A cirok egy ősi gluténmentes gabona, amelyet évezredekkel ezelőtt termesztettek Afrikában. Főleg takarmányozásra termesztik, de egyre gyakrabban használják az élelmiszeriparban is. A cirok szemek nagy egészségvédő potenciált mutatnak. Használhatók vastagbélrák, melanoma, diszlipidémia és szénhidrát-anyagcsere-problémák kezelésére.

A cirokaz ősi gabonafélék közé tartozik, amelyeket már ie 8000-ben termesztettek. Egyiptomban és Szudánban, és i.e. 3-5 ezer évvel. Etiópiában. Délkelet-Afrikából a cirok elterjedt Afrikában, tengeri utakon a Közel-Keletre, Indiába és Kínába. Ez a gabonaféle vadon nő, vagy a világ számos trópusi és szubtrópusi éghajlatú, valamint mérsékelt meleg éghajlatú régiójában termesztik – Indiában, Afrikában, Ausztráliában, az Egyesült Államokban, Közép- és Dél-Amerikában. Jelenleg a legnagyobb ciroktermelő az Egyesült Államok, ahol a harmadik legfontosabb gabonafélék. A világon a cirok a világ 5. legnagyobb növénytermesztője, az összes termesztett növénynek mindössze 2 százalékát adja. Számos afrikai és ázsiai országban is ez az alapvető élelmiszer. Lengyelországban a cirok termesztése nagyon kicsi, kevés gazdálkodó foglalkozik vele, területük nem haladja meg a 100 ha-t. Tekintettel arra, hogy a cirok a gabonatermesztésben az egyik leghatékonyabb, ugyanakkor olcsó, szárazság-, gomba- és penészgombáknak nagyon ellenálló, valamint a környezeti feltételekhez könnyen alkalmazkodó gabonafélének számít az emberiség túlélése. A becslések szerint a lengyelországi gabonatermesztéshez szükséges éghajlati viszonyok romlása miatt egyre több gazdálkodó dönt a cirok termesztése mellett, különösen a kevés csapadékkal járó homokos területeken.

A cirok fajtái

A ciroknak sok fajtája van. A vörös és a narancs klasszikusan termesztett gabonafélék, a krém és a fehér a legelterjedtebb liszt, a fekete és a barna pedig nagyon gazdag antioxidánsokban, amelyeket az élelmiszeriparban többféleképpen használnak fel. A cirok egy gluténmentes gabona, amely cöliákiában, allergiában és gluténérzékenységben szenvedők étrendjében is használható. A cirok durva és liszt előállításához is felhasználható, de leginkább haszonállatok takarmánya és a termelés alapanyagaetanol. A termelés mintegy 1/3-át bioüzemanyaghoz használják fel. Az édescirok az édesítőszirup előállításának alapanyaga – korábban a háztartásokban használt fontos édesítőszer, ma pedig a whisky és a rum gyártásának alapanyaga.

