A szójaallergia az ételallergiák csoportjába tartozik. A hüvelyesekkel való fokozott érintkezés azt jelenti, hogy rendszeresen növekszik azoknak a száma, akik szójaallergiával reagálnak. Fontos, hogy a szójaallergia nemcsak a gyermekeket (beleértve a legkisebbeket is), hanem a felnőtteket is érinti.

A szójaallergiátegyre gyakrabban diagnosztizálják, ami valószínűleg annak tudható be, hogy egyre többen kerülnek intenzív kapcsolatba a szójával már gyermekkorukban.

A szójabab, akárcsak a bab, a borsó és a földimogyoró, a hüvelyesek botanikai családjába tartozik ( Leguminosae ).

A szójabab olcsó fehérjeforrás, ezért állati takarmányként használják.

A klasszikus szójabab mellett különféle típusú szójatermékek is vannak a piacon, köztük a leghíresebb Lengyelországban, mint például:

  • szójatej
  • szójaszósz
  • tofu
  • szójaszelet
  • szójababpástétom
  • miso
  • tempeh

Maga a szójabab arról híres, hogy kiváló fehérjeforrás, ezért ideális húspótlás. Jó forrása a B-vitaminoknak és számos ásványi anyagnak, valamint élelmi rostnak is.

A legtöbb aggodalom a szójabab és termékei fogyasztásával kapcsolatban azonban a szója izoflavonjaiból ered, amelyeket tartalmaznak.

Szójaallergia - izoflavonok

A szójában és a belőle származó termékekben található izoflavonok elsősorban a daidzein és a genistein. A flavonoidokhoz, azaz a polifenolokhoz tartoznak, amelyek nagyon gyakori vegyületek a növényvilágban.

Magas antioxidáns aktivitást mutatnak, ami azt jelenti, hogy képesek megkötni a szabad oxigéngyököket a szervezetben, így védik a szöveteket az oxidatív stresszel szemben. Ennek eredményeként ezen vegyületek rendszeres fogyasztása csökkentheti bizonyos betegségek, köztük a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség és bizonyos rákos megbetegedések kockázatát.

Az izoflavonokat gyakran felcserélhetően fitoösztrogéneknek nevezik, mivel szerkezetük a női nemi hormonokhoz hasonlít, ezért ösztrogén aktivitást mutatnak.

Az izoflavonok ezen tulajdonságai azt jelentik, hogy potenciálisan felhasználhatók olyan vegyületekként, amelyek csökkentik a hormonfüggő betegségek kockázatát. És valójában a kutatások azt mutatjákhogy a szója és a belőle készült termékek rendszeres fogyasztása csökkentheti a nők mellrák kockázatát, és felhasználható a menopauza tüneteinek megelőzésére és enyhítésére.

Vannak olyan tanulmányok is, amelyek azt mutatják, hogy a szója és a szójatermékek fogyasztása a férfi hormonális egyensúlyt is befolyásolja

Szójaallergia – veszélyek

A szójabab jó hírnevet szerzett Európában. De vannak viták is, hiszen a szója egészségre gyakorolt ​​káros hatásairól szólnak hangok. 2008-ig a szójababra vonatkozó három jelentős figyelmeztetést említettek.

Az első az, hogy a szójababban található fitoösztrogének viszonylag magas szintje endokrin károsítóként hathat, és negatívan befolyásolhatja a termékenységet.

A szójával szembeni második kifogás az, hogy a súlyos allergiás reakciókról szóló jelentések egyre többen.

Azt is mondják, hogy sok olyan gyereknél, aki tehéntejallergia miatt szójaalapú tejpótlót adtak, szójaallergia is kialakult.

Miért allergiás a szója?

Az egyes szójatermékek allergenitása változó. Az allergiás reakció kialakulásához elegendő változatlan szójafehérjének kell jelen lennie az étrendben. Vannakszójaallergének .

Például az érett szójabab leggyakrabban tartalmazGly m 4 . Emellett jelentős mennyiségű Gly m 4 allergént találtak a tejben, joghurtban, gabonafélékben, tofuban és szójafehérje-porban is, amelyeket étrend-kiegészítőként használnak.

