A keringési elégtelenség leggyakrabban kóros szívműködés eredménye. Működési zavara szervek ischaemiájához, majd károsodásához, vagy tüdőödémához vezethet, ami életveszélyes állapot. Mik a szívelégtelenség okai és tünetei? Hogyan zajlik a kezelés?

A keringési elégtelenségolyan állapot, amelyben a szervek nem kapnak elegendő mennyiségű oxigénnel ellátott vért. A keringési elégtelenség legtöbbször kóros szívműködés következménye (szív eredetű keringési elégtelenség), bár előfordul, hogy a keringési elégtelenség okai nem e szerv működésével függenek össze (perifériás keringési elégtelenség). A tünetek felhalmozódásának sebességétől függőenakut(hirtelen és gyorsan progresszív) éskrónikus(fokozatosan növekvő) különbözteti meg. keringési elégtelenség

Keringési elégtelenség - mi a bal és jobb kamra funkciója?

A bal kamra oxigéndús vért pumpál a fő artérián (aortán), majd fokozatosan kisebb ereken keresztül a test összes szervébe. Az oxigénmentesített vér ezután a felső és alsó vena cava (amelyek oxigénszegény vért gyűjtenek össze a test többi részéből) keresztül a jobb kamrába tér vissza. Ez a pumpa vért pumpál a tüdőtörzsbe, majd tovább a tüdőerekbe, hogy oxigénnel telítődjön. Ezután az oxigéndús vér a bal kamra felé irányul.

Ha a bal kamra nem működik megfelelően, az aorta vérellátása csökken, ami szervi ischaemiához vezethet. A jobb kamra meghibásodása viszont azt jelenti, hogy nem tud oxigénmentesített vért gyűjteni, ezért a vér visszatart, és így - a pulmonalis keringésben megnövekszik a nyomás.

Keringési elégtelenség - okok

A kóros szívverés leggyakoribb okai a következők:

  • ischaemiás szívbetegség (koszorúér-betegség), infarktus (a szívizom egy részének károsodása vagy elvesztése)
  • magas vérnyomás (akkor az érrendszeri ellenállás megnő)
  • kardiomiopátiák (szívizombetegség)
  • veleszületett vagy szerzett szívhibák
  • gyógyszerek (pl. antiaritmiás vagy citotoxikus gyógyszerek)
  • méreganyagok (pl. alkohol, kokain)
  • szisztémás betegségek, például cukorbetegség, hypothyreosis vagy hyperthyreosis, phaeochromocytoma,krónikus tüdőbetegségek (asztma, krónikus hörghurut), vérszegénység, szívrák
  • helytelen táplálkozás (pl. B1-vitamin hiány)

Perifériás eredetű keringési elégtelenség lehet vérzés, kiszáradás, szeptikus sokk eredménye.

Keringési elégtelenség - tünetek

balkamrai elégtelenségrea következő jellemző:

  • gyors fáradtság (izom ischaemiával kapcsolatos)
  • légszomj (a tüdőkeringés oxigéndús vérének rosszabb észlelésének következménye) - kezdetben edzés közben, később nyugalomban is jelentkezik (majd fekvéskor felerősödik, váltáskor megszűnik ülő vagy álló helyzet)
  • cianózis (a vér oxigénhiánya vagy elégtelensége következtében)

Ezen túlmenően szív ischaemia esetén a beteg szívkoszorúér-fájdalmakat (mellkasi fájdalmakat) tapasztal, agyi ischaemia esetén a beteg eszméletlenné válhat, elájulhat vagy elájulhat

jobb kamrai elégtelenség eseténa szervezetben a vérpangás tünetei jelentkeznek:

  • duzzanat (különösen az alsó végtagoknál - a boka és a lábszár környékén)
  • a törzs kerületének megnagyobbodása - a májban és a peritoneális üregben történő folyadék felhalmozódásával jár. Ez az állapot fájdalmas fájdalommal jár a felső hasban, különösen a jobb bordaív alatt
  • nyaki vénák kiszélesedése
  • nocturia, azaz gyakori éjszakai vizelés
  • emésztőrendszeri problémák, amelyek a hasi szervek vérpangásából erednek (puffadás, hányinger, székrekedés vagy hasmenés)
Fontos

Akut keringési elégtelenség, mint életveszélyes állapot

Az akut szívelégtelenség során az ún sokk, azaz olyan szervek hirtelen fellépő iszkémiája, mint a szív, a vesék és az agy, amely a hirtelen halál magas kockázatával jár. Az akut szívelégtelenség tüdőödémához is vezethet, ami szintén közvetlen életveszélyt jelent.

Keringési elégtelenség - diagnózis

Keringési elégtelenség gyanúja esetén számos vizsgálatot végeznek, többek között:

  • vérvizsgálat
  • elektrokardiogram
  • Mellkasröntgen
  • echokardiográfia

valamint invazív tesztek, beleértve szívkatéterezés és a koszorúerek angiográfiás vizsgálata

Keringési elégtelenség - kezelés

A szívelégtelenség kezelése az állapot okától függ. Szívelégtelenség esetén a leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek: konvertáz gátlók, vízhajtók, glikozidok, bétablokkolók. Gyakran műtétre is szükség van - angioplasztika, bypass műtét vagy szívbillentyű műtét.

Kategória:

Kardiológia