A dopamin egy neurotranszmitter, amelyet az agy és a gerincvelő idegsejtjei termelnek és bocsátanak ki. Felelős az energiáért, a jó közérzetért és cselekvésre ösztönöz. Ellenőrizze, hogy mi befolyásolja a dopamin szintjét, és hogyan pótolhatja hiányát?
A dopaminegy szerves kémiai vegyület, amely számos különböző funkciót lát el az emberi szervezetben, attól függően, hogy hol aktív.
Hatással van többek között a vérnyomásra, az izomtónus szabályozására, a belső elválasztású mirigyek munkájára, sőt az érzelmek érzésére is
Az adrenalinnal és a noradrenalinnal együtt ezek a fő katekolaminok, amelyeket a mellékvese velő termel.
A dopamin az emberi endokrin rendszerben is jelentős szerepet játszik, különösen az agyalapi mirigy prolaktin szekréciójának szabályozásában, és fontos neurotranszmitter, főleg az extrapiramidális idegrendszerben
Az agyban lévő dopamin neuronok aktivitásának és számának változása számos súlyos neurológiai betegséghez vezethet, mint például Parkinson-kór, chorea vagy skizofrénia, produktív tünetekkel járó mentális zavarok, függőség és hormonális zavarok
Dopamin - szerepe az idegrendszerben
Az emberi idegrendszer fő neurotranszmitterei közé tartozik az acetilkolin, a szerotonin, a dopamin és a noradrenalin.
A neuronok testében termelődnek, amelyek az agy különböző részein csoportosulnak, és releváns információkat küldenek az agykéregnek és a gerincvelőnek.
A dopamin a fő neurotranszmitter az emberi idegrendszer következő összetevőiben:
- extrapiramidális idegrendszer
A dopamin neuronok legnagyobb csoportja a középagyban található substantia nigrában található, amely az extrapiramidális idegrendszer része. Felelős a szabad mozgások kiváltásáért és a vázizmok feszültségének szabályozásáért
Az idegrendszer ezen komponensének rendellenességeiben szenvedő betegek panaszkodnak az izomtónus kóros változásaira (parkinsonizmus esetén merevség, chorea feszültségének csökkenése), akaratlan mozgások előfordulásáról (parkinsonizmusban nyugalmi remegés, koreás, atétikus, ballisztikus, disztóniás mozgások) és mozgáskoordinációs nehézségek
- limbikus rendszer
A középagy tegmentális területén egy kisebb neuroncsoport található, amelyek neurotranszmittere a dopamin. Innen idegimpulzusok jutnak el a limbikus rendszer struktúráihoz, amelyek felelősek az emberi érzelmi viselkedés szabályozásáért és az emlékezés folyamataiért.
Bebizonyosodott, hogy a dopamin részt vesz az ún. jutalmazási rendszer, és a dopamin neuronok aktivitása megnő, miközben olyan tevékenységekre vár, amelyek örömet okoznak, mint például szórakozás, vásárlás, szerencsejáték vagy étkezés.
Emiatt sok tudós a köznyelvben a boldogság neurotranszmitterének nevezi a dopamint, és az idegsejtek működésének zavarai, amelyekben a dopamin a neurotranszmitter, a kábítószer-függőség és a pszichoaktív tényezőktől való függőség alapja.
- agyalapi mirigy
Egy másik dopaminneuroncsoport található a hipotalamusz magjaiban, és felelős a jelek továbbításáért az agyalapi mirigy felé. Ez szorosan összefügg a prolaktin hormon termelésének szabályozásával, melynek szintézisét a dopamin gátolja
A skizofrénia dopamin hipotézise
A skizofrénia egy krónikus betegség, amely a pszichotikus rendellenességek csoportjába tartozik. A lengyel társadalomban a lakosság 1%-a küzd ezzel a betegséggel, és a nők és férfiak egyaránt gyakran szenvednek ebben a betegségben.