Az erjesztett élelmiszerekben, mint a szójaszósz és a miso, a vizsgálatok nem mutattak ki jelentős mennyiségű Gly m 4 allergént.

Ennek ellenére az allergiásoknak óvatosnak kell lenniük ezekkel a termékekkel. Az előállítási módtól függőenfermentált szójababelegendő szójaallergént is tartalmazhat, hogy allergiát okozzon.

Szójaallergia - típusok

A szójaallergiának két típusa van - elsődleges és másodlagos.

Elsődleges szójaallergiaaz, amikor szervezetünk az első érintkezést követően érzékennyé válik fehérjéivel, amelyek erős allergének, de nem okoz észrevehető betegségtüneteket.

Az ezeknek az allergéneknek való ismételt expozíció eredményeként a szervezet immunrendszere túlingerléssel reagál, és teljes körű allergiás reakció alakul ki

Allergiás embernél az újrafogyasztás allergiás reakciót válthat ki, ami megnyilvánul:

  • hasmenés
  • hányinger
  • hányás
  • a bőr megjelenésének romlása

Extrém esetekben anafilaxiás sokk is előfordulhat. Leggyakrabban olyan csecsemőknél és kisgyermekeknél fordul elő, akik tehéntej-allergia miatt szójaalapú tejpótlókat szednek.

Az elsődleges szójaallergiában a fő allergének a fehérjékGly m 5ésGly m 6 . Ez utóbbi hőstabil, és a szervezet hosszú ideig feldolgozza.

Másodlagos szójaallergiaolyan embereknél fordul elő, akik más típusú allergiákban szenvednek – ezek leggyakrabban nyírfa pollenre allergiásak

Ebben az esetben nagy szerepe van az úgynevezettkeresztreakciónak , amely a szójabab és a nyír allergének között megy végbe

A keresztreakció előfordulása abból adódik, hogy mindkét allergén szerkezetileg hasonló, ami azt jelenti, hogy immunrendszerünk, amely a számunkra káros vegyületek azonosításáért felelős, összetévesztheti őket egymással.

Ebben a helyzetben a szójabab allergia tünetei az első érintkezés után jelentkeznek. A Gly m 4 szójafehérje kémiailag erős hasonlóságot mutat az allergén nyírfa pollenfehérjével.

A Gly m 4 hőstabil, és négy óra főzés után már nem észlelhető. A nyírfa pollenallergiában szenvedőknél már a szójatermék első fogyasztásakor is előfordulhat allergiás reakció, mivel az érzékenységet nem a szójatermék, hanem a pollen okozza.

Váratlanul allergiás reakció lép fel. A tünetek hasonlóak az elsődleges allergiához. Lehet

  • duzzadt ajkak
  • ég a szájban
  • a nyelv és a gége duzzanata, amely légszomjat okozhat

Szélsőséges esetekben anafilaxiás sokk is előfordulhat

Szójaallergia - tünetek

A szójaallergia tünetei nem csak a szójára jellemzőek. Hasonló betegségek szinte minden ételallergiánál előfordulnak. A betegek leggyakrabban a következőkre panaszkodnak:

  • étvágytalanság vagy annak jelentős csökkenése
  • hányinger
  • hányás
  • hasmenés (néha véres hasmenés is lehet)
  • égő érzés a szájban bizonyos ételek elfogyasztása után
  • pirosság az ajkak körül
  • duzzadt ajkak és nyelv

Gyermekeknél, különösen kicsiknél, a szójaallergia megnyilvánulhat a megfelelő súlygyarapodás hiányában, valamint a gyermek etetés közbeni nyugtalan viselkedésében és az evéstől való vonakodásban. Az is lehetséges, hogy lassítsuk vagy akár gátoljuk a gyermek testi-lelki fejlődését

Szójaallergia esetén ritkábban fordul elő:

  • bőrelváltozások (főleg papuláris kitörések, bőrviszketéssel kombinált bőrpír, duzzanat formájában)
  • fejfájás
  • irritáció
  • álmosság és állandó fáradtság
  • légúti tünetek (dyspnoe, asztmás rohamok)

Szójaallergia - diagnózis

A szójaallergia diagnózisamegköveteli a beteg tüneteit kiváltó egyéb okok kizárását. Nem könnyű, mert a legtöbb ételallergia tünetei nagyon hasonlóak egymáshoz, sőt néha teljesen azonosak is.

