A szezonális érzelmi zavar, más néven szezonális depresszió vagy őszi depresszió, egy specifikus hangulati rendellenesség, amelynek tünetei ciklikusan jelentkeznek, általában az őszi és téli időszakban. A lehetséges okok között számos szempontot figyelembe vesznek, de a betegeket általában leginkább az érdekli, hogyan lehet kezelni a szezonális depressziót. Ebben az esetben nem csak a gyógyszeres kezelés segíthet, hanem a… fény is.

Szezonális affektív zavar(más néven őszi depresszió, vagy röviden SAD) először az 1980-as évek elején írták le. Ekkor döntött úgy Norman E. Rosenthal és csapata, hogy közelebbről is megvizsgálják az általa tapaszt alt problémát – a kutató többször is depressziós hangulattal és a hangulatzavarok egyéb tüneteivel küszködött. Végül 1984-ben először nevezte meg és írta le a szezonális érzelmi zavart.

A szezonális depresszió valószínűleg sokkal gyakoribb probléma, mint gondolná – egyedül az Egyesült Államok statisztikái szerint a felnőttek 5%-a tapasztalhatja. A szezonális depresszió tünetei bármely életkorban jelentkezhetnek, de leggyakrabban az egyén 2-3. egy évtizednyi életet. A szezonális érzelmi zavar - nem teljesen ismert okok miatt - sokkal gyakoribb a nőknél, mint a férfiaknál.

Szezonális érzelmi zavar (szezonális depresszió, SAD): okai

Az őszi depresszió minden bizonnyal meglehetősen érdekes entitásnak tekinthető, és ezért sok tudós végzett olyan kutatásokat, amelyek a lehetséges okok felkutatására összpontosítottak. Az egyik elmélet szerint a napsütéses napok számának csökkenése az őszi-téli időszakban lenne felelős a szezonális depresszió tüneteiért

Az ilyen elméletek szerint a kevesebb fénynek való kitettség a cirkadián ritmus zavarait eredményezné, és ez a jelenség felelős lenne az affektív zavarokra jellemző szezonális tünetek megjelenéséért

A kevesebb napfénynek való kitettség a szervezetben a különféle anyagok kiválasztásában bekövetkező változásokhoz vezethet. Az őszi-téli időszakban a szerotonin termelés csökkenheta szervezet és ez - egyes kutatók szerint - a szezonális depresszió oka lehet. A változások közé tartozhat a melatonin termelése és szekréciója is, amely nemcsak az alvás és az ébrenlét ritmusának szabályozásáért felelős, hanem az emberi hangulatra is hatással van.

Az őszi depressziót és a napfénynek való csökkenést összekötő elméleteket megerősítheti az a tény, hogy ez az egység ritkán található meg az egyenlítői zónában élőknél, és sokkal gyakoribb az egyenlítőtől távol élőknél.

Érdekesnek tekinthető néhány kutató álláspontja is, miszerint a szezonális érzelmi zavarnak valamilyen módon… természetesnek kell lennie. Azt feltételezik, hogy az őszi-téli időszakban - vagyis amikor például nehéz hozzájutni az élelemhez - sok állat jelentősen csökkenti aktivitását, sőt néhányan el is alszanak.

Ilyen megközelítésben a szezonális depresszió az élelmiszerfogyasztás csökkenését eredményezné, vagy korlátozná a szaporodást, amíg a környezeti feltételek javulnak. Határozottan ellentmondásosnak tekinthetők a szezonális depresszió okairól szóló ilyen elméletek, ugyanakkor nagyon érdekesek.

Szezonális érzelmi zavar (szezonális depresszió, SAD): tünetek

A szezonális depresszióban szenvedő betegeknél előforduló betegségek általában megfelelnek a depressziós epizód során fellépő betegségeknek. A szezonális érzelmi zavar tünetei lehetnek a következők:

  • nyomott hangulat,
  • energiaveszteség,
  • anhedonia (boldogság érzésének képtelensége – többek között akkor ismerhető fel, amikor egy adott személy előtt olyan dolgok hirtelen teljesen közömbössé válnak),
  • alvászavar,
  • étvágyzavar,
  • szorongás,
  • értéktelennek érzi magát,
  • meditációk az élet értelméről,
  • koncentrációs problémák,
  • indokolatlan bűntudat.

A szezonális affektív zavar fent említett lehetséges tünete minden bizonnyal nagyon megnehezítheti a beteg működését, de meg kell említeni egy olyan problémát is, amelyről eddig nem esett szó.

