- A kemoterápia színei
- Mikor használják a sárga kémiát?
- A sárga kémia összetevői
- A sárga kémia lehetséges mellékhatásai
A "sárga kémia" általános kifejezés az emlőrákban alkalmazott adjuváns kezelés egyik formájára. Általában 3 gyógyszerből áll: metotrexátból, ciklofoszfamidból és 5-fluorouracilból. Az elnevezés a keverékükkel együtt lévő tartály színéből származik, ahol a sárga szín elsősorban a metotrexátnak köszönhető. Hogyan működik az ilyen típusú rákterápia, és mik a mellékhatásai?
A "sárga kémia" az orvosok által az onkológiai kezeléssel kapcsolatban használt kifejezések egyike. A rákbetegek és onkológusok közösségében a kémiai neveken és a szakzsargonon kívül az emberek néha a beadott gyógyszerek színére utaló köznyelvi elnevezéseket is használnak. A kemoterápiát nagyon gyakran intravénásan adják – sorozatos egyszeri injekcióként vagy ún csepegtető infúzió, lassan, akár egy tucat órán keresztül is beadva. Az adagolóba vagy fecskendőbe helyezett keverék általában több citosztatikum „koktélját” tartalmazza, amelyek egymást kiegészítő spektruma a lehető legjobb hatást biztosítja a rákos sejtek eltávolításában.
A kemoterápia színei
A kemoterápiának 3 fő színe van:
- Vörös kémia - az onkológiai terápia egyik legagresszívebb formája, leggyakrabban infúzió formájában alkalmazzák, beleértve a leukémiában, hólyagrákban, prosztatarákban. Világos rubinszínét a doxorubicin – egy erős antraciklin citosztatikum – adja. Ezenkívül más gyógyszerek is jelen lehetnek az oldatban, például epirubicin vagy ciklofoszfamid.
- Fehér kémia - a kemoterápia más formáinál kevésbé károsnak tekinthető, fő összetevője a bleomicin, amely feloldva színtelen, tiszta oldatot ad. Ezt a citosztátot többek között használják a fej és a nyak, a külső nemi szervek laphámsejtes karcinómájának, a méhnyakrák és a hererák kezelésében
- Sárga kémia - kiegészítő terápiaként használják az emlőrák kezelésében, és ciklusokban adják be intravénás infúzióként. A keverék általában ciklofoszfamidot, 5-fluor-uracilt és metotrexátot tartalmaz (ez az oldat intenzív sárga színét adja).
Természetesen nem ismerve a beadott készítmény pontos összetételét (csak ítélveaz infúzió színe), működése és lehetséges mellékhatásai nem határozhatók meg. Az onkológiai terápiák receptjét és ütemezését mindig egyénileg határozzuk meg, és a legfrissebb nemzeti ajánlások és irányelvek figyelembevételével határozzuk meg.
Mikor használják a sárga kémiát?
A "sárga" kemoterápiát elsősorban a mellrák kezelésére használják. Jelenleg ez a leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedések a nők körében, és az európai országokban évről évre nő a kimutatott esetek száma. Sajnos ez a rák (közvetlenül a hörgő- és tüdőrák után) magas halálozási aránnyal jár, ami óriási probléma, különösen Lengyelországban. Hazánkban mindössze egy év alatt közel 10 000 nő hal meg előrehaladott emlőrákban.
Számos ismert kockázati tényező befolyásolhatja a betegség kialakulását, ezek közül néhány, például:
- 35 év felett
- genetikai tényezők (génmutációk: BRCA1, BRCA2, p53, ATM, pl. anyáról lányára terjed)
- hormonális tényezők (hormonális fogamzásgátló szedése vagy hormonpótló terápia idős korban)
A szakorvosok döntik el, hogy az emlőrák adott esetben melyik kezelést kezdjék meg alapos diagnosztikai vizsgálatok után.
Az észlelt változást a szerint kell osztályozni TNM kritériumok (T-tumorból; N-csomó (csomópont); M-metasztázisok (metasztázisok)) - olyan skála, amely nemcsak magának a daganatnak a méretét, hanem a helyi nyirokcsomók állapotát és a távoli nyirokcsomók esetleges jelenlétét is felméri. metasztázisok.
A szövettani típust, az ösztrogén és progeszteron receptorok, valamint a HER2 receptorok jelenlétét is a tumorbiopszia alapján határozzuk meg. Mindez a rákos sejtek növekedését potenciálisan serkentő jelek azonosítása és a leghatékonyabb terápia megtervezése érdekében történik.
