A hormonálisan aktív anyagok olyan vegyi anyagok, amelyek számos mindennapi tárgyban megtalálhatók, többek között kozmetikumokban, gyerekjátékokban, dobozokban, festékekben és lakkokban. Ezek az anyagok hosszú évek óta az egészségvédelemmel foglalkozó nemzetközi szervezetek „figyelme alatt állnak”. Tudományos kutatások azt mutatják, hogy a hormonálisan aktív anyagok számos betegség kialakulásához járulnak hozzá, többek között elhízás és endometriózis. Mik azok a hormonális hatóanyagok és hogyan hatnak az egészségre? Hogyan kerüljük el őket a mindennapi életben?

Tartalom:

  1. Hormonálisan aktív anyagok: mik ezek?
  2. Hormonálisan aktív anyagok: hatásmechanizmus
  3. Hormonálisan aktív anyagok: típusok
  4. Hormonálisan aktív anyagok: expozíciós utak
  5. Hormonálisan aktív anyagok: egészségre gyakorolt ​​hatás
  6. Hormonálisan aktív anyagok: hatások a reproduktív rendszerre
  7. Hormonálisan aktív anyagok: hatása az elhízásra és az anyagcsere-betegségekre
  8. Hormonális hatóanyagok: törvényi előírások
  9. Hormonálisan aktív anyagok: hogyan kerüljük el?

Hormonálisan aktív anyagok: mik ezek?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint a hormonálisan aktív anyagok (EDC,endokrin rendszert károsító vegyszerek ) exogén (az emberi szervezet nem alkotórészei) vegyi anyagok vegyületek vagy keverékeik, amelyek megváltoztatják az endokrin rendszer működését, és ennek következtében negatív hatással vannak az emberi szervezetre és utódjaira

Kémiailag a hormonálisan aktív anyagok heterogén vegyületcsoportot alkotnak. Legtöbbjük a szerves klór csoportba tartozik, és klór- vagy brómszubsztituenseket tartalmaz. Ezenkívül lehetnek természetes eredetűek, például szója genisztein vagy szintetikusak, például biszfenol A műanyag csomagolásból.

Hormonálisan aktív anyagok: hatásmechanizmus

A hormonálisan aktív anyagok elsősorban az endokrin rendszerre hatnak, amely az egész szervezetben a homeosztázis fenntartásáért felelős. A hormonok, mint információs molekulák, a sejteken kívül vagy belül elhelyezkedő receptorok segítségével hatnak bizonyos szövetekre. A receptorok olyan információk befogadói, amelyeket a hormonok magukkal hordoznak. A hormonálisan aktív anyagok megjelenése a szervezetben megzavarja annak funkcióitendokrin rendszer, mivel szerkezetükben hasonlóak a hormonokhoz. A hormonálisan aktív anyagok az emberi szervezet által termelt hormonokkal azonos receptorokhoz kötődve hasonló vagy azonos biológiai hatást fejtenek ki. A hormonálisan aktív anyagok és a szteroid hormonok különleges hasonlósága megmagyarázza, hogy képesek kötődni az ösztrogének, progeszteron és androgének szteroid receptoraihoz.

Gyakran az az érv, hogy a hormonális hatóanyagok nem károsak az egészségre, hogy ezeknek az anyagoknak ezerszer vagy akár milliószor kisebb affinitásuk van a receptorokhoz, mint a hormonoknak. E feltevés szerint a két anyag hasonló szerkezete ellenére a hormonok mindig elsőbbséget élveznek a receptorral szemben. Azonban, mint kiderült, a hormonálisan aktív anyagok pontosan alacsony (általában alacsonyabb, mint azok, amelyekre az anyagok toxikus aktivitását számítják), és nem magas koncentrációban, mint korábban gondolták, erősebb biológiai hatást fejthetnek ki a sejtekben.

