ELLENŐRZETT TARTALOMSzerző: Krzysztof Bialita

A szokások és késztetések zavara viszonylag gyakori jelenség, de még mindig nem teljesen érthető. Az általuk érintett személyek szakmai és társadalmi működésük jelentős romlásának vannak kitéve. Ismerje meg az impulzusszabályozási zavarok típusait és azok kezelését.

Kóros szerencsejáték, kleptománia, vásárlási függőség – példák a szokások és késztetések zavarai csoportjába tartozó problémákra. Közös pontjuk az agyban generált impulzusok helytelen szabályozása. A kontroll hiánya erős kényszerérzéssel párosulva ismétlődő kóros viselkedéshez vezet.

Szokások és késztetések zavarai – mik ezek?

A szokások és késztetések zavarai a kóros viselkedés csoportja, hasonló klinikai képpel. Közös jellemzőjük az ismétlődő, erős kényszer egy meghatározott tevékenység végzésére.

Az a személy, akit ez a rendellenesség érint, nem tudja abbahagyni a viselkedését, annak negatív következményei ellenére

Viselkedését nem racionális premisszák motiválják. Az impulzuskontroll-zavarok hatásai tönkretehetik a páciens életét – anyagi, társadalmi és egészségügyi veszteségekhez vezethetnek. Bizonyos esetekben jogi következményekkel járnak.

Hogyan lehet felismerni, hogy egy bizonyos tevékenység megismétlése a szokások és késztetések zavara-e? Az ebbe a csoportba tartozó rendellenességeket jellemzően egy meghatározott lefolyás jellemzi:

  • Impulzus – erős vágy vagy belső kényszer egy adott tevékenység elvégzésére.
  • Fokozódó érzelmi feszültség érzése
  • A saját viselkedése feletti kontroll elvesztése, átadás az impulzusnak
  • A kikapcsolódás, a megkönnyebbülés, a béke és az élvezet érzése.

A kényszer érzésének kielégítése lehetővé teszi az érzelmi feszültség rövid távú csökkentését. Közvetlenül utána a páciens kellemes érzelmeket tapasztal. Ennek ellenére a tevékenységek ismétlése és a viselkedés feletti kontroll elvesztése jelentős szenvedést okoz. A társadalmi és anyagi következmények rontják a beteg napi működését. Annak ellenére, hogy bűnösnek érzi magát, nem tudja visszaszerezni a késztetéseit.

Az ICD-10 betegségek nemzetközi osztályozása négyet különböztet mega megszokás és vezetési zavarok fő típusai:

  • kleptomania (kóros lopás),
  • pirománia (szándékos felgyújtás),
  • kóros szerencsejáték
  • és trichotillománia (szokásos hajhúzás).

Rajtuk kívül további impulzusszabályozási zavarok is vannak. Ide tartoznak az úgynevezett viselkedési függőségek, amelyek bizonyos tevékenységek szokásos végzéséből állnak.

A viselkedési függőségek közé tartozik többek között:

  • munkamániás,
  • shopaholizmus,
  • függőség az internettől, mobiltelefontól, számítógépes játékoktól,
  • és a szokásos túlevés.

Mi történik egy olyan személy agyában, akit a szokások és a késztetések zavara érint? Jelenleg számos elmélet létezik, amelyek megpróbálják megmagyarázni ezeknek az anomáliáknak a mögöttes okait. Úgy gondolják, hogy az impulzuskontroll elvesztésére való hajlam összefügghet az agy jutalmazási és büntetés-végrehajtási központjainak hibájával.

A dopamin (az ún. „boldogsághormonok egyike”) zavarai hajlamosak lehetnek arra, hogy kóros viselkedéssel enyhítsék az érzelmi feszültséget.

A genetikai és környezeti tényezők szerepe (kontaktus azokkal az emberekkel, akik a függőséggel vagy a szerencsejátékkal kapcsolatos stresszoldókkal) szintén hangsúlyos. A megzavart szokások és késztetések hátterében az áll, hogy képtelenség megoldani az életproblémákat és kezelni a nehéz érzelmeket.

