A kulcscsont (latinul clavicula) egy egyenletes hosszú csont, amely a vállöv része. A kulcscsont a felső végtag és a mellkasi váz közötti kapcsolat. Bár a kulcscsont mérete viszonylag kicsi, számos fontos funkciója van. A kulcscsont felületén számos izomcsatlakozás található, amelyek lehetővé teszik a felső végtag széles mozgási tartományát. A kulcscsont mechanikai terhelést is hordoz, ezek közül a legnehezebb kulcscsonttörést okozhat. Tudja meg, hogyan épül fel a kulcscsont, hogyan működik a kulcscsont, és milyen betegségek érinthetik a kulcscsontot.

Kulcscsonta vállöv része, vagyis a csontváznak a felső végtag mozgásaiért felelős része. Sovány embereknél a kulcscsont formája jól látható a bőr alatt a mellkas felső részén. Esések és sérülések során a kulcscsont túlterhelés miatt eltörhet.

Kulcscsont - szerkezet

A kulcscsont a többi hosszú csonthoz hasonlóan egy szárból (középső rész) és két végéből áll. A kulcscsont végei a többi csonthoz kapcsolódnak, így egyenletes ízületeket alkotnak:

  • mediális - a kulcscsont mediális vége találkozik a szegycsonttal, így kialakul a sternoclavicularis ízület
  • oldalsó oldalról - a kulcscsont oldalsó vége csatlakozik a lapocához (pontosabban - a vállnyúlványához), kialakítva a váll-kulcscsont ízületet

A kulcscsont finoman behajlik az S betű alakjába. Érdemes tudni, hogy a kulcscsont vastagsága nem azonos a teljes lefutása során. A kulcscsont legvékonyabb része nagyjából a hosszának középső 1/3-a. Ez az a hely, ahol a legvalószínűbb a kulcscsont eltörése.

Számos szalag kapcsolódik a kulcscsonthoz, amelyek garantálják a vállöv megfelelő stabilizálását. A kulcscsontok a szegycsonthoz, a lapockahoz, az első bordához, valamint a megfelelő szalagok segítségével egymáshoz kapcsolódnak:

  • clavicularis-sternalis
  • váll-kulcscsont
  • ravenous-clavicularis
  • kulcscsont
  • egyetlen interclavicularis ínszalag

A kulcscsont felületén a szalagkötéseken kívül számos izomcsatlakozás is található, amelyek biztosítják a vállöv mozgékonyságát. Közülük érdemes megemlíteni:

  • sternocleidomastoideus izom
  • nagyobb mellizom
  • kulcscsont alatti izom
  • trapéz
  • deltoid izom

Ezek az izmok összekötik a kulcscsontot más csontokkal, lehetővé téve, hogy sok irányba mozogjon. Kulcscsonttörés esetén ezek az összeköttetések gondot okozhatnak - a kulcscsont-töredékek ellenkező irányú húzása eltolódást okozhat. Egy ilyen törés a csontdarabok elmozdulásával együtt műtéti beállítást igényelhet.

A kulcscsont anatómiai helyzetének leírásakor emlékezni kell a közelében lévő struktúrákra. A szubklavia artéria közvetlenül a kulcscsont alatt fut, és sérülése vérzést okozhat, vagy akár életveszélyes is lehet.

A kulcscsont közelében található a brachialis plexus is, vagyis az idegrendszer azon töredéke, amely a teljes felső végtag beidegzéséért felelős. A plexus brachialis károsodása a kulcscsont sérüléseit kísérheti. Ilyen helyzetben érzékszervi zavarok és a plexus sérült ágai által beidegzett izmok működési zavarai lépnek fel

Kulcscsont - funkciók

Mivel már ismerjük a kulcscsont elhelyezkedését és anatómiai kapcsolatait más szerkezetekkel, ideje bemutatni funkcióit. Bár a kulcscsont hossza átlagosan csak körülbelül 15 cm, óriási szerepet játszik a teljes felső végtag biomechanikájában. A kulcscsont legfontosabb funkciói:

  • a felső végtag csontvázának közvetlen kapcsolata a mellkasi vázzal
  • támogató funkció - a vállöv izmainak rögzítéseként a kulcscsont lehetővé teszi a felső végtag teljes mozgási tartományát
  • mechanikai terhelés átvitele a felső végtagról a test többi részére - a kulcscsont elvezeti a felső végtagra ható energiát. A kulcscsont mechanikai szilárdságát meghaladó terhelések esetén sérülések és törések következhetnek be
  • a közeli lágyszövetek védelme - a kulcscsont lefedi az artériát és a vénát a kulcscsont alatt, valamint a plexust brachialis, védve azokat a sérülésektől
  • részvétel a légzési folyamatban - a kulcscsontok kapcsolatai a bordákkal és a szegycsonttal lehetővé teszik részvételüket a mellkas mozgásában. Amikor mélyen belélegzel, kulcscsontoid felfelé és előre mozognak, növelve mellkasod térfogatát.

Kulcscsont - betegségek

A kulcscsont-betegségek leggyakoribb okai a sérülések. Közülük a kulcscsonttörések állnak az első helyen. Viszonylag gyakoriak a patológiák a kulcscsont és más csontok ízületein belül is, elsősorban a váll-kulcscsont ízülettel kapcsolatban. A kulcscsont méhen belüli fejlődési rendellenességei viszont veleszületett rendellenességekhez vezethetnek.csontok.

