Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

ELLENŐRZETT TARTALOMSzerző: lek. Patryk Jasielski

A rák előfordulása a családban mindig sokkoló. Kérdések merülhetnek fel, hogy az illető hozzátartozóit is veszélyezteti-e a rák kialakulása. A rák egy közeli családtagban, különösen a szülőkben és a testvérekben, más rokonoknál is növeli a rák kialakulásának kockázatát. Ekkor olyan vizsgálatok javasoltak, amelyek lehetővé teszik a korai felismerést és a hatékony kezelést. Tudja meg, milyen vizsgálatok javasoltak, ha a családjában előfordult rák.

Az előfordulási statisztikák egyetértenek abban, hogy a rák előfordulása egy családtagnál a rák kockázati tényezője más rokonoknál. Ennek oka a genetikai mutációk hordozója, amelyek hajlamosak a rákra. Némelyikük genetikai szindrómákba sorolható, ahol a rák kialakulásának életre szóló kockázata eltérő. Egyes esetekben akár 100% is lehet. Példa erre a családi adenomatózus polipózis, ahol ennek a genetikai szindrómának a diagnózisa 100%-os kolorektális rák kialakulásának kockázatával jár. Egyes mutációk nem tartoznak a genetikai szindrómák közé, de hajlamosak a rákra. Ez a cikk olyan teszteket ismertet, amelyek elsősorban a rák korai felismerését szolgálják, amikor az még könnyen kezelhető. Mindenkinél egy bizonyos életkorban el kell végezni, még akkor is, ha a családban nem fordult elő rák. A terheseknél azonban fiatalabb korban és gyakrabban javallják, mint az ilyen hajlamokkal nem rendelkezőknél.

Genetikai kutatás

Válogatott betegek számára javasolt a klinikán a genetikussal való konzultáció. Egy ilyen látogatás lehetővé teszi, hogy szakmai tanácsokat kapjon, és speciális genetikai teszteket végezzen a rák kockázatát növelő mutációk vagy genetikai szindrómák kimutatására.

A genetikai klinika átfogó ellátást (ideértve az időszakos profilaktikus vizsgálatokat is) a rák kockázatát növelő, diagnosztizált mutációkkal rendelkező betegek számára is biztosítja. Az ilyen típusú hely felkeresése akkor javasolt, ha a családban fiatal korban rosszindulatú daganatok szerepelnek, pl. vastagbélrák 50 éves kor előtt.

Egyéb jelek a kétoldali rák jelenléte, pl. mindkét emlőrák, egynél több rák az élet soránvagy atípusos, például petefészekrák, szarkóma családban történő kimutatása.

Ugyanazon rák jelenléte egy szűk család több tagjában is arra készteti őket, hogy felkeressenek egy ilyen klinikát. Bárki, akinek a családjában előfordult rákos megbetegedés, igénybe veheti a genetikai tanácsadást ezen a helyen.

Kolonoszkópia

A kolonoszkópia egy endoszkópos vizsgálat a vastagbél megjelenésének felmérésére. Lehetővé teszi továbbá minták vételét és kisebb eljárások elvégzését, mint például a polipok eltávolítását, majd azok természetük szerinti értékelését (akár jóindulatúak, akár már rosszindulatúak). Ezt a vizsgálatot a rák elleni küzdelem nemzeti programja alapján minden 50 év feletti embernél 10 évente, 65 éves korig jelezzük és megtérítjük.

Azoknál az embereknél azonban, akiknél I. fokú rokonnál (azaz szülőnél, testvérnél vagy gyermeknél) vastagbélrákot diagnosztizáltak, 40 éves koruktól 10 évente javasolt a vizsgálat. Azoknál az embereknél, akiknél familiáris szindrómákkal diagnosztizálták, amelyek hajlamosak erre a rákbetegségre, még korábban javasoltak a vizsgálatok elvégzése.

Családi polyposisban az első kolonoszkópiát 12-14 óra között kell elvégezni. életévben, és ismételje meg minden évben. Lynch-szindrómában a Lynch-szindrómás emberek hozzátartozóinak 25 éves koruktól 1-2 évente kolonoszkópiát kell végezniük.

Okkult székletvérvizsgálat

Az okkult székletvérvizsgálat a gyomor-bélrendszeri vérzés szűrővizsgálata. A vastagbélrák kezdeti szűrővizsgálataként javasolt. Minden 50 év felettinek ajánlott 1-2 évente. Ha vért észlelnek, akkor kolonoszkópiát kell végezni, ami sokkal részletesebb vizsgálat

Gasztroszkópia

Ez egy újabb endoszkópos vizsgálat a nyelőcső, a gyomor és a nyombél állapotának felmérésére. Olyan emberek számára ajánlott, akiknek a családjában előfordult nyelőcső- vagy gyomorrák. Olyan zavaró tünetek esetén is, mint a nyelési nehézség, gyomorégés 40 év felettieknél és hosszan tartó gastrooesophagealis reflux betegség.

Lynch-szindrómás betegek hozzátartozóinál 25 éves kortól 1-3 évente gasztroszkópiát kell végezni

A mell mammográfia, ultrahang és mágneses rezonancia képalkotása

A mammográfia a mell röntgenvizsgálata. Minden 50 és 69 év közötti nő számára ajánlott és térítéses 2 évente. A szűrés elegendő azoknak a nőknek, akiknél nincs megnövekedett mellrák kockázata.

A terhelt családi anamnézissel rendelkezőknél, akiknél genetikai mutációt diagnosztizáltak (főleg a BRCA1 és BRCA2 génekben), a szűrés javasoltelőtt.

25 éves koruktól 30 éves korukig 6-12 havonta el kell végezniük a mell MRI-vizsgálatát. Később mammográfiával váltakozva célszerű MRI-t végezni. Ezenkívül 12 havonta el kell végezni a mell ultrahangját.

Citológia és transzvaginális ultrahang

A citológia a méhnyakból vett sejttampon vizsgálata. Teljesítménye 25 éves kortól 59 éves korig 3 évente ajánlott és térítéses minden nő számára. Gyakoribb alkalmazása olyan nők számára javasolt, akiknek közvetlen családjában előfordult méhnyakrák

A transzvaginális ultrahang 30-35 éves nők számára javasolt. minden évben, ha családjukban előfordult már Lynch-szindróma. Emellett emlőrákra hajlamosító mutációk (BRCA1 és BRCA2 gének) kimutatása esetén 35 éves kortól 6 havonta javasolt transzvaginális ultrahangot végezni.

A pajzsmirigy ultrahangja és a vér kalcitoninszintje

A pajzsmirigy ultrahangvizsgálata a diagnosztizált pajzsmirigyrákban szenvedők hozzátartozói számára ajánlott (függetlenül a pajzsmirigyrák típusától)

Ha velős pajzsmirigyrákot diagnosztizálnak, a hozzátartozókat ellenőrizni kell, mivel ez egy genetikai szindróma lehet, amely hajlamosít erre a fajta rákra. Ezenkívül meg kell mérni a pajzsmirigy által kiválasztott hormon, a kalcitonin szintjét is. Ez az ilyen típusú rák markere.

Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

Kategória:

Kutatás