A Sunset-szindróma időseknél előforduló rendellenességek sorozata, amelyek a nap egy meghatározott szakaszában, azaz késő délután, este vagy éjszaka fordulnak elő. A napnyugta-szindróma tünetei nehézségeket okoznak az őket átélőnek, de az időskorúról gondoskodó gondozóknak is. Azonban milyen problémákkal jár ez a rendellenesség, és melyek a naplemente szindróma okai?

Anapnyugta szindróma (néha naplementének is nevezik) egy olyan szindróma, amely gyakran meglepi az idősek gondozóit. Az állandó segítséget igénylő, tartósan beteg közeli személy gondozása minden bizonnyal komoly kihívás.

A gondozóknak gyakran szabad idejüket tölteniük kell, de meg kell tanulniuk számos különféle gondozási eljárást is (például a nyomási fekélyek megelőzésének módszereit vagy a katéter cseréjét). A hozzájuk közel álló időseket gondozó emberek gyakran olyan jelenségekkel is találkoznak, amelyeket nem értenek – ezek közül az egyik a naplemente szindróma.

Naplemente szindróma: okai

A Sunset-szindróma jellemzően a demencia különböző típusaihoz kapcsolódik. Leggyakrabban Alzheimer-kórhoz köthető – kiderül, hogy az ebben a betegségben szenvedő betegek 20, sőt több mint 40%-ánál a szindróma tünetei különböző mértékben jelentkezhetnek.

A demencia zavarokkal való puszta kapcsolat azonban nem volt elegendő azoknak a tudósoknak, akik úgy döntöttek, hogy a naplemente szindróma okait keresik.

Gyanítható, hogy ezek közül az egyik neurodegenerációs folyamat lehet, mint például az idegsejtek elpusztulása, és az alvás-ébrenlét ciklus szabályozásáért felelős idegrendszeri központok működési zavarához vezethet.

Általában azonban itt ki kell emelni, hogy a lenyugvó nap pontos patogenezise eddig nem volt ismert. Ahogyan a fent említett kóros folyamatok magyarázhatják valamilyen módon előfordulását, nem ismert, hogy néhány idős emberben, aki egyáltalán nem szenved demenciában, miért fordulhat elő napnyugta szindróma.

Naplemente szindróma: kockázati tényezők

A mögöttes probléma, hogy lehetnaplemente szindróma kialakulásához vezetnek időskorban, a fent említett különféle demencia rendellenességek vannak.

Ugyanakkor más tényezőket is megemlítenek, amelyek szintén hozzájárulhatnak a kialakulásához - többek között egy idős beteg hirtelen kórházba érkezése (pl. tüdőgyulladás miatt), súlyos stressz (pl. orvosi látogatásra), vagy sok év otthoni élet után egy teljesen más helyre (pl. gyermekotthonba vagy idősek otthonába) költözni.

Napnyugta szindróma: Tünetek

A napnyugta szindróma ciklikus betegségekhez kapcsolódik, amelyek hasonló napszakokban jelentkeznek.

Erre az egységre az idősek viselkedésében bekövetkező változások a délutáni, esti vagy éjszakai órákban jellemzőek.

A naplemente szindróma tünetei a közelgő esti időponthoz kapcsolódnak (és a hozzá kapcsolódó naplementéhez, ami a külső fény mennyiségének csökkenéséhez vezet), és a következők lehetnek:

  • erős szorongás, félelem a vezető
  • izgatottság (néha az idősebb ok nélküli sikoltozáshoz is vezet, vagy agresszívvé válik még a háztartás tagjaival szemben is)
  • zavartság (leginkább az idővel és a hellyel kapcsolatban)
  • nehézségek még a közeli emberek felismerésében is
  • alvászavarok (elalvási nehézségből, de gyakori éjszakai felébredésből is áll)
  • vizuális hallucinációk
  • beszéd nehézség
  • zavart gondolkodás (a naplemente szindrómában szenvedő betegnek nehézségei lehetnek az érveléssel)
  • hangulati ingadozások (a naplemente szindrómában szenvedő betegek gyakran nagyon ingerlékenyek az esti órákban)

A naplemente szindróma tünetei teljesen érthetetlenek lehetnek azok számára, akik ilyen betegségben szenvedő beteget ápolnak.