Az ezzel a rendellenességgel érintett személy folyamatosan olyan tevékenységeket ismétel, amelyek a boldogság és a béke rövid távú érzését váltják ki. Az ismétlődő minta állandósul, és a saját viselkedése feletti kontroll visszaszerzése egyre nehezebbé válik.

Szokások és késztetések zavarai - típusai

A jelenleg érvényes BNO-10 Betegségek Nemzetközi Osztályozása a következő típusú szokások és késztetések zavarait különbözteti meg:

Kleptomania

A kleptománia a kóros, ismételt lopásokra való hajlam. Okuk egy megállíthatatlan belső kényszer, amit a fokozódó érzelmi feszültség okoz. A kleptománia motivációjában különbözik a hétköznapi lopásoktól – a lopás oka nem az ellopott tárgyak magas értéke vagy a meggazdagodás vágya.

Az ellopott tárgyakat később nem használják fel – a tolvaj általában megszabadul tőlük, odaadja vagy kidobja. A lopás elkövetése után egy rövid ideig tartó elégedettség és boldogság érzése támad.

A lopásaik között a kleptomániában szenvedők negatív érzelmeket és bűntudatot tapasztalnak. A kleptomania körülbelül 2-3-szor gyakoribb a nőknél, mint a férfiaknál. Ez a rendellenesség súlyos következményekkel járhatszociális és jogi.

Pirománia

A pirománia beteges hajlamot jelent különféle tárgyak felgyújtására és tüzet okozni. A piromániában érintett személy túlzott érdeklődést, sőt lenyűgözést mutat a tűz témája iránt. A gyújtogatást nem konkrét szándékkal követik el.

A szokások és késztetések egyéb zavaraihoz hasonlóan céljuk az érzelmi feszültség átmeneti feloldása

Közvetlenül az izgalom érzése van, miután meggyújtod. A pirománia gyakran más mentális zavarokkal, például antiszociális személyiségzavarral, értelmi fogyatékossággal és függőségekkel együtt fordul elő.

Kóros veszély

A szerencsejáték lehet rekreációs, kockázatos vagy kóros. A kóros szerencsejáték problémája olyan embereknél jelentkezik, akik számára a szerencsejáték az egyik legfontosabb prioritás az életben.

Az ebben a rendellenességben szenvedő betegek figyelmen kívül hagyják az élet más tevékenységeit és területeit, mint például a családi és szakmai élet, a társadalmi kapcsolatok vagy az anyagi helyzet. A kóros szerencsejáték a függőség egyik formája annak minden következményével együtt.

Erős érzelmek és izgalom jelennek meg a játék során. Minden egyes győzelem erős stimulációt okoz a jutalmazási rendszerben. A vereségek viszont ösztönzik a játék későbbi megközelítéseit, hogy pótolják az anyagi veszteségeket és csökkentsék az érzelmi feszültséget.

Idővel a szerencsejátékra költ pénz mennyisége növekszik, és a játékokban való részvételed válik az életed meghatározó tevékenységévé.

Trichotillomania

A trichotillománia a szokások és késztetések ritka rendellenessége, amely a haj kihúzásával jár. A trichotillománia látható hajhulláshoz vezet. Más impulzuskontroll-zavarokhoz hasonlóan itt is a kezelhetetlen kényszer érzése jelentkezik közvetlenül a haj kihúzása előtt. A hajszál kihúzása viszont átmeneti megkönnyebbülést és örömet okoz.

A trichotillomania leggyakrabban a fej szőrzetét érinti, de előfordulnak olyan esetek is, amikor szempilla, szemöldök vagy szeméremszőrzet húzódik ki. A hajhúzás lelki szenvedés okozója, jelentős társadalmi és szakmai problémákat okozhat.

