Az idegblokk "kikapcsolja" a fájdalom átvitelét a perifériás idegrendszerben - azokban az idegekben, amelyeken ezt végrehajtották. Érdemes utánajárni, hogyan működik az ilyen érzéstelenítés, mikor végezhető és hogyan néz ki a beavatkozás.

Idegblokka helyi érzéstelenítő egyik fajtája, és hasonló gyógyszerekkel hajtják végre, mint a fogorvosnál végzett infiltrációs érzéstelenítésnél vagy a varratnál

A perifériás blokk biztonságos érzéstelenítés, de technikai készségeket, tapasztalatot és anatómiai ismereteket igényel az aneszteziológustól

Az eljárás során a beteg eszméleténél marad, de az érzéstelenített testrészben csökken az érzés és a mobilitás

Az interlockok a kezelések meglehetősen szűk csoportjára vannak fenntartva, leggyakrabban a végtagok (pl. csukló, láb), nyak vagy fogászat területén végzett kis műtétekhez.

Hatásmechanizmusuk az ionok (főleg a nátrium) neuronok sejtmembránján keresztüli transzportjának gátlásán alapul, ami a sejtmembrán és potenciálja stabilizálását eredményezi. T

Ez a hatásmechanizmus azt eredményezi, hogy a blokádokban használt helyi érzéstelenítők reverzibilisen gátolják az impulzusok generálását és átvitelét a perifériás idegekben. Az érzéstelenítés addig tart, amíg a beadott gyógyszert nem bontja le a szervezet.

A blokád elve az idegi struktúrákon (nagy idegek vagy idegfonatok) keresztül történő vezetés gátlása, amely egyes testrészeket vagy nagyobb területeket lát el.

Az ilyen érzéstelenítés alapvető jellemzője a teljes visszafordíthatóság és a beteg tudatának megőrzése, ez utóbbi tulajdonsága különbözteti meg őket az általános érzéstelenítéstől - "anesztézia".

Ezért kevésbé terheli a légzőrendszert és a szív- és érrendszert, ezért sok más betegségben szenvedőknél is alkalmazható, akiknél fokozott az általános érzéstelenítés kockázata

Az epidurális érzéstelenítést, amelyet általában "gerinc érzéstelenítésnek" neveznek, néha a blokád egy speciális típusának tekintik, amelyben a fájdalom átadása a gerinccsatornába való ideg bejutásának szintjén gátolt.

Az idegblokkokat leggyakrabban meghatározott idegeken vagy plexusokon (ezek neuronok kapcsolatai és ágai) hajtják végre, pl. a plexus brachialis - ez látja el a teljes felső végtagot, tehát az érzéstelenítés az egész kézre kiterjed.

Egy másik terület, ahol ilyen érzéstelenítés végezhető, az a területcsukló (radiális, ulnaris és középső ideg), vagy bokák (tibialis és peronealis idegek), majd a kezet és a lábat, illetve a nyakfonatot, a nyak és a mellkas felső részének zsibbadása érdekében lefedi.

Természetesen a blokádok más helyeken is alkalmazhatók, ha meg van határozva az ezt a területet ellátó ideg helye

Az ilyen érzéstelenítést végző orvos az anatómiai viszonyok alapján határozza meg az ideg lefutását, azaz tudása alapján meghatározza azt a helyet, ahol az adott ideg a legnagyobb valószínűséggel fut.

Speciális stimulátorokat vagy ultrahangot ritkábban használnak erre a célra

Az injekció beadásának helyének pontos felmérésének szükségessége miatt ez esetenként hosszadalmas procedúrát jelent, mert a műtét megkezdése előtt az aneszteziológusnak meg kell győződnie arról, hogy az érzéstelenítés megfelelően működik

Ha a hely a megfelelő helyre került, az érzéstelenítőt általában fecskendővel fecskendezik egészen mélyen az ideget vagy plexust körülvevő szövetekbe, vagy magába a szerkezetbe.

A gyógyszer ezután mélyen behatol ezekbe a struktúrákba, ami körülbelül 30 percet vesz igénybe, majd az érzéstelenítő elkezd hatni.

A fájdalomérzet gátlását, de sajnos időnként átmeneti kizárását is okozza az érzéstelenített testrész működéséből

Ennek az az oka, hogy az idegekben egyaránt vannak érzőrostok a bőr számára és motoros rostok az izmok számára, és az érzéstelenítés során az egész idegre hatnak.

Ezen rostok működésének blokkolása nem csak az érzés „kikapcsolását”, hanem az izmok működését is okozza.

