A seb a bőr, és gyakran más, mélyebb szövetek károsodása is. Sokféle seb létezik, többek között vágott sebek, szúrt vagy zúzódásos sebek, valamint termikus, vegyi és lőtt sebek. Nem ez az egyetlen felosztása a sebeknek. Mikor varrják a sebeket? Melyek a leggyakoribb szövődmények a sebgyógyulás során?

Sebegy szövet vagy szerv anatómiai folytonosságának megszakadása egy áthatoló vagy nem áthatoló károsító tényező hatására. A károsító tényezők közé tartozik a fizikai, kémiai, hő- és ionizáló sugárzás.

Sebek - típusok

A szövetkárosodás mélysége miatt a következőket különböztetjük meg:

  • horzsolások és karcolások: az epidermisz és a dermis felszíni rétege sérült
  • sebek:

a)felületi sebek : ne lépje át a bőr alatti zsírréteget b)mély sebek : keresztezze át a bőr alatti zsírréteget c) behatoló sebek : mélyen elhelyezkedő szervekbe vagy testüregekbe hatolnak

A sebek egyszerű és összetett csoportokra oszthatók. Az egyszerű sebek felületes sebek, és általában a test egészére vonatkoznak. Összetett sebek esetén az erek, idegek, inak és belső szervek károsodnak.

A szövetkárosodás mechanizmusa miatt a következő traumás sebeket különböztetjük meg:

  • vágott sebek- ezek hegyes tárggyal ejtett sebek. Egyenletes és sima élek, résszerű forma és általában erős vérzés jellemzi őket. Gyógyulj jól
  • szúrt sebek- hegyes szerszámok működése következtében keletkeznek. Belülük van egy átszúró lyuk, egy csatorna és egy átszúró lyuk (ameddig a szerszám átszúrja a testet). Néha a mélyebb szövetek és szervek károsodnak
  • zúzódásos sebek- egy tompa szerszámmal való ütés vagy egy kemény tárgy vagy hordozó ütés eredménye. Egyenetlen szélűek és mérsékelten vérzik. A környező szövetek zúzódásosak és duzzadtak. Gyakran előfordulnak belső szervek sérülései és csonttörések
  • vágott sebek- nagy vágóerővel keletkeznek és általában mélyek. Egyesítik a vágott és zúzódásos sebek jellemzőit

A sebek egyik fajtája a felfekvés. A bőrt is károsítjaa hosszan tartó fekvéskor megjelenő mögöttes szövetek és csontok. Hosszan tartó nyomás következtében keletkeznek, amely gátolja a megfelelő véráramlást

  • zúzott sebek- a zúzódásos sebekhez hasonlóan keletkeznek, de a szövetekre ható erő nagyobb, így a szöveti sérülések súlyosabbak. Ez kiterjedt szövetkárosodáshoz és gyakori csonttörésekhez vezet. Ráadásul az ilyen sebekből alig vagy egyáltalán nem vérzik
  • repedések- olyan tárgy következtében keletkeznek, amelynek éles és egyenetlen szélei vannak a szöveten (pl. körfűrész, szögesdrót), amely nagy erővel ferdén vagy érintőlegesen támadja a testfelületet. Ezeknek a sebeknek szaggatott, egyenetlen és gyakran ischaemiás szélei vannak. Néha a fedőszövetek elszakadhatnak és leválhatnak vagy teljesen leválhatnak a szubsztrátumról, ami szövetveszteséget okoz
  • szárnysebek- a testfelülethez képest ferdén működő tárggyal okozva, ami szövetleválást eredményez
  • harapott sebek- ezek harapás által okozott rosszul gyógyuló sebek, amelyek - a fogazat típusától függően - szakadt, szúrt vagy zúzott seb jellegűek lehetnek
  • lőtt sebek- lőfegyvergolyó, bombadarabok vagy aknák által okozott sérülések következményei. Ezeknek a sebeknek van bemenete és gyakran egy csatornával összekötött kimenete. A bemeneti seb általában kicsi, míg a kilépési seb sokkal nagyobb, széle szaggatott, bőrhibás. Érdemes tudni, hogy a kivezető nyílás nélküli seb az ún vak seb
  • amputációs sebek- a perifériás testrészek (pl. végtagok, orr, fülek) teljes szétválása következtében keletkeznek
  • mérgezett sebek- leggyakrabban rovarok, ízeltlábúak vagy hüllők harapásának eredménye. A seb területén duzzanat, bőrpír és fájdalmas érzés van, és néha harapásnyom is látható
  • termikus sebek- forrásban lévő vízzel, forró folyadékokkal, gőzzel, lánggal stb. okozott égési sérülések eredménye.
  • kémiai sebek- lúgokkal és savakkal okozott égési sérülések

