Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

A bélelzáródás azt jelenti, hogy a tápláléknak a vékony- és vastagbeleken keresztül történő áthaladása a periszt altikája gátlása következtében megromlik. A bélelzáródás gyakran okoz olyan tüneteket, mint az akut hasi fájdalom, és ha nem kezelik megfelelően, nagy a szövődmények és a halálozás kockázata. Mik a bélelzáródás okai és tünetei? Mi a kezelés?

Bélelzáródása legtöbb esetben a vékonybél összetapadása, a hasi sérv bezáródása és a vastagbélrák okozza. Érdemes tudni, hogy e betegség előfordulása felnőtteknél az életkorral növekszik. A bélelzáródás gyakoritünetei közé tartozik a hasi fájdalom, hányinger és hányás, valamint a szél és a széklet elállása.

Bélelzáródás: lebontás

A bélelzáródás a következőkre osztható:

  • ok:

a) mechanikai elzáródás (a táplálék áthaladását akadályozó fizikai tényezők jelenléte) b) funkcionális obstrukció (a bélmotilitás zavarai)

  • a tünetek kialakulásának menete és dinamikája:

a) akut obstrukció (gyorsan növekvő tünetek, több órától több napig) b) krónikus obstrukció (fokozatosan növekvő tünetek)

  • Átjárási károsodás:

a) teljes b) hiányos

  • hely:

a) magas (beleértve a duodenumnak a nagyobb papilla és a jejunum perifériás szakaszát) b) alacsony (az ileumra és a vastagbélre vonatkozik)

Bélelzáródás: okai

a) mechanikus bélelzáródás

A mechanikai elzáródást olyan fizikai tényezők jelenléte okozza, amelyek a táplálék megzavarásához vezetnek. A mechanikai elzáródás okai a következők:

  • változások jelenléte a bél lumenében (idegen testek, epekövek, paraziták, bezoárok)
  • elváltozások a bélfalban (veleszületett atresia, gyulladás utáni szűkület Crohn-betegség vagy tuberkulózis során, rák)
  • a bélfalon kívüli elváltozások (tapadások, sérvek, torzió, intussuscepció, veleszületett intraabdominális szálak, gyulladásos daganatok és neoplazmák)

A leggyakoribb mechanikai akadály a fulladás és a fulladáseltömődéssel járó akadály. A fulladásos elzáródást egy sérv beszorulása okozza a kapujában, vagy a peritoneum összenövése, és általában a vékonybelet vagy a szigmabélt érinti. Másrészt az elzáródásból eredő obstrukciót leggyakrabban vastagbélrák okozza.

b) funkcionális bélelzáródás

A funkcionális obstrukciót atónia és a normál bélperiszt altika elvesztése okozza mechanikai ok hiányában. Ez az úgynevezett bénulásos elzáródáshoz vezet a vékonybél esetében, és ennek állítólagos elzáródásához a vastagbél esetében. Az atónia kialakulásának mechanizmusai összetettek, de fontosak a bélizom membrán plexusának lokális zavarai, valamint a paraszimpatikus és szimpatikus beidegzés közötti zavarok. Érdemes tudni, hogy az atónia lehet általános, vagy csak a bél töredékére vonatkozik. A funkcionális obstrukció leggyakoribb okai a következők:

  • hashártyagyulladás
  • húgyúti gyulladást vagy húgyúti fertőzést kísérő vesekólika
  • epekólika
  • anyagcserezavarok jelenléte (pl. ketoacidózis, urémia, hypo- és hyperkalaemia, hyponatraemia, hypothermia, hypoxia, porphyria)
  • bél ischaemia, gyógyszerek (pl. antikolinerg szerek, opioidok, triciklikus antidepresszánsok)
  • és ritka esetekben a mellkasi szervek betegségei (szívinfarktus, a tüdő alsó lebenyének gyulladása)

Olvassa el még: Vékonybél – mi a szerepe?

Bélelzáródás: tünetek

A bélelzáródás tüneteinek jellegzetes hármasa a következőket tartalmazza:

  • hasi fájdalom
  • hányinger
  • hányás
  • a szél és a széklet megállítására

a) mechanikus bélelzáródás

Mechanikus bélelzáródás esetén a kólikás hasi fájdalom általában az egyik első tünet, és az akut fájdalom hulláma jellemzi, majd enyhülés és újbóli megjelenés. Érdemes tudni, hogy az egymást követő rohamok gyakorisága és intenzitása fokozatosan növekszik, és ha ez a fajta fájdalom enyhül, hanem állandónak és tompának tűnik a mesogastriumban, az elzáródás felhalmozódására utalhat.

Ha hányásról van szó, minél alacsonyabb az akadály, annál kevésbé súlyos, és annál később jelenik meg. Erős obstrukció esetén tartósak, bőségesek és általában epekeverékkel, míg alacsony obstrukció esetén bűzösek.

A páciens fizikális vizsgálata során fémes aláfestésű, magas periszt altikus hangok (ún. doromboló és fröcskölés) hallhatók,amelyek különösen a fájdalom időszakában fokozódnak. Érdekes módon a betegség későbbi szakaszában a bélfáradtság miatt a fokozott periszt altika időszakai közötti időközök hosszabbak lehetnek.