Ezért a molekuláris hasonlóság mechanizmusa a legegyszerűbb, amely megmagyarázza a hormonálisan aktív anyagok szervezetre gyakorolt ​​hatását. Kutatások kimutatták, hogy a hormonálisan aktív anyagok sokkal bonyolultabb módon működhetnek, amit nem teljesen értünk. Kiderült, hogy ezek az anyagok megváltoztathatják a sejtek génexpressziós mintázatát (epigenetikai változások), ami bár magának a DNS-nek a szekvenciáját nem változtatja meg, de még a következő generációra is káros hatással lehet.

Hormonálisan aktív anyagok: típusok

Jelenleg több mint 800 hormonális hatóanyagot ismertetnek, többek között:

  • ipari oldószerek és melléktermékeik, pl. poliklórozott bifenilek és polibrómozott bifenilek,
  • műanyagok és lágyítószerek, pl. biszfenol A és ftalátok,
  • növényvédő szerek, pl. diklór-difenil-triklóretán,
  • dioxinok,
  • gyógyszerek, pl. diethylstilbestrol,
  • gombaölő szerek, pl. vinklozolin,
  • nehézfémek, pl. arzén, kadmium, ólom és higany,
  • parabének,
  • fitoösztrogének, pl. genistein és kumesztrol,
  • mikotoxinok

A biszfenol A, a ftalátok és a poliklórozott bifenilek a legjobban kutatott és az egészségre legveszélyesebbek.

FTALÁNOK – vigyázz a gyógyszerekre!

Állatkísérletek kimutatták, hogy a ftalátok az ösztrogénreceptorokon és a peroxiszóma proliferátor által aktivált receptorokon (PPAR) keresztül hatnak a szervezetben. Ez utóbbiak fontos szerepet játszanak a zsírszövet anyagcseréjében. Úgy gondolják, hogy a ftalátok befolyásolják a petesejtek képződését és érését azáltal, hogy gátolják az ösztradiol termelődését a petefészekben.és részt vehet az inzulinrezisztencia, az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség patogenezisében is.A ftalátokat széles körben alkalmazzák lágyítószerként a polivinil-klorid rugalmasságának javítására. A ftalátok gyógyszerek és kiegészítők, építőanyagok, kozmetikumok és tisztítószerek, orvosi eszközök, gyermekjátékok, nyomdafestékek és textíliák tablettáiban találhatók. A BPA-hoz hasonlóan a ftalátok is könnyen bejutnak az emberi környezetbe, például élelmiszerrel.

POLIKLÓR-BIFENILEK a szennyezett élelmiszerekben

A poliklórozott bifenilek (PCB-k) nőstény tojásokra gyakorolt ​​káros hatásai jól dokumentáltak. A PCB befolyásolja többek között. a petefészek tüszők érésére és csökkenti az ösztrogén szekréciót. Ezenkívül a ftalátokhoz hasonlóan a PCB-k is kölcsönhatásba léphetnek a PPAR receptorral, és részt vehetnek az elhízás patogenezisében. A PCB-ket az ipari kémiában transzformátorok, kondenzátorok és hűtőfolyadékok gyártására használják. Könnyen oldódnak zsírokban, és felhalmozódhatnak a szervezetekben, ezért az emberek főleg szennyezett élelmiszerek, például hal, hús fogyasztása révén vannak kitéve PCB-knek.

Hormonálisan aktív anyagok: expozíciós utak

A hormonálisan aktív anyagok gyakorlatilag mindenhol megtalálhatók az emberi környezetben. Levegőben, talajban, ivóvízben, élelmiszerekben, kozmetikumokban, háztartási cikkekben, elektronikai eszközökben és textíliákban találták meg őket. Nemcsak a termelés helyén helyezkednek el, hanem a víz és a szél is nagy távolságokra szállítja őket. Így a hormonálisan aktív anyagok teljes kiürítése a környezetünkből gyakorlatilag lehetetlen

A hormonálisan aktív anyagok nagy része ellenáll a lebomlásnak. Ezért bár egy részük gyártását és felhasználását már évekkel ezelőtt betiltották, a környezetben még mindig tartjuk a kapcsolatot velük. Ezenkívül hormonálisan aktív anyagok halmozódnak fel a táplálékláncban, az ember a végén, és ezért a legsebezhetőbb. Ezenkívül a legtöbb lipofil, ami azt jelenti, hogy könnyen oldódnak zsírokban és könnyen behatolnak a bőrbe.