Természetesen az ilyen fájdalomcsillapítás és az adott végtag mozgásképességének megsértése teljesen visszafordítható, ezek a funkciók az anatómiai területtől, az alkalmazott gyógyszertől és a beteg általános állapotától függően eltérő idő után térnek vissza.

Először a motoros funkció tér vissza, ezt követi a fájdalomérzet és a fájdalomérzet, aminek köszönhetően a blokád a beavatkozás utáni fájdalomcsillapítást is biztosítja

Idegblokk: mikor használják?

A reteszeket sok különböző helyzetben használják, például:

  • kisebb műtét, általában a végtagokon
  • tartós fájdalom az idegben vagy a plexusban, melynek oka nem kezelhető, úgynevezett krónikus fájdalom
  • az általános érzéstelenítés kiegészítéseként, ha a műtét kiterjedt és fájdalmas
  • műtét után, ha a fájdalom a műtét után is fennáll, akkor ez egy jól meghatározott anatómiai helyre vonatkozik, és a szájon át adott gyógyszerek nem teljesen hatékonyak vagy ellenjavalltok

A fájdalom csillapítása mellett a blokád is gátolja az állapototgyulladás, érgörcsök és enyhe izomlazulás a gyógyszeres kezelés területén.

A blokádok biztonságos eljárások, de ezeket tapaszt alt orvosnak, általában aneszteziológusnak kell elvégeznie. A szövődmények ritkák és ártalmatlanok, pl.

  • haematoma az injekció beadásának helyén
  • az ideg melletti struktúrák szúrása
  • elégtelen érzéstelenítés – akkor más módszert alkalmaznak, vagy a blokádot megismétlik, hogy biztosítsák a páciens maximális kényelmét

Az idegkárosodás vagy a teljes erőnlét visszanyerésének elmulasztása a blokádok után rendkívül ritka.

Amikor nem lehet reteszelést használni?

Ez a fajta érzéstelenítés nem mindig használható, ellenjavallatok például:

  • bőrfertőzés a gyógyszer beadási helyén, ebben az esetben fennáll annak a veszélye, hogy a bőr alá kerül, és izom- vagy idegfertőzést okoz, hasonló okból ellenjavallat szisztémás bakteriális fertőzés
  • véralvadási zavarok, amelyek tűszúrás után vérzést okozhatnak
  • néhány neurológiai betegség, ebben az esetben a veszély a beteg neurológiai állapotának romlásának kockázatával jár

Folyamatos idegblokk

Néha az úgynevezett folyamatos blokádot is alkalmazzák, ez abból áll, hogy egy vékony katéter (cső) végét helyezik az érzéstelenítendő szerkezet területére, és csatlakoztatják hozzá a gyógyszert tartalmazó pumpát.

Ez a fájdalomcsillapító szer folyamatos áramlását és megszakítás nélküli elzáródást eredményez mindaddig, amíg a gyógyszert beadják. Ez egy hosszú távú megoldás, általában előrehaladott daganatos betegségekben

Fontos

Az érzéstelenítésnek (fájdalomcsillapításnak) számos módja létezik, ezek lehetővé teszik a fájdalomérzet kikapcsolását egy adott helyen vagy az egész testben. Az érzéstelenítés típusának megválasztása függ az egészségi állapottól, a szövődmények lehetőségétől és az alkalmazás céljától (ideiglenesen vagy műtétre)

A helyi érzéstelenítést széles körben alkalmazzák az orvostudományban, a legelterjedtebb ebben az összefüggésben az infiltrációs érzéstelenítés, vagyis az, amelyet például a fogorvosnál vagy a varratok felhelyezésekor alkalmaznak. A helyi érzéstelenítők néhány perc múlva kezdenek hatni, és az érzéstelenítést akár 12 órán keresztül fenntartják a beadott anyag típusától függően.

A helyi érzéstelenítés nagyon fontos szempontja a biztonság - mellékhatások gyakorlatilag nem fordulnak elő, és ha előfordulnak, akkor ártalmatlanok. Ami szintén fontos, az ilyen fájdalomcsillapításhoz nem kell felkészülni, és nem kell éhgyomorra lenni (hacsak nem maga az eljárás megkívánja)

Olvassa el még:

  • Érzéstelenítés a fogorvosnál, azaz a fogak fájdalommentes kezelése
  • Hipertónia és epidurális [Szakértői tanácsok]
  • Az érzéstelenítés blokkolása adrenalinnal [Szakértői tanács]

Kategória:

Neurológia