A kissejtes tüdőrák egy rosszindulatú daganat, amely az összes elsődleges tüdőrák körülbelül 15%-át teszi ki. Előfordulásának fő oka a dohányzás. A kissejtes tüdőrák agresszív, és első tünetei nem specifikusak, ami nagyon veszélyessé teszi. Hogyan történik a kissejtes tüdőrák diagnózisa és kezelése? Mi a prognózisa ennek a ráknak?

Kissejtes tüdőráka többi tüdőrák mellett viszonylag magas agresszivitással, gyors növekedéssel és korai áttétekkel különbözteti meg mind a közeli nyirokcsomókban, mind a távoli szervekben.

A rák ezen formájának kezelése nehéz, és a prognózis általában súlyos, bár ez függ a betegség diagnóziskori stádiumától.

Ismerje meg a kissejtes tüdőrák tüneteit, valamint diagnózisának és kezelésének folyamatát.

Kissejtes tüdőkarcinóma: Jellemzők

A kissejtes tüdőrák kialakulásának legfontosabb kockázati tényezője a dohányzás – a becslések szerint az esetek 95%-a dohányosoknál fordul elő. Ez a fajta neoplazma leggyakrabban a központi tüdő közelében található, ahol a hörgők és az erek a mediastinumból (a parietális régióból) belépnek a tüdő parenchymába.

A kissejtes tüdőrák sajátos mikroszkópos szerkezettel rendelkezik – sejtjei neuroendokrin képességekkel rendelkeznek, amelyek különböző anyagok termelését és vérbe juttatását jelentik

Ezek a leggyakoribb fehérjék és hormonok, amelyek az ún paraneoplasztikus szindrómák, azaz olyan tünetek, amelyek a rák kialakulásának első jelei lehetnek a szervezetben. A kissejtes karcinóma sejtek is képesek gyorsan osztódni, ami agresszív daganatnövekedést eredményez.

Általában a diagnózis felállításakor a daganat már átterjed a környező nyirokcsomókra, és néha távoli szervekben is áttétet ad. A metasztatikus elváltozások jellemzően a májban, az agyban és a csontokban találhatók. A betegség stádiumától függően a kissejtes karcinómának 2 típusa van:

  • korlátozott betegség(LD változat), amelyben a daganat egy tüdőt ésközeli nyirokcsomók
  • kissejtes tüdőrák disszeminált formája(ED variáns - kiterjedt betegség), amelyben a daganat nagyobb területet fed le, vagy távoli áttéteket képez

Ez a felosztás fontos szerepet játszik a terápiás séma kiválasztásában, mivel mindkét változat különbözik a kezelési stratégiában. A kissejtes karcinóma terápiája ritkán foglal magában sebészeti (műtéti) kezelést, mivel a daganat gyors előrehaladása disszeminált formává megnehezíti a teljes eltávolítását.

Ez a fajta rák érzékeny mind a kemoterápiára, mind a sugárterápiára. Sajnos ennek ellenére a kezelés hatékonyságára és a túlélésre vonatkozó statisztikák nem optimisták.

A kissejtes karcinóma korlátozott formájával diagnosztizált betegek körülbelül 15%-a éli túl 5 évig, míg a disszeminált rák diagnózisa a hosszú távú túlélés alacsony esélyével jár.

Fontos

Tüdőrák - ellenőrizze, hogy veszélyben van-e

  • A dohányzás – ez a fő bűnös (az esetek 90%-ának oka), 20-szorosára növeli a tüdőrák kockázatát.
  • Passzív dohányzás – a dohányzó helyiségek gyakori kitettsége háromszorosára növeli a megbetegedések kockázatát
  • Szennyezett környezettel való érintkezés - szennyezett levegő belélegzése, érintkezés mérgező vegyületekkel, pl. ólom, berillium, króm, nikkel, azbeszt vagy szénelgázosítás során keletkező.
  • Genetikai teher – rák előfordulása a családban.
  • Nem – Azok a nők, akik ugyanannyi cigarettát szívnak, mint férfiak, nagyobb a tüdőrák kockázatának, mint a férfiaknak.

Kissejtes tüdőkarcinóma: Tünetek

A kissejtes karcinóma a hörgők falának beszivárgásával és a tüdő parenchyma károsodásával kapcsolatos helyi és szisztémás tüneteket egyaránt okoz, különösen a betegség előrehaladott stádiumában

A légutak daganatos kialakulása általában tartós köhögésben, légszomjban és vérzésben nyilvánul meg.

A rák ismétlődő tüdőgyulladást is okozhat.

Az ilyen tünetek általános gyengeséggel, fogyással és rossz közérzettel kombinálva mindig arra késztetik, hogy orvoshoz forduljon.

A kissejtes karcinóma gyors növekedése és a mediastinalis struktúrák beszűrődése okozhatja az ún. superior vena cava szindróma. A növekvő daganat összenyomja az ott futó felső vena cava-t, és blokkolja a véráramlást.

