- A karcinofóbia okai
- Rákfóbia, szóval azt hiszem, állandóan rákos vagyok
- Rákfóbia: hogyan segíthetsz magadon?
A karcinofóbia (karcinofóbia) a ráktól való kóros félelem. Ez a sajátos fóbia valójában veszélyes – egyes betegeknél állandó orvoslátogatáshoz vezet, mások viszont, mert félnek egy esetleges, kedvezőtlen diagnózistól, teljesen elkerülik az orvosi rendelők látogatását. A rákfóbia és az ebből fakadó "azt hiszem, állandóan rákos vagyok" attitűd szintén jelentős hatással lehet a páciens mindennapi működésére – tehát van-e kezelés erre a szorongásos zavarra? Tudja meg, hogyan segíthet magán.
Cancerofóbiaa rák kialakulásától való félelem. Hangsúlyozni kell, hogy a daganatos megbetegedések ma már valódi problémát jelentenek az emberiség számára. Sajnos a különböző típusú rákos megbetegedések száma szisztematikusan növekszik. Példaként Lengyelországról tudunk adatokat közölni - 2014-ben még csaknem 160 000 beteg szenvedett rákban, két évvel később, 2016-ban ez a szám meghaladta a 180 ezret. A jelenlegi prognózis sem optimista – a becslések szerint még minden negyedik embernél is több mint egy daganatos betegség alakul ki egész élete során.
Manapság a rákos megbetegedések egyszerűen gyakoriak. Bármely korosztályban kialakulhatnak - daganatos megbetegedések előfordulnak fiatal felnőtteknél és időseknél, de gyermekeknél is. Egyes daganatok, feltéve, hogy elég korán észlelik őket, viszonylag magas gyógyulási arányt mutatnak (ez a helyzet például az emlőrák esetében), míg másoknak sokkal rosszabb a prognózisa (mint például a hasnyálmirigyrák esetében).
Mindezeket a tényezőket figyelembe véve talán nem meglepő, hogy a betegek egyszerűen aggódnak a rák miatt. Bizonyos félelmek valóban teljesen természetesek, de egyesek kóros félelmet tapasztalnak a ráktól – ezt a problémát karcinofóbiának nevezik (karcinofóbiának is nevezhetjük).
A karcinofóbia okai
A kancerofóbia a szorongásos zavarok közé tartozik a specifikus fóbiák csoportjából (ez azt jelenti, hogy ez a probléma a mentális zavarok ugyanabba a csoportjába tartozik, mint pl. a klausztrofóbia vagy a magasságtól való félelem). Általánosságban elmondható, hogy a specifikus fóbiák, köztük a rákosfóbia okait nem azonosítottákeddig jól ismert. Úgy gondolják, hogy a betegek által örökölt gének hozzájárulhatnak a fejlődésükhöz – erre a következtetésre az alapján jutottak, hogy azok az emberek, akiknek családjában valaki valamilyen szorongásos rendellenességet tapaszt alt, maguk is hajlamosabbak hasonló problémák kialakulására. A specifikus fóbiák lehetséges okai a nevelési folyamattal kapcsolatos különféle problémák (például a szülők rendkívüli túlzott védelme), valamint a traumatikus események átélése (pl. fizikai erőszak vagy balesetben való részvétel). Egy adott fóbia esetében azonban, amely a karcinofóbia, más tényezőket is figyelembe vesznek okaként. Van egy hipotézis, hogy azok az emberek, akiknek családjában (különösen sok) daganatos megbetegedés fordult elő, hajlamosabbak a ráktól való kóros félelem kialakulására. Nagyobb a karcinofóbia kockázata azokra is, akiknek környezetében valaki rákban szenved.
Rákfóbia, szóval azt hiszem, állandóan rákos vagyok
Amint azt könnyű kitalálni, a karcinofóbia tünetei közvetlenül kapcsolódnak a daganatos betegségekhez. Az ezzel a fóbiával küzdő páciens a következőket tapasztalhatja:
- rögeszmés gondolatok egy lehetséges rákról,
- azt hiszi, hogy biztosan hamarosan meghal rák miatt,
- félreértelmezi a testéből érkező jeleket: bármely állapot azt a hiedelmet eredményezheti, hogy éppen most rák alakult ki nála (például bármilyen fejfájás összefüggésben lehet a központi idegrendszer daganatával, míg a hasi fájdalmat úgy lehet kezelni, mint a gyomor-bélrendszeri rák tünete).