Nos, a szezonális depresszióban szenvedőknek - hasonlóan más típusú depresszióban szenvedőkhöz - lehetnek öngyilkossági szándékok vagy gondolatok, amelyek a beteg öngyilkosságát okozhatják. Ez a szempont az, ami tökéletesen illusztrálja azt a tényt, hogy az őszi depresszió nem triviális dolog, hanem komoly probléma, amely mindenképpen kezelést igényel.

MegériItt kell hangsúlyozni, hogy a látszattal ellentétben a szezonális depresszió tünetei nem csak az őszi-téli időszakban jelentkezhetnek. Az egység valójában leggyakrabban az év hidegebb hónapjaiban fordul elő, de néhány beteg éppen ellenkező helyzetet tapasztal, amikor a tavaszi és nyári időszakban jelentkezik.

További fontos szempont, hogy egyes bipoláris zavarban szenvedő betegeknél bizonyos ciklikusság figyelhető meg a náluk megjelenő fázisokban - előfordul, hogy az év hidegebb hónapjaiban depressziós tünetek jelentkeznek, melegebb időszakokban pedig küszködnek. hipomániás vagy mániás tünetekkel.

Szezonális érzelmi zavar (szezonális depresszió, SAD): diagnózis

Ha gyanítható, hogy a beteg szezonális depresszióban szenved, forduljon pszichiáterhez. Az egyén felismerése a pszichiátriai vizsgálat során a rá jellemző tünetek azonosítása, valamint az adott évszakokhoz kapcsolódó ciklikus megjelenése a betegnél lehetséges.

A pszichiátriai vizsgálat nemcsak a szezonális affektív zavar igazolására irányul, hanem a beteg által tapaszt alt tünetek egyéb lehetséges okainak kizárására is. A differenciáldiagnózisnak tartalmaznia kell többek között: visszatérő depressziós rendellenességek, bipoláris zavar, dysthymia és generalizált szorongásos zavarok

Néha a beteg elhagyja a pszichiátriai rendelőt más szakorvoshoz való beutalással. Ez az eset áll fenn, ha alapos gyanú merül fel, hogy tünetei valamilyen szomatikus rendellenességből származhatnak - a szezonális affektív zavarhoz hasonló betegségeket eredményező egyének között megemlíthető többek között hypothyreosis vagy jelentős vérszegénység.

Szezonális érzelmi zavar (szezonális depresszió, SAD): kezelés

A szezonális depressziót nemcsak a tünetek ciklikussága különbözteti meg a depresszió egyéb típusaitól, hanem az is, hogy milyen kezelést alkalmaznak az érintett betegeknél. Itt elsősorban fényterápiára használható.

Ez a módszer azon a tényen alapszik, hogy a páciens speciális fényterápiás eszközöket (nem hagyományos izzót) használ, amelyek előtt – kezdetben minden nap – több tucat percig ül

A fototerápia egy érdekes módszer a szezonális depresszió kezelésében, mert nincs mellékhatása, és hatékony módja lehet a szezonális affektív zavar tüneteinek megszüntetésében

Kezdetben, mint fentebb említettük, kezeléseket alkalmaznakminden nap, majd - javulás után - általában fenntartó kezelést alkalmaznak, amely néhány naponkénti fényterápiás eszközök használatából áll.

A szezonális depresszió kezelése magában foglalhatja más típusú depresszió kezelésében ismert módszerek alkalmazását is. Farmakoterápiáról és pszichoterápiáról beszélünk. Az előbbiek esetében antidepresszánsokat használnak, mint pl szerotonin újrafelvétel-gátlók (pl. fluoxetin, szertralin vagy paroxetin) és bupropion.

Érdekes módon egyes orvosok azt tanácsolják a korábban diagnosztizált szezonális affektív zavarban szenvedő betegeknek, hogy röviddel az őszi-téli időszak előtt kezdjék el szedni őket – álláspontjukat azzal magyarázzák, hogy ezek a gyógyszerek csak bizonyos idő elteltével kezdenek hatni, így korai felvételük. célja, hogy megakadályozza az őszi depresszió tüneteinek előfordulását.

Az őszi depresszióban szenvedő betegeknek más, közérzetüket javító módszerek is ajánlhatók. Jót tesz a rendszeres fizikai aktivitás, valamint a gyakori – még az év hidegebb hónapjaiban is – sétálás.

  • Depresszió: okok, tünetek, típusok és kezelés. Végezze el a tesztet, és nézze meg, hogy depressziós-e
  • A depresszió kezelése. Hogyan kezeljük a depressziót?
  • Honnan származik a depresszió (affektív zavar)?

Kategória:

Pszichiátria