A kisagy daganatai a központi idegrendszer daganatainak csoportjába tartoznak. Lehetnek jóindulatúak és rosszindulatúak is, elsődlegesek és más szervekből származó metasztázisok eredményeként. A kisagyi daganatok specifikus tüneteket okozhatnak, amelyek alapján feltételezhető, hogy az agynak ezen a részén alakult ki a daganat – mik a tünetek?

Kisagyi daganatoka központi idegrendszeri daganatok körülbelül 20 százalékát teszik ki felnőtteknél és körülbelül 70 százalékát gyermekeknél.A központi idegrendszer daganataiszupratentorialisra és subtentorialisra oszthatók – ez a felosztás azon alapul, hogy a daganat a kisagyi sátor felett vagy ezen szerkezet alatt nő.

Szubtentoriális daganatok hátsó koponyaüregdaganatok . Az ott elhelyezett építmények között szerepel többek között a kisagy és az agytörzs. A koponya hátsó részének daganatai elsősorban gyermekeknél fordulnak elő - az ebben a korcsoportban előforduló agydaganatok 70%-a ezen a helyen található. Felnőtteknél a koponya hátsó üregében található proliferatív betegségek az összes központi idegrendszeri daganat 20%-át teszik ki. Általánosságban elmondható, hogy a koponya hátsó üregének leggyakoribb daganatai azok, amelyek a kisagyban fordulnak elő.

Cerebelláris daganatok: típusok

Jó- és rosszindulatú daganatok egyaránt kialakulhatnak a kisagyban. Utóbbi esetében a kisagy lehet az elsődleges tumorfókusz helye és egy másik szervből (pl. emlőből, tüdőből vagy veséből) származó daganatáttétek helye is, főként:

  • medulloblasztóma
  • ependimomák
  • elsődleges neuroektodermális daganatok
  • gliomák (glioblasztóma)
  • asztrocitóma
  • a coroid plexus papillómái (papilloma)
  • hemangiómák (hemangioblasztóma)

Azok a változások, amelyek kisagyi daganat képét adhatják, ugyanakkor nem rákosak, a kisagy tályogjai, e szerv cisztái és cystes paraziták (pl. echinococcosis).

Kisagydaganatok: okai

A kisagyi daganatok kialakulásának okai nem teljesen ismertek. A lehetséges okok miattA kisagy daganatainál a genetikai rendellenességeket is figyelembe veszik. Ide tartoznak például a szupresszor gének mutációi (azaz azok, amelyek szerepe a kóros sejtek szaporodásának megállítása), valamint a központi idegrendszeri daganatok előfordulására való fokozott hajlamhoz kapcsolódó különféle genetikai betegségek, mint például a Li-Fraumeni szindróma (a medulloblasztóma fokozott kockázata esetén). A különböző mérgező anyagoknak való kitettség és a sugárterápiás kezelés szintén a cerebelláris daganatok valószínű okai.

Kisagydaganatok: tünetek

A cerebelláris daganatok tünetei mind a specifikus helytől és mérettől, mind az adott daganat típusától és növekedésének természetétől függenek. Különösen az olyan betegségek, mint:

  • dysmetria (lefolyása során a betegeknek problémái vannak a távolság helyes felmérésével, valamint az elvégzett motoros tevékenység bármikori leállításával)
  • ataxia (a mozgáskoordináció károsodásával jár, megnyilvánulása lehet pl. járás egymástól távol eső lábakkal)
  • nystagmus
  • hemiplegia
  • szemmozgások bénulása, kettős látás (az agytörzsre és a koponyaidegek magjaira - oculomotor, trochlearis és abdukció - nehezedő nyomás következtében)

A cerebelláris daganat kialakulásának eredménye gyakran a koponyaűri nyomás növekedése is. E betegség esetén a betegek a következőket tapasztalhatják:

  • erős fejfájás
  • hányás
  • szédülés
  • hydrocephalus (ez a probléma különösen a kisagy daganatos gyermekeit érinti)
  • kancsalság
  • látászavar (a látólemez ödémával kapcsolatos)
  • meningealis tünetek (pl. nyakmerevség)

Kisagydaganatok: diagnózis

A beteg tünetei alapján kisagydaganat gyanúja merülhet fel, de ezt a gyanút megfelelő vizsgálatokkal igazolni kell. A kisagy daganatainak diagnosztizálásában elsősorban képalkotó vizsgálatokat alkalmaznak, mint például a fej számítógépes tomográfiája és a mágneses rezonancia képalkotás. Funkcionális képalkotó vizsgálatok, például pozitronemissziós tomográfia (PET) vagy egyfoton emissziós tomográfia (SPECT) is elvégezhetők. A diagnosztikai eljárás során lumbálpunkciót is lehet alkalmazni (a cerebrospinális folyadék felmérésére, például a rákos sejtek jelenlétére vonatkozóan). A kisagyi daganat jelenlétének kimutatása után a páciensben elvégziksztereotaxiás biopszia, melynek célja az anyag kinyerése, majd kórszövettani vizsgálat elvégzése, használható - lehetővé teszi a cerebelláris daganat típusának pontos diagnózisát, valamint annak meghatározását, hogy melyik kezelés lesz a legmegfelelőbb egy adott betegre és egy ilyen beteg prognózisának felmérésére

Kisagyi daganatok: kezelés

A központi idegrendszer egyéb daganatos megbetegedéseihez hasonlóan a cerebelláris daganatok alapvető terápiás eljárása magában foglalja a műtéti kezelést. A legjobb eredmények akkor érhetők el, ha a kisagyi daganatot teljesen eltávolítják. Ez nem mindig lehetséges azonnal – néha a betegek sugárkezelésen vagy kemoterápián esnek át a műtét előtt, hogy csökkentsék az eredeti daganattömeget. Mindazonáltal mindkét fent említett módszernek vannak bizonyos korlátai – a betegeket gondosan megvizsgálják, mielőtt alkalmaznák őket, például a sugárterápia késői szövődményei miatt. A kemoterápia esetében figyelembe veszik mind azt, hogy a centrális daganatok nagy része rezisztens a kemoterápiás szerekkel szemben, másrészt a gyógyszerek vér-agy gáton való átjutása korlátozott, ami szükségessé teszi a nagy dózisú kemoterápia alkalmazását. - és ezek magukkal hordozzák A kezelés során fennáll a szisztémás szövődmények veszélye A kisagydaganatos betegek tüneteik enyhítésére gyógyszereket is kaphatnak. A cerebelláris daganatok tüneti kezelése glükokortikoszteroidok alkalmazásán (a koponyaűri nyomás csökkentésére) és az epilepszia elleni szerek profilaktikus alkalmazásán alapul (adagolásuk a rohamok megelőzését szolgálja).

Kategória:

Onkológia