Cirok - tápértékek

A cirok kalóriaértékét tekintve hasonló a többi gabonához, és 100 g-ban 329 kcal-t ad. Főleg szénhidrátokból áll, és sok rostot tartalmaz - 6,7 g, amely támogatja az emésztőrendszert, szabályozza az emésztőrendszer ritmusát bélmozgást és felgyorsítja a méreganyagok kiürülését a szervezetből. 100 g cirok 21 százalékban fedezi a fehérjeszükségletet. A legnagyobb mennyiségben előforduló aminosavak a leucin és a triptofán (esszenciális aminosavak), míg a lizin hiányos. A cirok alacsony zsírtartalmú, amelyek többsége telítetlen zsírsav, beleértve az omega-3-at (65 mg / 100 g) és az omega-6-ot (1,3 g / 100 g). Ez a gabona jó forrása a B-vitaminoknak (főleg niacinnak, tiaminnak és B6-vitaminnak), amelyek részt vesznek az energia-anyagcserében, gyorsítják az anyagcserét és szabályozzák az idegrendszer működését. A cirokban bővelkedő mangán a csontok elengedhetetlen alkotóeleme, befolyásolja a nemi teljesítőképességet és a termékenységet, a pajzsmirigy működését és a szabad gyökök elleni védekezést is. A gabonában található magas magnéziumtartalom elősegíti a csontok egészségét, míg a vas és a réz jelenléte csökkenti a vérszegénység kockázatát, növeli az energiaszintet és elősegíti a gyorsabb hajnövekedést. A cirok sok káliumot és nagyon kevés nátriumot tartalmaz, ezért jótékony hatással van a vérnyomásra és a szervezetben visszatartott folyadék szintjére. A szemek bioaktív fitokemikáliákat tartalmaznak, amelyek antioxidánsként működnek, mint például lignánok, fenolsavak, növényi szterolok és szaponinok. Antioxidáns hatásuk hasonló az áfonyához, amely az egyik legerősebb növényi antioxidáns. A cirok gazdag összetételének köszönhetően más gabonaféléknél jobban csökkenti a vastagbélrák kockázatát, csökkenti a vér koleszterinszintjét és támogatja a keringési rendszer működését

Tápanyagtartalom 100 g cirokban

Energiaérték329 kcal
Fehérje11 g
zsír3,5 g
Szénhidrát72 g
rost6,7 g
Niacin3,69 mg (18 százalék DV)
Pantoténsav0,37 mg (4 százalék DV)
Riboflavin0,096 (6 százalék DV)
Tiamina0,33 mg (a napi 22 százalékaigény)
B6-vitamin0,44 mg (22 százalék DV)
Kalcium13 mg (1 százalék DV)
Réz0,28 mg (14 százalék DV)
Vas3,36 mg (19 százalék DV)
Magnézium165 mg (41 százalék DV)
Mangán1,6 mg (80 százalék DV)
Foszfor289 mg (29 százalék DV)
Kálium363 mg (8 százalék DV)
Selen12,2 µg (a DV 17 százaléka)
Nátrium2 mg (0 százalék DV)
Cink1,67 mg (11 százalék DV)
Megéri tudni

Cirok és génmódosítás

A cirok biztonságosságát laboratóriumi vizsgálatok és humán kísérletek igazolták. A cirokot általában genetikailag nem módosított növénynek tekintik, de folynak a módosított cirok kutatások, hogy megoldják az afrikai éhezés problémáját. Az Egyesült Államokban legalább egy nagy cég (Monsanto) génmódosított cirokot használ tápértékének növelésére és talajbarátabbá tételére. Nem veszi azonban figyelembe azt a tényt, hogy a módosított fajok vadcirokkal való keresztezése a természetes fajták kihalásához vezethet.

A cirok egészségügyi tulajdonságai

A cirok azon gabonafélék közé tartozik, amelyek magas egészségvédő potenciállal rendelkeznek. Gazdag összetételének köszönhetően a kutatói közösség a cirok különböző betegségekre gyakorolt ​​hatását vizsgálja. A gluténmentes gabonák tudományosan alátámasztott gyógyító hatásai a következők:

  • a vastagbélráksejtek növekedésének gátlása

3-dezoxilát (3-DXA) – a cirokszemekben található erős antioxidáns, amely az emberi vastagbélráksejtekkel szembeni antiproliferatív aktivitásért (a sejtosztódás gátlásáért) felelős. A legnagyobb mennyiségben a 3-DXA a fekete és a vörös fajtákban található, de a vegyület kisebb koncentrációban van jelen a világos szemekben is. A cirok szemek 3-4-szer nagyobb antioxidáns potenciállal rendelkeznek, mint más szemek.