Ezenkívül vékony embereknél az ún bélképzés, azaz a kitágult bélhurkok összehúzódása a fokozott periszt altika fázisában. Érdemes megjegyezni, hogy a beteg rohamosan romló általános állapota a bélelhalás tünete lehet.

b) funkcionális bélelzáródás

Funkcionális obstrukció esetén a fellépő hasi fájdalom erős és állandó, elhelyezkedése utalhat az ok helyére. A beteg fizikális vizsgálata hallhatatlan bélperiszt altikát - a hasüregben csendet - mutat. Csak alkalmanként lehetséges egyedi "kopogó" zaj. Ezenkívül jelen lehetnek a hashártyagyulladás tünetei, mint például az izomvédelem, a köhögési kísérlet során fellépő fájdalom, a pozitív Blumberg-tünet (súlyos és heves fájdalom, amikor enyhíti a hasfalra nehezedő nyomást) és gyakran a testhőmérséklet emelkedése.

Olvassa el még: Mik a rövidbél szindróma tünetei?

Bélelzáródás: diagnózis

Az obstrukció diagnózisa a beteg alapos vizsgálatán és további vizsgálatok alkalmazásán alapul, mint például:

  • képalkotó vizsgálatok - hasi röntgen, hasi CT és hasi ultrahang. Nagyon fontosak, mert lehetővé teszik a klinikai diagnózis megerősítését és az obstrukció típusának meghatározását
  • endoszkópos vizsgálat
  • morfológia
  • perifériás vérkémia

a) mechanikus bélelzáródás

Mechanikai obstrukció esetén a hasi röntgen - álló helyzetben vagy súlyosan beteg betegeknél fekve - folyadékszintet mutathat ki a kitágult bélhurokban - ez a béltartalom lassabb áramlásával függ össze, ami szétválást okoz a folyékony és gáznemű frakciók. A vékonybél mechanikai elzáródására jellemző a rövid folyadékszint, a magas rekeszizom helyzet és a vastagbél összeomlása. Másrészt a vastagbél mechanikai elzáródása esetén a vastagbél elzáródás feletti szakaszaiban distenzió lép fel, a falak jellegzetes kidudorodásával, redők képződésével. Ezenkívül a vastagbélben a folyadékszint kevesebb, de hosszabb, mint a vékonybélben. A hasi CT-vizsgálat pontosan meghatározhatja az elzáródás mögöttes okát és szintjét, csakúgy, mint a vastagbél endoszkópia. A vérképben a kiszáradás súlyosbodásával nő a hematokrit és a vörösvértestek száma, ha pedig bélelhalás lép fel, a leukocitaszám nő.Ezenkívül a mechanikai elzáródást víz- és elektrolitzavarok, veseelégtelenség és acidózis is bizonyíthatja.

b) funkcionális bélelzáródás

Funkcionális bélelzáródás esetén a hasüreg ultrahangja szabad folyadékot mutathat ki a peritoneális üregben, lerakódásokat az epevezetékekben és a húgyutakban, valamint elváltozásokat az epehólyagban és a hasnyálmirigyben. Másrészt a hasüreg röntgenfelvétele levegőt mutathat a szabad hasüregben, ami a gyomor-bél traktus perforációját jelzi.

A vérkép a leukociták és a neutrofilek százalékos arányának növekedését mutatja a hashártyagyulladás következtében. Emellett a hematokrit emelkedése és a vörösvértestek számának növekedése következik be a progresszív dehidratáció következtében. Speciális helyzetekben, amikor az elzáródás oka nem állapítható meg, laparoszkópiát végeznek

Bélelzáródás: kezelés

A mechanikai és funkcionális elzáródás gyanúja mindig sebész konzultációt igényel. Mechanikai elzáródás esetén rendkívül fontos a gyors diagnózis és kezelés a fulladásveszély elkerülése érdekében. Érdemes megjegyezni, hogy a kezelés az októl függ. Például, ha a bélelzáródás oka vastagbéldaganat, akkor azt ki kell metszeni, majd anasztomózist kell végezni. Ha az ok beszorult sérv, akkor azt leürítik, majd plasztikai műtétet végeznek. Másrészt az adhéziók metszik egymást. Fontos, hogy a beteg megfelelően fel legyen készítve a műtétre - az ebből adódó hipovolémiát és elektrolit zavarokat korrigálni kell, intravénás antibiotikumot kell adni, és a gyomortartalmat ki kell szívni

Kezelésének elmulasztása kiszáradáshoz, hipotenzióhoz, sokkhoz, többszervi elégtelenséghez és végső soron halálhoz vezethet.

Funkcionális bélelzáródás esetén a kezelés a tüneteket okozó alapbetegségre irányul (pl. akut hasnyálmirigy-gyulladás, hashártyagyulladás). Metabolikus ok, illetve egyes esetekben vese- és epekólika esetén konzervatív kezelés javasolt - majd fájdalomcsillapító kezelést alkalmaznak. Egyéb esetekben célszerű a hasüreget kinyitni és megfelelő műtéti beavatkozásokat végezni. A beavatkozás előtt a sokk kezelésére és a veseelégtelenség megelőzésére is szükség van

Szonda

Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

Kategória:

Gasztrológia