Sajnos a modern orvostudomány fejlődése ellenére egyetlen prognosztikai tényező vagy diagnosztika sem képes 100%-ban előre jelezni a betegség lefolyását egy adott betegnél.
Egészen a közelmúltig az emlőrák rutinkezelése standard műtét volt, amely magában fogl alta a teljes mell eltávolítását. Jelenleg azonban ezt a radikális módszert felhagyják az ún konzerváló műtét (különösen, ha a kimutatott daganat mérete 3 cm alatti, és nem találunk nyirokcsomó-áttétet)
A kezelés maximális hatékonyságának és a betegség kiújulásának elkerülése érdekében kemoterápiát is alkalmaznak - erős, sejtburjánzást gátló gyógyszereket.
Ez a fajta szisztémás terápia alkalmazható elektív műtét előtt (aa daganat tömegének csökkentése) vagy a beavatkozás után - adjuváns kezelésként (az ún. adjuváns kezelés)
Bár a kemoterápia szinte minden formája rendkívül káros a szervezetre, nem szelektív, és általában számos mellékhatással jár – emlőrák bizonyos esetekben ilyen típusú kiegészítő kezelésre lesz szükség. Többek között ilyen igény is felmerül majd mikor:
- egy rákos daganatot nagyon gyors növekedés jellemzi,
- távoli áttétek jelentek meg,
- kórszövettani elemzés kimutatta az ösztrogén és progeszteron receptorok hiányát
Különösen ez utóbbi tulajdonság rossz prognosztikus a kezelés hatékonyságára nézve, mivel azt jelenti, hogy a rákos sejtek érzéketlenek más, szelektívebb kezelésekre, például hormonterápiára. A széles hatásspektrumú kemoterápia (pl. a sárga kémiában szereplő citosztatikumok) a választott kezeléssé válik.
A sárga kémia összetevői
A sárga infúzióban leggyakrabban használt gyógyszer 3 népszerű citosztatikum:
Metotrexát
Ezt az anyagot az 1950-es években vezették be a kezelésbe, de még mindig szerepel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által közzétett alapvető gyógyszerek listáján.
Metotrexátot hívnak folsav antivitamin (antagonista), ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag visszafordíthatatlanul megzavarja a vegyület összes származékának összes biokémiai változását.
A folsav viszont nagyon összetett funkciókat lát el a szervezetben - részt vesz a DNS és RNS szintézisében használt aminosavak, bázisok szintézisében, valamint egy szénatomos csoportok "hordozója" sok reakció.
A metotrexát olyan terápiás szer, amely nemcsak rákellenes tulajdonságokkal rendelkezik (gátolja a sejtosztódást), hanem immunszuppresszív hatású is (gátolja az immunrendszer válaszát).
A daganatos betegségek elleni küzdelemben használják:
- akut leukémiák (nyirok- és mieloid)
- mellbimbó raku,
- petefészekrák,
- tüdőrák,
- a fej és a nyak szilárd daganatai
A metotrexát nem csak intravénás infúzió formájában adható be, hanem néha tabletta formájában is orálisan. A gyógyszer 90%-ban a vizelettel ürül.
A metotrexátot jóval kisebb dózisokban autoimmun rheumatoid betegségek (pl. rheumatoid arthritis vagy spondylitis ankylopoetica) során is alkalmazzák, mint az ún. betegségmódosító gyógyszer (DMARD).
5-Fluorouracil (5-FU)
5-Fluorouracil (5-FU) egy szerves kémiai vegyület és egy fluorozott uracil származék - bázisRNS építése. Hatása következtében a keletkező RNS abnormális szerkezetet és károsodott működést mutat, ami sejtkárosodást és elhalást eredményez. A fluorouracil citosztatikus hatása különösen jól látható az erősen differenciált és gyorsan növekvő szövetekben (pl. bőr, nyálkahártyák, csontvelő).
Az 5-fluorouracilt leggyakrabban használják a terápiában:
- mellrák,
- vastagbélrák,
- gyomorrák,
- hasnyálmirigyrák,
- méhnyakrák,
- petefészekdaganatok.
Az intravénás beadás mellett ezt a gyógyszert néha kenőcsként használják keratinizáló vagy rákmegelőző bőrelváltozások esetén, ahol elősegíti azok gyógyulását.
Ciklofoszfamid
A ciklofoszfamid (más néven kereskedelmi készítmény – Endoxan) – az egyik leggyakrabban használt citosztatikum, sikeresen alkalmazzák a rákellenes terápiákban. Érdekes tény, hogy kémiai szerkezetét tekintve a nitrogén mustár származéka - veszélyes, csípős mérgező hadianyagnak minősített vegyületek.