A skizofréniában szenvedők jellemző vonása önmaguk, környezetük és helyzetük nem megfelelő és kritikátlan értékelése
A skizofrének gyakran másként gondolkodnak, cselekszenek és éreznek, elvesznek, és elkezdenek elszigetelődni a külvilágtól.
A betegség első tünetei leggyakrabban fiataloknál jelentkeznek, különösen a 30 év alattiaknál.
Sok tudós azzal érvel, hogy a skizofrénia mögöttes oka az emberi központi idegrendszer túlzottan aktív dopaminerg neurotranszmitterje.
Ez az oka annak, hogy a betegség gyógyszeres kezelése a betegek neuroleptikumok beadásán alapul.
Ezek antipszichotikus szerek, amelyek hatása főként a központi idegrendszer dopaminerg receptorainak blokkolásával kapcsolatos.
Dopaminhiány és Parkinson-kór
A Parkinson-kór a központi idegrendszer degeneratív betegsége. Előfordulásának oka nem volt egyértelműen ismert, feltételezhető, hogy genetikai háttere van
Bebizonyosodott, hogy a középagy substantia nigra sejtjeinek degeneratív elváltozásai állnak a betegség hátterében
Az agy ezen elemét alkotó neuronok dopamint termelnek, ennek hiánya a felelős az extrapiramidális rendszer tüneteiértidegrendszeri rendellenességek a betegeknél
Érdemes megemlíteni, hogy a dopamin rendszer figyelemreméltó képességgel rendelkezik az idegsejtek elvesztésének kompenzálására
A parkinsonizmus tünetei csak akkor jelentkeznek, ha az idegsejtek 80%-a el nem pusztul, a többiek pedig már nem képesek a megfelelő mennyiségű neurotranszmitter kiválasztására.
A Parkinson-kór jellegzetes tünetei közé tartozik az akaratlagos mozgások koordinációjának zavara, az egyensúly megtartásával kapcsolatos problémák, a mozgás lassúsága, az izommerevség, az írási hibák, a beszédzavar és a tipikus remegés pihenés közben
A betegek kezelése a dopamin koncentrációjának szubsztitúciója révén történő növelésén, valamint lebontásának gátlásán alapul, speciális gyógyszerek alkalmazásával
Túlzott dopamin és korea
A chorea a központi idegrendszer olyan betegsége, amelyet elsődleges idegrendszeri betegség, trauma, bizonyos gyógyszerek szedése vagy mérgező anyagoknak való kitettség és azok meghatározott agyi struktúrákra gyakorolt hatása okozhat.
A Choreát a tánchoz hasonlító koordinálatlan testmozgások jellemzik.
A beteg a vázizomzat feszültségének csökkenésétől szenved, a felső és alsó végtagok zavaró remegésére, valamint az akaratlan mozgásokra panaszkodik
Úgy tartják, hogy az extrapiramidális idegrendszer ilyen rendellenességeinek oka a neuronok túlzott aktivitása, amelyekben a dopamin a neurotranszmitter.
A betegek kezelése ezért a központi idegrendszer dopaminerg receptorainak blokkolására épül speciális gyógyszerek alkalmazásával.
Dopamin és függőség
A tudósok úgy vélik, hogy a függőség mögött meghúzódó neurobiológiai mechanizmusok a központi idegrendszer dopaminerg neuronjainak működési zavaraiban rejlenek, amelyek a jutalmazási rendszert alkotják
A pszichoaktív anyagok, mint például az alkohol, a nikotin, a kannabinoidok, a kokain és az amfetaminok növelik a neuronvégződésekből felszabaduló dopamin mennyiségét, és ezáltal serkentik a mezolimbikus jutalomrendszert.
Ennek a neurotranszmitternek a megnövekedett mennyiségét öröm, izgalom, elégedettség és eufóriaként érzékeljük.
