A hematológus a vér és a vérképző rendszer betegségeivel foglalkozó szakember. A hematológia a vér, annak tulajdonságai, a szervezetben betöltött funkciói, valamint a vérrel és a vérképző rendszerrel kapcsolatos összes betegség tanulmányozása. A hematológia interdiszciplináris területnek számít, mert szorosan kapcsolódik az orvostudomány más területeihez, például az immunológiához, a szerológiához és a transzfúziós gyógyászathoz.

Ki a hematológus?

A hematológushematológus szakorvos.Hematológiaviszonylag fiatal (gyors fejlődése a huszadik század közepén ment végbe), de rendkívül dinamikusan fejlődő orvostudományi terület. Az iránta megnövekedett érdeklődés részben a vér- és vérképzőrendszeri betegségekben szenvedő betegek növekvő számának köszönhető. Emlékeztetni kell arra, hogy a vér- és vérképzőrendszer betegségei gyakran más betegségek jelei is lehetnek, például a vashiány miatti vérszegénység emésztőrendszeri vagy húgyúti problémákat is jelezhet, a hiperémia pedig a veserák vagy a veserák első tünete lehet. a központi idegrendszer daganata

Milyen vizsgálatokat rendel el a hematológus?

A hematológia elsősorban vérvizsgálaton alapul. Gyakran az alapvérképből, ahol a vörösvértestek, fehérvérsejtek, hemoglobin-koncentráció, hematokrit mennyisége és egyéb paraméterek, például vérlemezkék, ESR vagy CRP meghatározzák, az orvos arra a következtetésre jut, hogy vashiány, gyulladás, krónikus fertőzés vagy autoimmun betegségek

A helyes diagnózis felállításához gyakran szükséges részletes laboratóriumi vizsgálatok elvégzése, pl. vérbiokémia (elemzik a vérplazma összetételét, azaz a kreatinin, karbamid, glükóz, elektrolitok, bilirubin, amiláz szintjét) és keneteket vizsgálnak (aminek köszönhetően megerősíthető vagy kizárható többek között vírusos, bakteriális vagy gombás fertőzések, fertőző betegségek, csontvelő-rendellenességek vagy pajzsmirigy alulműködés)

A hematológus beutalhatja Önt csontvelővizsgálatra, csontvelő-biopsziára vagy nyirokcsomó-biopsziára, de olyan alapvető vizsgálatokra is, mint a mellkasröntgen vagy az ultrahangvizsgálat

Milyen betegségeket diagnosztizál a hematológus?

Azok az emberek, akik általános vérvizsgálatot végeztek és az eredményeket leggyakrabban hematológushoz utaljákhelytelenül jöttek ki. Kezdetben az orvos részletes interjút készít a pácienssel, nem csak a múltbéli betegségekről vagy a családi állapotokról kérdez rá, hanem az életmódról (diéta, fizikai aktivitás) is. A legjobb, ha előre leírjuk az összes tünetet, amivel szembesülünk, mert olyan jelentéktelennek tűnő tünetek is, mint az ingerlékenység, álmosság, köröm töredezettsége, hajhullás vagy fejfájás, fontos információk lehetnek az orvos számára, amelyektől szenvedünk, pl. a hematológia egyik leggyakoribb betegsége, azaz a vérszegénység

A vér és a hematopoietikus rendszer egyéb betegségei, amelyekkel a hematológia foglalkozik:

  • vérszegénység
    • hemolitikus vérszegénység
    • megaloblasztos vérszegénység
    • aplasztikus vérszegénység
    • Addison-Biermer vérszegénység és társai
  • leukémiák
    • akut mieloid leukémiák
    • akut limfoblasztos leukémiák
    • krónikus leukémiák
  • limfiaki
    • Hodgkin
    • non-Hodgkin limfómák és mások
  • myeloma multiplex
  • vérzéses foltok (érrendszeri, vérlemezke, veleszületett és szerzett plazma)
  • hyperemia (beleértve a polycythemia verát is)
  • leukopenia
  • esszenciális trombocitémia
  • thrombophilia (hiperkoagulabilitás)
  • granulocitopénia
  • agranulocitózis
  • szisztémás mastocytosis
  • mielofibrózis

A hematológiában alkalmazott kezelési módszerek

Néhány hematológiai állapot viszonylag könnyen diagnosztizálható és kezelhető, és ami a legfontosabb, nem jelentenek veszélyt a beteg életére. Például vashiány miatti vérszegénységben el kell kezdeni a vaspótlást, és ezzel egyidejűleg a hematológus rendelhet időpontot más szakorvosokhoz is, pl. nőgyógyászhoz, ha fennáll annak a gyanúja, hogy a vashiány a túl sűrű menstruáció miatt van.

Másrészről (pl. daganatos betegségek) a kezelést a betegség típusához, stádiumához és a beteg általános egészségi állapotához kell igazítani. Limfómák esetén gyakran alkalmaznak kemoterápiát, monoklonális antitest-terápiát és sugárterápiát. Leukémiák esetén (természetesen a betegség típusától és stádiumától függően) jól működik a kemoterápia és a családból vagy nem rokon donorból származó csontvelő-transzplantáció. A hematológus ilyen esetekben együttműködik más szakirányú orvosokkal, pl. onkológia, transzplantológia, immunológia

Kategória:

Betegkészlet