  • védelem az inzulinrezisztencia és a cukorbetegség ellen

A cirok, ellentétben a búzával, rizzsel és zabbal, magas antioxidáns tartalmának köszönhetően gátolja a fehérje glikációt (a glükóz fehérjékhez való kötődésének folyamatát, ami öregedést okoz).A fejlett glikációs végtermékek nagymértékben hozzájárulnak a cukorbetegséggel kapcsolatos problémákhoz, ezért egyes cirokfajták pozitívan befolyásolhatják a cukorbetegség és az inzulinrezisztencia kockázatával kapcsolatos folyamatokat.

  • a vér koleszterinszintjének csökkentése

A hörcsögökön végzett kutatások kimutatták, hogy a cirokzsírokkal dúsított étrend csökkenti az összkoleszterin és a "rossz" LDL koleszterin szintjét a vérben, miközben nem csökkenti a "jó" HDL koleszterint. Azoknál az állatoknál, amelyeket 4 hétig 0,5 százalékos cirokzsírral etettek, az LDL-szint 18 százalékkal, a zsírok 5 százaléka pedig 69 százalékkal csökkent. A kutatások azt sugallják, hogy a cirokszemek felhasználhatók emberi koleszterinszint-csökkentő étrend-kiegészítők összetevőjeként.

  • támogatás a melanoma kezelésében

A cirok fenolos összetevői lelassíthatják a rosszindulatú melanoma sejtek fejlődését, amit emberi rákos sejtekkel végzett vizsgálatok is megerősítettek. Kiderült, hogy Dél-Afrika azon régióiban, ahol az étrendben a cirokot kukoricával helyettesítették, erőteljesen megnőtt a bőrhámrák előfordulása.

A cirok kulináris felhasználása

A cirok remek keményítő-kiegészítő a főételhez burgonya vagy rizs helyett. Az élelmiszeriparban a cirok dara és liszt formájában fordul elő. Azokon a régiókban, ahol a cirok népszerű, a cirokszemeket gyakran használják többszemű termékekben, például gabonakeverékekben és gabonaszeletekben. A cirok enyhe, néha édeskés ízű, és könnyen felszívja az étel többi összetevőjének ízét. Az afrikai és indiai országokban a cirok a hagyományos ételek – kenyér, zabkása, párolt és párolt ételek, italok (felhős vörös és barna sör) és rágcsálnivalók, például duzzasztott cirok – gyakori összetevője, amely az elkészített rizsre emlékeztet, de sokkal egészségesebb. Kínában a cirokból ecetet és erős alkoholt "baijiu" készítenek, Indiában pedig élesztő nélküli kovásztalan kenyeret ("jowar roti"). Hasonlóan Etiópiában, ahol a kenyeret "injera" néven ismerik. A liszt alapja lehet piték, palacsinta, galuska, kuszkusz és pitekenyér elkészítésének. Veknikenyér készítésére viszont nem alkalmas, mert nehéz és nem tartalmaz glutént, ami a pékáruk szerkezetéért felelős. Ha a búzalisztet ciroklisztre cseréli receptjeiben, érdemes kukoricakeményítőt hozzáadni a rugalmasabb sütési szerkezet érdekében. Hasonló hatás érhető el, ha kevés olajat, tojást használunk, vagy almaecetet adunk hozzá.

Források:

1. Awika J.M. et al., Properties of 3-deoxyanthocyanins from cirok, J AgricFood Chem., 2004, 52 (14), 4388-43942. Botha G.M. et al., Can GM cirok hatása Africa™, Trends Biotechnol. 2008, 26 (2), 64-693. https://www.agrofakt.pl/sorgo-uprawy-polsce/4. http://wholegrainscouncil.org/whole-grains-101/whole-grains-101-orphan-pages-found/he alth-benefits-sorghum5. http://database.prota.org/PROTAhtml/Sorghum%20bicolor_Fr.htm6. https://www.americansorghum.com/genetically-modified-crops-threaten-gluten-free-sorghum/7. https://www.nutritionvalue.org/Sorghum_grain_nutritional_value.html8. http://www.sorghumcheckoff.com/all-about-sorghum9. https://draxe.com/sorghum-flour/

Kategória: