A zavartság összefügghet azzal, hogy elveszítjük a tudatunkat, hogy hol vagyunk, de összefügghet a saját identitástudat zavarával is. A dezorientációt pszichiátriai problémák, de sokféle szervi betegség is okozhatja. A zavartság előfordulása indokolja az orvos látogatását - néha ez a súlyos betegségek első tünete, beleértve a központi idegrendszer daganatait vagy a demencia rendellenességeit.

Mi a zavartság?

Zavartság , ahogy a neve is sugallja, tájékozódási zavar. Maga az orientáció (vagy tudatosság) viszont feloszthatóautopszichés orientációraésallopszichikus orientációra . Az autopszichés orientáció közvetlenül magához a beteghez kapcsolódik, és abból áll, hogy egy adott személy tudja például, hogy ki ő, mi a neve és hány éves.

Az allopszichés orientáció egy kicsit tágabb, mert a páciens teljes környezetéhez kapcsolódik. Az allopszichés irányultságú ember tudja, hol van éppen, tudja a megfelelő dátumot, és képes helyesen meghatározni az évszakot. Egy másik felosztás ezzel szemben az idő-, hely- és saját identitásbeli tájékozódási zavarokat különbözteti meg – általában a különféle kórképek során az időérzékelési zavarok jelennek meg először

Zavart zavaró zavarok

A zavartság ritkán az egyetlen probléma, amelyet a páciens tapasztal. Általában más betegségek kísérik, mint például:

  • pszichomotoros izgatottság,
  • pszichotikus rendellenességek (például hallucinációk vagy téveszmék),
  • zavartság,
  • koncentrációs és figyelemzavarok

Az orientáció felmérése a rutin pszichiátriai vizsgálat egyik alapeleme. Értékelése többek között tartalmazza Mini-Mental State Examination (MMSE), amelyet a kognitív károsodás szűrővizsgálataként használnak. A zavartság határozottan nem olyan jelenség, amellyel csak a pszichiáterek foglalkoznak – olyan sok állapothoz vezethet, hogy szó szerint bármelyik orvos találkozhat egy zavarodott pácienssel.

A zavartság okai

Tudatzavaroka delírium formái és a demencia különböző típusai (pl. Alzheimer-kór). A zavartság egyéb lehetséges okai:

  • mérgezés (pl. kábítószerrel, alkohollal, drogokkal vagy szén-monoxiddal);
  • fertőzés (például agyvelőgyulladás vagy agyhártyagyulladás);
  • sokk (különösen szeptikus sokk);
  • elektrolit zavarok;
  • kiszáradás;
  • neurológiai betegségek (pl. központi idegrendszeri daganatok, szélütés vagy epilepsziás rohamok);
  • endokrin rendellenességek (pl. hypothyreosis vagy hyperthyreosis);
  • láz;
  • hipoxia;
  • hipotermia;
  • cirrózis vagy májelégtelenség;
  • Reye csapata;
  • kóros vércukorszint (összetéveszthetőség hipoglikémiával és hiperglikémiával egyaránt lehetséges);
  • ortosztatikus hipotenzió (vérnyomás csökkenés felállás után);
  • veseelégtelenség;
  • amnézia;
  • pszichiátriai állapotok (például hangulatzavarok, szorongásos zavarok, személyiségzavarok vagy téveszmék).

Nagyon rövid ideig tartó zavart állapotok időszakosan előfordulhatnak minden embernél, még egészséges embereknél is. A tájékozódási zavar átmenetileg tapasztalható, például egy rendkívül mély alvásból való felébredés után.

Megéri tudni

Zavartság - kezelés

A zavartság minden bizonnyal jelentős probléma a páciens számára, de ez tünet, nem pedig betegség – így kezelik azt az állapotot, amely tájékozódási zavarokhoz vezetett. A fent említett állapotok némelyike ​​(például elektrolitzavarok vagy abnormális glükózszint a vérben) átmeneti tájékozódási zavarhoz vezet, amely a beteg meglévő rendellenességeinek korrigálása után megszűnik. Más esetekben, például demenciával kapcsolatos tájékozódási zavar esetén a betegek prognózisa sokkal rosszabb lehet – ilyen helyzetekben a zavartság (különösen kezelés hiányában) idővel súlyosbodhat.

A fent említett okokból kifolyólag bármilyen zavar (idő, hely vagy személy) miatt orvoshoz kell fordulnia. A tájékozódási zavar végül is azt jelezheti, hogy a betegben életveszélyes betegség áll fenn.

Kategória:

Pszichiátria