Ez az oka annak, hogy a megfelelően elkészített kórtörténet olyan fontos szerepet játszik. Egy ilyen beszélgetés során az orvos nemcsak a betegségeink típusára kérdez rá, hanem arra is, hogy milyen körülmények között jelentkeznek vagy súlyosbodnak, illetve milyen hasonló tünetek jelentkeznek családtagjainkon is.

A kezdeti diagnózis megerősítéséhez végezzenprovokációs teszteket , amelyeket gyakran provokációs és eliminációs teszteknek is neveznek. Ezeket a teszteket két szakaszban hajtják végre. Az elsőben a betegnek olyan anyagot adnak be, amelyről feltételezhető, hogy kellemetlen érzést okoz. A másodiknál ​​ez az anyag ki van zárva az étrendből

A vizsgálat során a beteg tüneteit figyeljük meg - ha az adott anyaggal való érintkezést követően a betegnél bármilyen mellékhatás jelentkezik, amely az anyag eliminációja után megszűnik vagy csökken, a diagnózis megerősítést nyert.

Eddig a provokációs kísérletek jelentik az egyetlen módot a szójaallergia magabiztos diagnózisának felállítására. Nincsenek olyan laboratóriumi vizsgálatok, amelyek lehetővé tennék egy ilyen diagnózis egyértelmű felállítását.

Az orvosok gyakran meghatározzák az IgE antitestek szintjét, de ez a teszt csak a változások allergiás alapját teszi lehetővé. A felmérés nem ad választ arra a kérdésre, hogy mi a felelős ezek előfordulásáért

Néha a szójaallergénekre specifikus IgG antitestek szintjének mérését is előírják. Azonban orvosi szempontból ennek a tesztnek nem sok haszna van, mivel ezeknek az antitesteknek a jelenléte csak a szója expozícióra utal (aminek mindannyian ki vagyunk téve), nem pedig szójaallergiára.

A szójaallergia diagnosztizálása során az orvos bőrvizsgálatot is rendelhet, hogy kizárja, semmint megerősítse az allergia jelenlétét. A teszt abból áll, hogy megfelelően elkészített allergént tartalmazó oldatot adunk a bőr alá, és megfigyeljük a bőrelváltozások megjelenését. Ha ilyen változások következnek be, akkor az ilyen típusú allergiát diagnosztizáljákvalószínű, de nem biztos, de az ilyen elváltozások hiánya a bőrön kizárja a szójafehérjékre való allergia lehetőségét.

Szójaallergia - kezelés

A szójaallergia egyetlen hatékony és elsődleges kezelése, mint minden más ételallergia esetében is, a növényi eredetű élelmiszerek kerülése, azazeliminációs diéta .

Egy ilyen diétát követni, vagyis ennek a növénynek a magvait teljesen kizárni a napi étrendünkből, nem is olyan egyszerű. Ennek főként az az oka, hogy a szójababot általában sok élelmiszerhez adják, ami nem mindig szerepel az élelmiszer címkéjén.

A szerzőrőlJarosz AnnaÚjságíró, aki több mint 40 éve foglalkozik az egészségnevelés népszerűsítésével. Számos orvostudományi és egészségüggyel foglalkozó újságírói verseny győztese. Többek között megkapta Az "Arany OTIS" Trust Award a "Média és egészség" kategóriában, St. Kamilt a Betegek Világnapja alkalmából kétszer „Kristálytoll”-díjjal jutalmazták az egészségügyet népszerűsítő újságírók országos versenyén, valamint számos díjat és kitüntetést a Lengyel Szövetség által szervezett „Az év orvosi újságírója” versenyeken. Újságírók az egészségért.

Olvasson további cikkeket a szerzőtől

Kategória:

Allergia