  • kulcscsonttörés

A kulcscsont az a csont, amely a leggyakrabban törik az egész emberi csontvázban. Miért történik ez? Ennek legalább több oka van.

  • Először is, a kulcscsont csontosodási folyamata viszonylag későn – csak 20 éves kor után – véget ér.
  • Másodszor, egy ilyen kis méretű csont gyakran nagyon nagy terhelésnek van kitéve.
  • Harmadszor, a kulcscsont felületi helyzete növeli a traumákra való hajlamot.

Hogyan fordulnak elő a kulcscsonttörések?

A leggyakoribb ok az esések, amikor a karja oldalával a talajhoz ér. Gyakran előfordulnak sportolás közben. Kulcscsonttörés közlekedési baleset vagy más nagy energiájú sérülés következtében is előfordulhat.

Mik a kulcscsonttörés tünetei?

A leggyakoribb a kulcscsont fájdalom, duzzanata és csökkent mobilitása. Ha csonttöredékek elmozdulnak, akkor a bőr alatt láthatóak lehetnek – ekkor a kulcscsont helytelen formája észrevehető.

A törés rendszerint képalkotással, leggyakrabban röntgenfelvétellel történő megerősítést igényel. A kulcscsonttörés diagnosztizálásához azt is ellenőrizni kell, hogy a közeli struktúrák, például a plexus brachialis, a subclavia erek vagy a tüdő felső részei nem sérültek-e.

Kulcscsonttörés kezelésea legtöbb esetben nem igényel műtétet. Szükséges azonban a felső végtag rögzítése hevederrel vagy speciális kötszerrel, ún. oktális, 2-6 hétig.

Egy törött kulcscsont teljes összeolvadásakörülbelül 3-4 hónapot vesz igénybe.

Továbbbonyolult kulcscsonttöréseketműtéti úton kell kezelni. Ez magában foglalja, de nem kizárólagosan:

  • nagy elmozdulású törések
  • nyílt törések
  • transzartikuláris törések

Ilyen esetekben szükséges a csonttöredékek intraoperatív rögzítése speciális lemezek, csavarok vagy szögek segítségével

  • a váll-kulcscsont ízület betegségei

A váll-kulcscsont ízület gyakran megsérül trauma következtében. Hatásuk az ízületen belüli struktúrák kölcsönös elmozdulása: a kulcscsont oldalvége és a lapocka vállnyúlványa. Ezeket a periartikuláris szalagok szakadása kísérheti.

Hagyományosan kiemelkedikhat fokos váll-kulcscsont sérülés . Az I-III fokozatú sérülések nem operatív módon állíthatók be, míg a IV. és magasabb fokozatú sérülések műtéti beállítást igényelnek.diszlokációk. Az ízületen belüli struktúrák megfelelő helyzetének helyreállítása után fizioterápia szükséges a megfelelő mobilitás és izomerő helyreállításához.

A váll-kulcscsont ízület másik állapotára példa egy degeneratív betegség, amely testünk összes ízületét érintheti. Lényege az ízületi porcok elpusztulása öregedés, túlzott túlterhelés vagy korábbi sérülések következtében.

Az osteoarthritis fő tünete az ízületi csontfelületek összedörzsölése következtében fellépő fájdalom. A váll-kulcscsont ízület degenerációjának kezelésére két módszer létezik: konzervatív (fizioterápia, rehabilitáció) és operatív (artroszkópos eljárás, melynek célja a csontok felületének egymástól való távolságtartása).

  • költség-clavicularis szindróma

A költség-clavicularis szindróma egyik változata az únfelső mellkasnyitási szindróma . Lényege a lágy szövetek összenyomása 2 szomszédos csont: a kulcscsont és az első borda által. A kórelőzményben előforduló traumák vagy veleszületett rendellenességek miatti helytelen helyzetük összenyomhatja a plexus brachialis vagy a kulcscsont alatti erek idegeit. Ekkor jelentkeznek fájdalom, érzékszervi zavarok, izomműködési zavarok vagy a felső végtag vérkeringési zavarai. Hakonzervatív kezelésnem hat, akkor szükséges lehetaz első borda műtéti eltávolítása .

  • kulcscsont születési rendellenességei

A csontrendszer megfelelő fejlődése a méhben számos genetikai és környezeti tényezőtől függ. Példa arra a betegségre, amelyben a magzati kulcscsont fejlődése gátolt:clavicularis-cranialis dysplasia . Ez egy genetikai állapot, amely a csontszerkezetek rendellenes kialakulásához kapcsolódik.

A kulcscsont-koponya diszplázia egyik tünete a kulcscsont hypoplasia vagy aplasia (hipoplázia vagy ezek teljes hiánya). Általában a koponya, a fogak, a gerinc és a medence csontjainak fejlődési rendellenességei kísérik.

  • Hogyan keletkezik a vállízületi sérülés? Vállsérülés kezelése
  • Fájdalmas váll szindróma: vállbetegségek tünetei és kezelése

Kategória:

Anatómia