Egyes betegeknél a trichotillománia más mentális zavarokkal együtt jár. Az egyik a trichophagia, amely a haj nyelési szokása. A szőrnyelés következménye lehet az ún trichobezoars, azaz az emésztőrendszerben elhelyezkedő szőrcsomók.

Viselkedési függőség

A viselkedési függőségek bizonyos tevékenységek végzéséhez kapcsolódó függőségek csoportja. Ez egy viszonylag új csoportfüggőségek, amelyeket a közelmúltban kezdenek a betegség entitásaiként felfogni. A viselkedési függőségek közé tartozik többek között munkamánia, vásárlási mánia, internet-, mobiltelefon- vagy számítógépes játékfüggőség, valamint a kényszeres túlevés

A viselkedési függőségek a mindennapi tevékenységekhez kapcsolódnak, amelyek a legtöbb embernél nem vesznek kóros dimenziót. Az emberek egy bizonyos csoportjában gyakori ismétlésük az önkontroll elvesztéséhez vezet - a kényszer érzése és a pszichoaktív anyagoktól való függőséghez hasonló vonások jelennek meg.

A viselkedési függőségek kialakulásának mechanizmusait folyamatosan kutatják. Köztudott, hogy genetikai tényezők, az agy működésében bekövetkezett változások, a környezeti feltételek és a nehéz érzelmekkel való megbirkózás zavaros mintái hozzájárulhatnak fejlődésükhöz.

Szokások és késztetések zavarai – megkülönböztetés

A szokások és késztetések zavarainak diagnosztizálása megköveteli a különbségtételt más mentális zavaroktól, amelyek hasonló képet mutathatnak. Az összes mentális probléma közül a szokások és késztetések zavarai hasonlítanak leginkább a rögeszmés-kényszeres zavarokhoz (az úgynevezett „rögeszmés-kényszeres zavarhoz”).

A kényszerek kötelező és ismétlődő tevékenységek, mint például a kézmosás, a tárgyak rendszerezése vagy az ajtó megfelelő zárásának ellenőrzése

A szokások és késztetések zavarai sok tekintetben hasonlítanak az OCD-re. Mindkét rendellenességben közös az erős, kezelhetetlen kényszer érzése egy adott tevékenység elvégzésére, és ennek felhasználása a növekvő érzelmi feszültség enyhítésére. A fő különbség e rendellenességek között a páciens viselkedéséhez való hozzáállása.

Az OCD neurózisban egy bizonyos tevékenységet megismétlő személy idegenkedést érez iránta, észreveszi értelmetlenségüket és meg akarja állítani őket. A megzavart szokásokkal és késztetésekkel rendelkező betegek örömet éreznek az elvégzett tevékenységben, ennek megismétlésére pedig a kísérő pozitív érzelmek motiválnak (pl. erős izgalom érzése, amikor tüzet pirománnal figyelnek meg).

Szokások és késztetések zavarai - kezelés

A szokások és késztetések zavarainak kezelése a pontos diagnózissal kezdődik. Arra a kérdésre kell válaszolni, hogy a rendellenesség elsődleges, vagy más mentális problémák következménye

Ha egy betegnél társbetegséget diagnosztizálnak (pl. neurotikus rendellenességek vagy depresszió), megfelelő kezelést kell kezdeni. A legtöbb szokás- és késztetési zavar esetén a gyógyszeres kezelés támogató jelentőségű

A kezelés alapja azpszichoterápia. Fő célja, hogy a páciens tudatában legyen viselkedésének betegségi dimenziójának.

A terápiás kapcsolat létrejöttét követően a terápia célja a rendellenesség okainak elemzése, és a beteg más, nem patológiás módjainak megtanítása a nehéz érzelmekkel való megbirkózásra. Értékes terápiás módszert jelentenek a támogató csoportok (beleértve a Névtelen Szerencsejátékosok Közösségét is), amelyek lehetővé teszik a betegek tapasztalatcseréjét és a gyógyulásban való segítségnyújtást.

Kategória:

Pszichológia