Ahogy itt már többször említettük, ciklikusan jelennek meg, és valójában reggel az előző este nyugtalan beteg, aki nem tudta hol van, vagy aki akár nyílt agressziót is mutatott, napközben komolyabb működés nélkül is működik. szabálytalanságok

Napnyugta szindróma: Lehetséges szövődmények

Mivel a banda megnyilvánulásai napkelte után alábbhagyhatnak, úgy tűnhet, hogy a probléma meglehetősen triviális

Semmi sem állhat távolabb az igazságtól – a naplemente szindróma sokféle problémát okozhat. Először is, ez az egység - mivel alvászavarokat okoz - oda vezethet, hogy napközben az idős egyszerűen álmos lesz ésennek eredményeként sokkal kevesebb energiája lesz (ami viszont megnehezítheti például a rehabilitációs órákon való részvételt).

Ezenkívül az idősek viselkedése az esti órákban veszélyes - izgatottság vagy agresszív viselkedés miatt fennáll annak a veszélye, hogy a beteg valaki másnak vagy akár önmagának is kárt okoz

Napnyugta szindróma: Diagnosztika

Valójában nincsenek olyan tanulmányok, amelyek lehetővé tennék a lenyugvó nap szindrómájának egyértelmű meghatározását. Ez a probléma nem jelenik meg a különböző betegségek orvosi osztályozásában (mint például az ICD-10 vagy a DSM-5), így azt is nehéz megmondani, hogy a beteg viselkedése egyértelműen megfelel-e ennek a rendellenességnek.

Nyugodtan kijelenthetjük azonban, hogy a naplemente szindróma tüneteivel összefüggő problémákat észlelő beteget orvosnak kell megvizsgálnia.

Először is ki kell zárni a különböző betegségek fennállását, amelyek során hasonló betegségek jelentkezhetnek. Ez elsősorban a Parkinson-kórról, a delíriumról és az alvászavarokról szól.

Naplemente szindróma: Kezelés

A naplemente-szindrómában szenvedő idősek családjai gyakran elvárják, hogy orvostól kapjanak valamilyen gyógyszert, aminek köszönhetően hozzátartozóiknál ​​már nem jelentkeznek a probléma tünetei. A gyakorlatban azonban az ezzel a rendellenességgel küzdő embereknél a legfontosabbak a nem gyógyszeres hatások.

Mindenekelőtt ajánlatos gondoskodni a megfelelő körülményekről abban a helyiségben, ahol az idős személy tartózkodik. A zenekar esténként jelenik meg, pl. mert akkor sokkal kevésbé világos a lakóterekben - ez oda vezethet, hogy az idős embernek nehézségei lesznek a környezet felismerésében, és emiatt szoronghat.

Emiatt érdemes gondoskodni a világításról - természetesen nem arról van szó, hogy a helyiségben a napsütéses napon uralkodó világítási szintet megtartsuk, hanem a hálószobában ( és egész éjjel égve hagyva) segíthet. egy közönséges, akár kicsi lámpa.

Ha kedveseden egy adott este napnyugta szindrómával kapcsolatos problémák kezdenek jelentkezni, érdemes megpróbálni elterelni a figyelmét.

Hasznos lehet bekapcsolni a tévét (azonban elég nyugodt filmet kell sugároznia – egy horror vagy háborús film felerősítheti az idősek szorongását), zenét vagy akár egy egyszerű, nyugodt beszélgetést.

Ösztönzők összpontosítaniakkor a betegnek közepes intenzitásúnak kell lennie. A gyermekek tiszta hangja vagy nagyon hangos zene a naplemente szindróma tüneteinek felerősödését eredményezheti.

Az alváshigiénia a naplemente szindrómában szenvedők állapota szempontjából is fontos. Javasoljuk, hogy a betegek mindig ugyanabban az időben feküdjenek le és keljenek fel – a rendszeresség ebben a vonatkozásban csökkentheti a szindrómával járó alvászavarokat

Arra is érdemes odafigyelni, hogy az idősek napközben elaludjanak – egy déli szunyókálás nem árthat, de ha később történik délután, az már megnehezítheti az alvást.

Néha azonban a nem gyógyszeres hatások önmagukban nem bizonyulnak elegendőnek, és ilyenkor a naplemente szindrómában szenvedő betegeknél konkrét gyógyszeres kezelés jöhet szóba.

Jelentések szerint a melatoninbetegségben szenvedőknél jótékony hatású. Olyan helyzetben, amikor a beteg gyakran erősen izgatott és agresszív, a neuroleptikumok csoportjába tartozó szerek (antipszichotikumok, pl. kvetiapin) használhatók, általában alacsony dózisban.

A szerzőrőlÍj. Tomasz NęckiA Poznańi Orvostudományi Egyetem orvosi karán végzett. A lengyel tenger csodálója (leginkább fejhallgatóval a fülében sétál a partján), macskák és könyvek. A betegekkel való munka során arra összpontosít, hogy mindig meghallgassa őket, és annyi időt töltsön, amennyire szükségük van.

Kategória:

Pszichiátria