Idővel egyre nagyobb adagokat kell bevennie az anyagból, hogy ugyanazt a stimuláló hatást érje el, mint korábban, és kielégítse a szervezet folyamatosan növekvő igényeit, ami erős függőséghez vezet
A dopamin szerepe ketokolaminként
A dopamin nem csak egy neurotranszmitter a központi idegrendszerben, hanem egyike a három katekolaminnak, az adrenalin és a noradrenalin mellett, amelyet a mag szintetizálmellékvese
A központi és a perifériás idegrendszerre egyaránt hatással van azáltal, hogy a dopamin D1 és D2 receptorokra, valamint az alfa1 és béta1 adenerg receptorokra hat.
Dopamin szintézis a mellékvesékben
VÁZLAT Fenilalanin → Tirozin → DOPA → Dopamin A dopamin a mellékvese velőjében szintetizálódik a tirozin aminosavból két enzim, a tirozin-hidroxiláz és a dopa-dekarboxiláz hatására
A húsban, halban és tejtermékekben található állati fehérje kiváló tirozinforrás
A tirozin bizonyos mennyiségben termelődik az emberi szervezetben egy másik aminosav, azaz a fenilalanin biokémiai változásai hatására, de a tirozin nagy része az elfogyasztott élelmiszerekből származik
Ezért olyan fontos az egészséges, változatos és kiegyensúlyozott, tápanyagokban gazdag táplálkozás.
Dózisfüggő dopaminhatások
A dopamin gyógyító hatása az alkalmazott dózistól függ. Csak intravénásan adható be 5%-os glükózzal vagy sóoldattal történt előzetes hígítás után.
- 0,5-2 µg / ttkg / perc - a dopamin kis adagokban történő alkalmazásának hatása a vese- és zsigeri erek kitágulása az emberi szervezetben. Ez fokozza a veséken keresztüli véráramlást, fokozza a glomeruláris filtrációt és megnövekszik a vizelet mennyisége.
- 2-10 µg/ttkg/perc - a szívben található alfa 1 és béta 1 adrenerg receptorokon keresztül hat. A dopamin ilyen dózisban történő alkalmazása a szívfrekvencia felgyorsulását, a szívizom összehúzódási erejének és a perctérfogat növekedését eredményezi. Ennek következtében a szisztolés vérnyomás emelkedéséhez és a szívizmot vérrel ellátó koszorúereken keresztüli áramlás javulásához vezet.
- >10 µg/ttkg/perc - az erek falában található alfa 1 adrenerg receptorokon keresztül történő hatás. A dopamin ilyen dózisban történő alkalmazása az erek összehúzódását okozza. Ez mind a szisztolés, mind a diasztolés vérnyomás növekedéséhez, valamint a veséken keresztüli véráramlás csökkenéséhez vezet.
A dopamin használatára vonatkozó javallatok
A dopamint sokkos, azaz életveszélyes állapotban lévő betegeknél alkalmazzák, amikor a szövetek oxigén- és tápanyagigénye nagyobb, mint a kínálatuk.
A helytelen, túl késői kezelés többszervi elégtelenséghez, sőt a beteg halálához is vezethet.
Dopaminkészítmények alkalmazását igénylő hemodinamikai rendellenességek többek között sokkban fordulnak előkardiogén, poszttraumás és szeptikus.
Súlyos szívműtéten átesett és krónikus pangásos szívelégtelenség dekompenzációs állapotában lévő betegeket keringési zavarok és esetleges dopaminkezelés szempontjából is ellenőrizni kell.
Megéri tudniA dopamin szerepe az endokrin rendszerben
Dopamin és prolaktin
A prolaktin az agyalapi mirigy által termelt hormon. Fiziológiailag kis mennyiségben termelődik alvás, testmozgás, mentális és fizikai stressz, valamint nemi érintkezés során. A prolaktin szintézise és szekréciója jelentősen megnő terhes és szoptató nőknél. A dopamin a hipotalamusz által termelt hormon, amely gátolja a prolaktin felszabadulását.
"Zdrowie" havi