A műtőtér tisztasága miatt a sebeket is tisztára, tisztára szennyezettre, szennyezettre és piszkosra osztják

  • tiszta sebekolyan műtéti sebek, amelyek nem érintkeznek gyulladásos elváltozásokkal, és nem nyitják meg az emésztőrendszer, a légzőszervi, a húgyúti vagy a szexuális rendszer lumenét. Elsődleges varratokkal lezárják és zárt rendszerben leeresztik (ha szükséges)
  • tisztán szennyezett sebekolyan műtéti sebek, amelyek az emésztőszervi, légúti, húgyúti ill.de ellenőrzött mértékben, a működési mező túlzott szennyeződése nélkül
  • szennyezett sebeknyitott, friss, baleseti sebek. A műtét során a sterilitás szabályainak betartása nélkül jelentkeznek, pl. nyitott szívmasszázs, vagy jelentős mennyiségű tartalom kiszivárogtatása a gyomor-bél traktusból, valamint éles, nem gyulladásos elváltozásokkal való érintkezés esetén
  • piszkos sebekrégi traumás sebek elh alt szövetdarabokkal, valamint olyan sebek, amelyek érintkezésbe kerülnek a fertőzött területtel vagy a zsigerek perforációjával. Fontos, hogy a fertőzést okozó mikroorganizmus már a műtét előtt is jelen volt a műtéti területen

Sebgyógyulás

A sebgyógyulás 4 fázisban megy végbe, amelyek magukban foglalják a gyulladásos fázist, a produktív fázist, a sebösszehúzódást és a seb átépülését.

  • gyulladásos fázis

A gyulladásos fázisban fokozódik a véráramlás és a szöveti oxigén parciális nyomása, a granulociták, a makrofág prekurzorok, a vérlemezkék és a vérlemezke-faktorok, valamint a plazma antitestek extravazációja. Ezenkívül a szöveti makrofágok aktiválódnak, és kemokinek és citokinek képződnek.

  • fejlesztési fázis

A termelési fázis lényege a kötőszövet - a kollagén és az alapanyag vegyületeinek termelése. A vasionok, a cink, a réz, az A- és C-vitamin, valamint az aminosavak nélkülözhetetlenek ehhez a folyamathoz.

  • a seb összehúzása

A sebösszehúzódás pontosabban a fibroblasztok zsugorodását jelenti azáltal, hogy blokkolja pozíciójukat a lerakódott és érlelődő kollagén és glikozaminoglikánok által.

  • sebfelújítás

A sebgyógyulás utolsó szakasza a kollagén keresztkötések kialakulása. A felesleges kollagén lebomlik, csökken a glikozaminoglikánok tartalma, a sejtinfiltrátumok és a kapillárishálózat sűrűsége. Érdemes tudni, hogy ez a fázis 3 héttől sok évig tart.

A sebek korai növekedéssel vagy granulálással gyógyulhatnak. A gyors növekedéssel történő gyógyulás elsődleges gyógyulás - tiszta, megfelelően varrt sebekre vonatkozik, és 6-8 napig tart. Másrészt a granulálással történő sebgyógyulás másodlagos gyógyulás – ez a lezáratlan, gyakran fertőzött sebekre vonatkozik. Lényege, hogy a seb alján granulációs szövet képződik, és a felhám a széleitől indul ki.

Seb - a sebbel kapcsolatos szövődmények

A sebészeti sebgyógyulás terén elért jelenlegi előrelépés az aszeptikus és antiszeptikus kezelés korszerű módszereinek alkalmazásának, a megfelelő vérzéscsillapításnak, valamint a műtéti technikák és a sebészeti varratok minőségének javításának köszönhető. Ennek ellenére még mindig vannak olyan helyzetek, amikor ez előfordula gyógyulási folyamat zavarai. Ez a műtét típusától, az alapbetegségtől, a társbetegségektől, az ellátási technikától és a sebész tapasztalatától függ.

A leggyakoribb sebszövődmények a következők:

  • sebből vérzik
  • haematoma a sebben
  • sebfejlődés, majd műtét utáni sérvképződés
  • törlés
  • sebfertőzés (néha tályog képződéssel)
  • Krónikus seb vagy keloid sebképződés

Fontos tudni, hogy számos lokális és szisztémás tényező van, amelyek hátrányosan befolyásolják a sebgyógyulási folyamatot. Az ilyen típusú helyi tényezők közé tartoznak, de nem kizárólagosan:

  • hibák a seb varrásakor (a varratok túl távoli elhelyezése a seb szélétől, túl vastag szálak használata, a szálak túl szoros megkötése)
  • pontatlan vérzéscsillapítás hematóma képződésével a sebben
  • helyi fertőzések

Szisztémás okok a következők:

  • öregség
  • fertőzés
  • cukorbetegség
  • súlyos alultápláltság
  • urémia
  • sárgaság
  • előrehaladott daganatos betegség cachexiával

A megfelelő oxigén- és tápanyagellátás, a hipovolémia korrekciója, a fájdalomcsillapítás és a hipotermia megelőzése rendkívül fontosak a sebgyógyulási folyamatban

Seb - varrás sebek

A sebeket sebészeti varratokkal, csipesszel és satuval varrják – ez az eszköz a sebészeti varrat tűjének rögzítésére szolgál a varrás során. A tűket szúrós tűkre (kör keresztmetszetűek) és vágótűkre (háromszög keresztmetszetűek) osztják. A modern varróanyagok felszívódó és nem felszívódó, valamint természetes és szintetikus anyagokra oszthatók.