Ne feledje, hogy a hormonálisan aktív anyagok közé tartoznak a növényekben természetesen előforduló vegyületek is, például a szójabab fitoösztrogének. Ennek azonban az emberi egészségre gyakorolt ​​jótékony hatását tulajdonítják.

Hormonálisan aktív anyagok: egészségre gyakorolt ​​hatás

A hormonális hatóanyagok káros hatásairól szóló első jelentések az 1970-es évekből származnak, amikor a nem szteroid szintetikus ösztrogén - diethylstilbestrol terhes nőknek történő beadása után zavarokat okozott utódaikban.termékenység és hüvelyrák. Sok éves kutatómunka után 1991-ben a Wingspread konferencián a különböző tudományterületek szakértői hivatalosan is elismerték, hogy a különböző környezeti anyagok beavatkozhatnak az endokrin rendszerbe, és bevezették a hormonaktív anyagok kifejezést. Aztán 2002-ben a WHO hivatalos jelentést tett közzé, amely bemutatja az egészségre gyakorolt ​​hormonális hatóanyagokkal kapcsolatos jelenlegi bizonyítékokat, majd 2012-ben frissítette.

2015-ben az Endokrinológiai Társaság közleményt adott ki a hormonális hatóanyagokról, amelyben többek között a következőket sorolta fel:

  • elhízás,
  • cukorbetegség,
  • női és férfi reproduktív funkciók zavarai,
  • hormonfüggő daganatok nőknél,
  • prosztatarák,
  • pajzsmirigybetegség

olyan betegségekként, amelyek potenciálisan összefügghetnek a hormonálisan aktív anyagoknak való kitettséggel.

Bár a hormonálisan aktív anyagok egészségkárosító hatásaira utaló bizonyítékok száma nagy, az ok-okozati összefüggést még nem sikerült teljesen megállapítani. A hormonális hatóanyagok emberi egészségre gyakorolt ​​negatív hatását megerősítő kutatások nagy része még mindig állatkísérletekből származik. További kutatási nehézségek, amelyek nem teszik lehetővé egy ilyen összefüggés egyszerű meghatározását, például az egyes vegyületek minimális toxikus dózisa, mivel a hormonálisan aktív anyagok már alacsonyabb koncentrációban mutatnak biológiai aktivitást, mint amelyekre mérgező hatásukat számítják. Ez időben késleltetheti az expozíció következményeit. További probléma, hogy az emberi szervezet több hormonálisan aktív anyag egyidejű hatásának van kitéve, amelyek negatív egészségügyi hatásukat halmozhatják fel. Ezen túlmenően hatásuk függ a kitett személy nemétől, életkorától, genotípusától, anyagcseréjétől és testösszetételétől.

Abban viszont mindenki egyetért, hogy a gyermekek a leginkább ki vannak téve a hormonálisan aktív anyagok hatásának. Jelenleg úgy gondolják, hogy a magzat expozíciója fejlődési rendellenességekhez és a génexpresszió tartós megváltozásához (epigenetikai változások) vezethet. Ami felnőttkorban bizonyos betegségek fokozott kockázatát eredményezheti.

Egy másik kockázat a hormonálisan aktív anyagok felhalmozódása az emberi zsírszövetben, de a biológiai folyadékokban is, például vérben, vizeletben, tejben vagy magzatvízben

A kutatások megerősítették, hogy a hormonálisan aktív anyagok biológiai hatásokat is okozhatnak a következő három generációban!