Ez a kompresszió a szűkület feletti vénákban a vér stagnálásához vezet, ami a test felső részein lokalizált jellegzetes tüneteket adja. Ide tartozik az arc vörössége és duzzanata, a nyaki vénák kiszélesedéseés mellkas, nyálkahártya és kötőhártya-torlódás, fejfájás és látászavarok

A kissejtes karcinómára jellemző tünetegyüttes másik csoportja az ún paraneoplasztikus (vagy paraneoplasztikus) szindrómák, amelyek gyakran a betegség első tünete. E szindrómák oka az, hogy a rákos sejtek hormonmolekulákat szabadítanak fel, amelyek befolyásolják az egész szervezet működését. A leggyakoribbak:

  • Lambert-Eaton myastheniás szindróma, amely a felső és alsó végtag izomzatának gyengüléséből, könnyű fáradtságból és a neurológiai reflexek megszűnéséből áll. A betegek leggyakrabban izomfájdalmakra panaszkodnak karemeléskor vagy lépcsőzéskor
  • a nem megfelelő antidiuretikus hormon felszabadulás szindróma (SIADH), amelyben főleg neurológiai tünetek, mint például fejfájás, hányinger és hányás, zavartság, súlyos formákban görcsrohamok és kóma
  • Cushing-szindróma, amely az ACTH adrenokortikotrop hormon felszabadulásával jár. Jellemzői az elhízás az arc, a nyak és a has körüli zsír speciális eloszlásával, az artériás magas vérnyomás, a bőr elvékonyodása, amely hajlamos a striák kialakulására, az izomsorvadás és a látászavarok
  • a kisagykéreg degenerációja, amely nystagmusban, egyensúly-, mozgáskoordináció- és beszédzavarban nyilvánul meg.

Lényeges, hogy a paraneoplasztikus szindrómáknak számos fajtája létezik, attól függően, hogy milyen anyagokat termelnek a rákos sejtek

Ezek a betegségek az elsődleges daganat helyétől távoli szöveteket és szerveket érinthetnek – a bőrt, az ereket, a csontokat és a központi idegrendszert.

Bármelyik gyanúja vagy diagnózisa riasztó jelzés lehet a páciens és az orvos számára, és mélyreható onkológiai diagnosztikára készteti őket.

Kissejtes tüdőrák: diagnózis

A tüdőrák gyanúja esetén elrendelt első vizsgálat általában mellkasröntgen. Ezeket mind magának a daganatnak, mind a tüdőképen az általa okozott változásoknak, például a folyadéknak vagy az atelektáziának (levegőhiánynak az alveolusokban) vizualizálására végzik.

Emlékeztetni kell azonban arra, hogy a röntgenfelvétel nem túl pontos, és nem minden daganat lesz látható rajta – különösen nehéz a mediastinalis helyen lévő daganatokat megjeleníteni.

Általában, ha a zavaró tünetek továbbra is fennállnak, és a röntgenfelvétel nem változik, további képalkotó vizsgálatokat végeznek.

Részletesebb értékeléshezA mellkas számítógépes tomográfiáját a tüdő, a mediastinalis struktúrák és a környező nyirokcsomók parenchymájának vizsgálatára használják.

Rákos természetű elváltozások esetén általában PET (pozitronemissziós tomográfia) vizsgálatot rendelnek el. Lehetővé teszi mind az elsődleges tumorfókusz, mind az általa érintett nyirokcsomók, valamint más szervekben előforduló metasztatikus elváltozások kimutatását.

A kissejtes karcinóma diagnózisa kórszövettani vizsgálaton, azaz a daganattöredékek mikroszkóp alatti megtekintésén alapul.

A daganat tipikus elhelyezkedése a mellkas központi régiójában azt okozza, hogy a daganatszövet mintavételének leggyakoribb módja a bronchoszkópia. Ez abból áll, hogy speciális tükörszemet helyezünk a hörgőkbe, megvizsgáljuk a légutakat a benne felszerelt kamerával és biopsziát, azaz a gyanús szövet töredékét speciális csipesszel összegyűjtjük.

Ritka esetekben, amikor a daganat a mellkasfal közelében található, a vizsgálathoz szükséges anyagot az ún. transzthoracalis biopszia, azaz ennek a falnak a szúrása. Ezen eljárások mindegyikét helyi érzéstelenítésben hajtják végre.

A tüdőrák gyanúja esetén végzett kiegészítő vizsgálat az ún. tumormarkerek. Ezek olyan anyagok, amelyek magas vérszintje rák kialakulását jelezheti. A leggyakrabban jelölt markerek a következők: CEA (karcinoembrionális antigén) és NSE (specifikus neuronális enoláz), amely a kissejtes karcinóma tipikus markere

A kissejtes karcinóma terápia megkezdését mindig a daganat stádiumának felmérése előzi meg.