A fent említett betegségek teljes mértékben uralhatják a páciens életét – a rák kialakulásától való állandó félelem megnehezítheti a családi és szakmai életre való koncentrálást. Elég ritkán, de ennek ellenére a karcinofóbia tünetei a szomatikus szférát is érinthetik, sőt, a betegeknél akár pánikrohamhoz hasonló epizódok is előfordulhatnak.
Az ilyen állapot tünetei a következők lehetnek:
- jelentős izzadásnövekedés,
- pulzusgyorsulás,
- légszomj,
- nyomás- vagy fájdalomérzet a mellkasban,
- gyors légzés.
A ráktól való kóros félelem nemcsak a fent leírt problémákhoz vezet, hanem jelentősen befolyásolja a karcinofóbiában szenvedő beteg viselkedését is. Két tipikus viselkedési attitűd van a rákotofóbiában szenvedőkben – melyik
A rákfóbiában szenvedők két attitűdje
1. Folyamatos orvoslátogatás
Vannak, akik karcinofóbiában szenvednek, továbbra is különféle szakembereket keresnek fel, és további vizsgálatok elvégzését kérik tőlük. Akkor is, ha eredményeik nem térnek el a normától. Még ezekben az esetekben is meg vannak győződve arról, hogy rákosak. Az ilyen betegek minden általuk tapaszt alt betegséggel kapcsolatban orvoshoz fordulhatnak, még akkor is, ha azt nem idegesítené fel egy karcinofóbiás személy tapasztalata.
2. Teljes leiratkozás az orvosi ellátásról
Más rákosfóbiás betegek egyáltalán nem keresik fel az orvosokat. Teszik ezt, mert rendkívül félnek a rák kialakulásától – olyan betegségre asszociálnak, amely nem gyógyítható, mindig halállal végződik, és emiatt egyszerűen nem akarják, hogy esetlegesen kedvezőtlen diagnózist diagnosztizáljanak náluk. Ez a hozzáállás sokkal veszélyesebb, mint a fent leírt - ez azt jelenti, hogy a rákos megbetegedésben szenvedő beteg még akkor sem fordul orvoshoz, ha rákra utaló tüneteket észlel. Rendkívül veszélyes az orvosok elkerülése olyan helyzetben, amikor a rák valóban kialakulhat a betegben. Végül is sok ilyen állapot valóban gyógyítható, ha időben észlelik. Mindkét hozzáállás minden bizonnyal jelentősen megnehezítheti a beteg életét. A folyamatos orvoslátogatás ellehetetlenítheti például a normál szakmai tevékenység végzését, míg az orvosi rendelők teljes felhagyása akár végzetes következményekkel is járhat. Hogyan lehet tehát segíteni a rákos megbetegedésben szenvedő betegen?
Megéri tudniRákfóbia: hogyan segíthetsz magadon?
A rákos megbetegedésben szenvedő betegeknek mindenképpen a megfelelő szakemberekhez kell fordulniuk – és itt nem az onkológusokról van szó, hanem a pszichológusokról és pszichoterapeutákról. A pszichoterápia alapvető szerepet játszik a rákos megbetegedések kezelésében. A karcinofóbiára általában nincs gyógyszer – igen, a betegeknek különféle készítményeket (főleg szorongásoldó és antidepresszánsokat) írhatnak fel, bár ők maguk nem gyógyítják meg a ráktól való kóros félelmet, csak „elfedhetik” a tüneteit. A karcinofóbiában szenvedő betegek pszichoterápiája a probléma okainak megtalálása, majd a páciens pszichéjének „eltolódása”, hogy a lehetséges előfordulás miatti félelmek többé ne uralják egész életét.
A szerzőrőlÍj. Tomasz NęckiA Poznańi Orvostudományi Egyetem orvosi karán végzett. A lengyel tenger csodálója (lehetőleg fejhallgatóval sétál a partjánfülek), macskák és könyvek. A betegekkel való munka során arra összpontosít, hogy mindig meghallgassa őket, és annyi időt töltsön, amennyire szükségük van.Olvasson további cikkeket a szerzőtől