Érdekes módon a jelenleg használt varratok többsége atraumás varrat, amelynél a szál a tűbe van ágyazva – egy ilyen varrat a tű szélességének megfelelő csatornát hoz létre a szövetekben. A felszívódó anyagok fokozatosan lebomlanak a szövetekben, és ugyanakkor sokkal gyorsabban veszítenek erejükből. Olyan anyagokra oszthatók, amelyek rövid, közepes és hosszú távon képesek fenntartani a szövetek feszültségét. A nem felszívódó anyagok között megtalálhatók a selyemből vagy lenből készült természetes anyagok, valamint a szintetikus anyagok - többszálas és monofil.

A sebek kezelésénél a bőr varrására nem felszívódó varratokat, a szövetekben felszívódó varratokat pedig a varratok beszúrására vagy a nyálkahártyák varrására használják. Néha nem felszívódó szálakat használnak a mélyebb szövetek egymáshoz közelítésére.

Sebészeti varratok (szálak)

Sokféle változat léteziksebészeti varratok. Néhányat gyakrabban használnak, másokat speciális helyzetekben. A varratoknak általában két fő típusa van – az egyszeres és a folyamatos.

  • Egyetlen (csomós) öltés- minden tűszúrás (vagy két egymás utáni áthúzás) után csomót kötnek, és a felesleges cérnát elvágják - ezek a varratok külön-külön entitás. Ezen varratok elhelyezése időigényes, de sebgyógyulási szövődmények (pl. gennyedés, vérömleny) fennállása esetén az egyik eltávolítása nem jár súlyos következményekkel. A leggyakrabban használt egyvarrások közé tartozik többek között Sima csomós varrás, süllyesztett csuklóvarrás, vízszintes matrac és függőleges matracvarrás
  • Folyamatos varratok- egy cérnaszegmenssel a teljes sebet vagy annak jelentős részét többszörös szúrással és szúrással lezárják, és a csomókat csak az első és az utolsó után kötik szúrás. Ez a fajta varrat sokkal gyorsabban kerül felhelyezésre, némi vérzéscsillapító hatást fejt ki, és egyenletesen osztja el a szövetek feszültségét a teljes hosszon. Sajnos a seb szélei teljesen kinyílnak, ha bármelyik ponton elvágják vagy elszakítják őket. A leggyakrabban használt folyamatos varratok többek között „forgatható” varrás, vízszintes és függőleges matracvarrás, „szegés” varrás vagy intradermális varrat.

Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a seb minden egyes varrását meg kell előzni a sérült erek vérzésének ellenőrzése. A kis erekből történő vérzés gyakran önkorlátozó - néha csak meg kell nyomni a vérző helyet egy gézlappal, és várni kell egy kicsit, amíg a vérzéscsillapítás aktiválódik. Ha a vérzés folytatódik, az ereket le kell kötni, ki kell szúrni, vagy esetleg koagulálni kell.

A bőrvarratok tartási ideje függ az eljárás alá vont testfelülettől, a szövetek feszülésének mértékétől, az elvégzett műtét típusától és a sebgyógyulás minőségétől. Általában 5-7 nap - ezen idő után a varratokat eltávolítják. Ebből a célból a varrás végét csipesszel kissé megemeljük, majd miután a cérna korábban a bőrben lévő része megjelenik a csomó alatt, ollóval elvágjuk és húzással eltávolítjuk a varrást

A folyamatos varratok eltávolítása általában szakaszosan történik, míg az intradermális varrat eltávolítása oly módon történik, hogy a cérna elejének elvágása után a véghurkával finoman a seb tengelye mentén húzzuk.

Fájdalommentes gyógyulás lehetséges lengyel tudósoknak köszönhetően

Mindannyian ismerjük ezt a kellemetlen érzést, amikor öltözködést váltunk. Gyakran meg kell törnünk a már gyógyult szöveteket. A sebkezelésben azonban új korszak köszöntött be – a biopolimer. Ahogy a szakértők hangsúlyozzák, a biopolimer egyébként "egészséges bőr". A rákfélék héjának természetes forrásából nyerik.

Kategória:

Egészség