan tartó stressz alatt él.

Általában a deja vu legfeljebb évente fordul elő.

Hasznos lesz számodra

Deja vu: érdekes tények

  • A deja vu-ról már az ókorban is szó esett – többek között ezt tették. Platón és Szókratész, valamint Szt. Ágoston.
  • A tizenkilencedik században azt állították, hogy a deja vu "előéletünk" - egy korábbi inkarnációban való életünk - nyoma. Ennek az elméletnek azt is meg kellett volna magyaráznia, hogy a gyerekek miért tapasztalnak gyakrabban deja vu-t, mint a felnőttek – mert jobban emlékeznek korábbi inkarnációikra.
  • A parapszichológusok szerint a deján keresztül olyan földönkívüliekkel lépünk kapcsolatba, akik minden tudással rendelkeznek a világról.
  • A deja vu különböző nemű és rasszú embereknél is gyakori.
  • A deja vu nem igazán ad okot az aggodalomra, de a „The Matrix” című filmben nem ez volt a helyzet, ahol aggasztó jel volt, hogy a gépek megváltoztatják világukat.

Források:

  1. Hozzáférés a tanulmánysal kapcsolatos információkhoz a következő weboldalon: http://journals.sagepub.com/doi/abs/10.2466/19.04.PR0.116k25w1
  2. Hozzáférésinformáció a tanulmányról: http://akiraoconnor.org/2016/08/16/this-is-your-brain-on-deja-vu/

Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

Kategória:

Pszichológia