A rendszerbe történő beadás után csak a májban alakul át aktív metabolitokká. Ezek a vegyületek jellegzetes alkilező tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek kémiai csoportok átvitelét jelentik a funkcionális vegyületek molekuláiban.
Az ilyen szerkezeti módosulások maradandó károsodást okoznak a fehérjékben, DNS- és RNS-láncokban, így gátolják a megfelelő sejtosztódást (különösen a gyorsan osztódó szövetekben)
A ciklofoszfamidot többek között használják terápiákban:
- mellrák,
- akut leukémiák,
- myeloma multiplex,
- Rosszindulatú Hodgkin,
- kissejtes tüdőrák,
- endometriumrák.
Ez a vegyület esetenként autoimmun hátterű kötőszöveti betegségek (kollagénbetegségek) súlyos formáinak kezelésére is használható, mint például:
- rheumatoid arthritis (RA),
- szisztémás lupus erythematosus,
- szisztémás szklerózis,
- Sjögren-szindróma.
A metotrexáthoz hasonlóan a ciklofoszfamid is beadható orálisan (tablettákban) és intravénásan csepegtető infúzió formájában.
A sárga kémia lehetséges mellékhatásai
3 erős citosztatikum hatásának kombinálása egyetlen "sárga kémia" készítményben kétségtelenül növeli a rákos sejtek szervezetből való eltávolításának esélyét. Sajnos ez a betegek számára megterhelő mellékhatások nagyobb kockázatát is jelenti. Nem minden kezelt ember tapasztal hasonló mellékhatásokat. A kezelésre adott válasz számos tényezőtől függ, többek között:
- korosztály,
- testsorvadás,
- társbetegségek,
- egyéb bevett gyógyszer
Mivel a "sárga kémia" felsorolt összetevői közül mindhárom tág szisztémás hatást fejt ki, rendkívül nehéz lesz meghatározni, hogy melyik citosztatikum okozta a káros tünetet. Egyes tünetek azonban statisztikailag gyakrabban jelentkeznek a betegeknél, mint mások. Milyen mellékhatásokra kell felkészülnie a "sárga kémiát" szedő betegnek?
- Csökkentett rezisztencia a fertőzésekkel szemben – a metotrexát, a ciklofoszfamid és az 5-fluorouracil is tartósan károsíthatja a csontvelőt, amely felelős az immunrendszer fehérvérsejt-termeléséért (úgynevezett neutropenia). Ez viszont fokozott fogékonyságot jelent a közönséges megfázásra, de a gombás vagy bakteriális betegségekre is. A fehérvérsejtszám túlzott csökkenésének elkerülése érdekében minden kemoterápiás ciklus előtt vérvizsgálatot kell végezni.
- Krónikus fáradtság és gyengeség - az alkalmazott citosztatikumok hatása nem szelektív, ami azt jelenti, hogy károsítják mind a rákos, mind az egészséges sejteket. A terápiás személy szervezete keményen küzd, ami a következő ciklusok során gyengítő, gyengülő érzésében nyilvánul meg. Ezért a betegeknek különös gondot kell fordítaniuk a tápláló étrendre és a pihenésre, és kerülniük kell az autóvezetést vagy az összetett gépek kezelését.
- Hányás, hasmenés és gyomortünetek – a gyomor-bélrendszeri tünetek meglehetősen gyakoriak a ciklofoszfamid és a metotrexát alkalmazásakor. Ez annak köszönhető, hogy ezek az anyagok erősen hatnak a gyomor-bélrendszer hámjára, ami gyakran a nyálkahártya gyulladását okozza. A súlyos tünetek néha további támogatást igényelnek hányáscsillapító és hasmenés elleni gyógyszerekkel. A kiszáradás megelőzése érdekében a betegeknek ajánlatos sok it alt inni.
- Hajhullás és alopecia – bár ez az egyik olyan tünet, amely a legkevésbé befolyásolja a szervezet globális egészségét, sokan esztétikai okokból ezt tartják a legsúlyosabbnak. Ez a tünet a "sárga kémia" mindhárom összetevőjének hatására jellemző. A hajritkulás általában a kezelés megkezdése után 3-4 héttel kezdődik, és fokozatosan a szemöldök és a szempillák vagy a testszőrzet elvesztésével járhat. Szerencsére a terápia befejezése után a haj visszanő – bár néha más árnyalatú vagy állagú lehet, mint korábban.
A felsorolt tünetek csak néhány a kellemetlen bántalmak közül, amelyek egy onkológiai kezelési ciklus után felléphetnek. A rák elleni küzdelem megnyerése érdekében azonban érdemes velük szembenézni.