Ebből a célból további képalkotó vizsgálatokat végeznek, amelyek elsősorban az esetleges áttétek feltárását célozzák. Ezek a következők:

  • A hasüreg és a mellkas CT kontraszttal
  • agy MR vagy CT
  • csontszcintigráfia

Ha csontvelő-érintettség gyanúja merül fel, csontvelő-biopsziát kell végezni. A fentiek alapján A kutatás a rák stádiumát a TNM osztályozás szerint határozza meg. Ez a besorolás a következőket veszi figyelembe:

  • tumorméret (T-tumor)
  • nyirokcsomó érintettség (N-csomó)
  • távoli áttét jelenléte
Fontos

Tüdőrák: típusok

  • A laphámsejtes karcinómaa leggyakoribb, az összes elsődleges tüdőrák 40 százalékát teszi ki. Az esetek több mint 90 százalékában a dohányzás következménye. Más tüdődaganatokhoz képest ez az első, amely tüneteket mutat. Férfiaknál gyakoribb, de az elmúlt évek ezt mutatjáka férfiak és a nők aránya egyenlő.
  • A kissejtes karcinómaa tüdőrákos esetek körülbelül 20 százalékáért felelős. Neve a daganatot alkotó sejtek méretéből származik. Kisebbek, mint a tüdő sejtjei. Veszélyes, mert a tüdő perifériás részein alakul ki, ami későn okoz tüneteket. Úgy gondolják, hogy a betegség szorosan összefügg a dohányzással. A kissejtes karcinóma alkalmas kemoterápiára és sugárterápiára, de a visszaesések nagy száma is jellemzi. Ebben a rákbetegségben nem végeznek műtétet.
  • Adenocarcinomaa tüdőrákok körülbelül 30 százalékáért felelős. Általában a tüdő perifériás részein alakul ki, ezért későn válik tünetivé. Kialakulása nem közvetlenül a dohányzással függ össze. A nők gyakrabban betegek.
  • Nagysejtes karcinóma- Az esetek 10-15 százalékát érinti. Euroendokrin daganat jellemzőivel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy hormonális aktivitást mutathat.

Kissejtes tüdőkarcinóma: Kezelés

A terápia típusának megválasztása a rák diagnózisának időpontjában fennálló stádiumától függ. A betegek körülbelül 30%-ánál diagnosztizálják a csökkent formát, ami sokkal nagyobb esélyt ad a kezelésre való reagálásra.

Sok éves kutatás eredménye a kombinált terápia legnépszerűbb modelljének kidolgozása, vagyis az egyidejű kemoterápia és sugárterápia, amelynek hatékonysága nagyobb, mint az egyes módszerek külön-külön történő alkalmazása.

A leggyakrabban használt kemoterápiás szerek a 4-6 ciklusú ciszplatin és etopozid.

A mellkas besugárzását a kemoterápia adásával egyidejűleg végezzük. A normál sugárterápiás ütemterv heti 5 nap 6 héten keresztül.

Ha a rák reagál a kezelésre, és lehetséges a tüdőben való növekedése gátlása, a következő lépés a megelőző agysugárzás. Ez a terápia csökkenti a központi idegrendszeren belüli áttétek kockázatát.

Egyes nagyon korai stádiumú kissejtes karcinómákat (amikor a daganat kicsi, korlátozott és még nem mutat tüneteket) műtéttel kezelnek, majd standard kemoterápiát.

A daganat disszeminált formája sokkal rosszabb prognózissal és a hosszú távú túlélés alacsony esélyével jár. Általánosságban elmondható, hogy a kissejtes karcinóma kimutatása a disszeminált stádiumban a kemoterápia bevezetését eredményezi a fent leírtakkal analóg módon.

A kezelésre adott válasz megszerzése bizonyos esetekben lehetővé teszi a profilaktikus agyi sugárkezelést is. Kemoterápiát is alkalmaznakrelapszusokban - attól függően, hogy a korábban alkalmazott gyógyszerek hatásosak voltak-e, ugyanazt vagy megváltoztatott kezelési rendet alkalmaznak.

A kissejtes rák gyógyulási aránya még mindig nem kielégítő – a korlátozott stádiumban diagnosztizált betegek mindössze 15-20%-a éli túl a következő 5 évet.

Emiatt intenzív klinikai kutatások folynak új kezelési módszerek terén.

Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a kissejtes tüdőrák megelőzésének leghatékonyabb módja a dohányzás elkerülése vagy abbahagyása – a cigaretta az esetek 95%-át okozza.

A szerzőrőlKrzysztof BialaziteA krakkói Collegium Medicum orvostanhallgatója, aki lassan belép az orvosi munka állandó kihívásainak világába. Különösen érdekli a nőgyógyászat és a szülészet, a gyermekgyógyászat és az életmódgyógyászat. Az idegen nyelvek, az utazás és a hegyi túrázás szerelmese.

Olvasson további cikkeket a szerzőtől

Kategória:

Onkológia