Hormonálisan aktív anyagok: hatások a reproduktív rendszerre

A jelenlegi tudományos bizonyítékok rámutatnak a részvételrehormonálisan aktív anyagok a patogenezisben:

  • policisztás petefészek szindróma,
  • idő előtti petefészek-kihalás,
  • endometriózis,
  • férfi és női nemi szervek fejlődési rendellenességei,
  • termékenységi zavarok férfiaknál és nőknél,
  • mellrák, here- és prosztatarák

Becslések szerint a férfiak átlagos spermaszáma csaknem 50%-kal csökkent az elmúlt 50 évben. Bár ennek a jelenségnek az okai összetettek, úgy vélik, hogy a férfiak spermájának minőségét befolyásoló egyik tényező lehet a hormonálisan aktív anyagoknak való krónikus kitettség. Bizonyos ftalátok (monobenzil- és monobutil-ftalát) és PCB-kről kimutatták, hogy csökkentik a spermiumok számát és mozgékonyságát.

Hormonálisan aktív anyagok: hatása az elhízásra és az anyagcsere-betegségekre

A hormonálisan aktív anyagok többsége ún obezogének, azaz olyan anyagok, amelyek hozzájárulhatnak az elhízás kialakulásához. Az obezogének befolyásolják a zsírszövet képződésének és bomlásának folyamatait, amelyek közvetlenül vagy közvetve befolyásolhatják a zsírszövet felhalmozódását. Kimutatták, hogy az obezogének befolyásolhatják az elhízás kialakulását azáltal, hogy módosítják az alapanyagcserét, szabályozzák a zsírsejtek képződését, módosítják a bélmikrobióta összetételét, és szabályozzák az éhség- és jóllakottság központját.

Feltételezhető, hogy az obezogének hatással lehetnek a szervezetre a méhen belül, mivel összefüggés van a prenatális ösztrogénexpozíció és az utódok felnőttkori testtömege között.

Állatkísérletek során bebizonyosodott, hogy többek között a dioxinok, a peszticidek és a BPA inzulinrezisztenciát okozhatnak, és megzavarhatják a hasnyálmirigy béta-sejtjeit. Másrészt az epidemiológiai elemzések összefüggést mutattak ki a magas dioxinszint és a szénhidrát-rendellenességek és a cukorbetegség fokozott kockázata között. Azt is kimutatták, hogy a BPA-nak való hosszú távú expozíció inzulinrezisztenciához vezethet, és egyes ftalát-metabolitok koncentrációja a vizeletben pozitívan korrelál a vércukor- és inzulinszinttel.

Hormonális hatóanyagok: törvényi előírások

A hormonális hatóanyagok ellenőrzését az Európai Bizottság végzi az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal (EFSA) és az Európai Vegyianyag-ügynökséggel (ECHA) együttműködve..Európai Vegyianyag-ügynökség). Az Európai Uniós rendszerben az ECHA felel a biocid termékek értékeléséért, az EFSA pedig a növényvédő szerekben használt hormonális hatóanyagok biztonságosságát. Az Európai Bizottság 1999 óta stratégiát hajt végre ezen a területenhormonálisan aktív anyagok. Ezt a stratégiát figyelembe vették az EU szabályozások későbbi módosításai során. 2007 júniusában hatályba lépett a REACH-rendelet ( vegyi anyagok regisztrálása, értékelése, engedélyezése és korlátozása ) a vegyi anyagokról az Európai Unióban. A rendelet fő célja az emberi egészség és a környezet védelmének javítása a vegyi anyagok jelentette kockázatokkal szemben. A REACH-rendelet minden olyan vegyi anyagra vonatkozik, amely megtalálható a mindennapi termékekben, például tisztítószerekben, festékekben, valamint ruházati cikkekben, bútorokban, játékokban és elektronikai eszközökben.

A növényvédő szerekről szóló 1107/2009/EK rendelet és a biocid termékekről szóló 528/2012/EU rendelet tudományos kritériumokat ír elő az endokrin rendszert károsító anyagok azonosítására

2016. június 15-én az Európai Bizottság közleményt fogadott el, amely felvázolja a hormonális hatóanyagok jelenlegi állását és a további cselekvési terveket. A Bizottság emellett két jogszabálytervezetet fogadott el, amelyek tudományos kritériumokat határoznak meg a hormonális hatóanyagok azonosítására.

Az ECHA és az EFSA 2022-ben iránymutatást tett közzé a hormonális hatóanyagok növényvédelmi és biocid termékekben történő azonosításáról.

Hormonálisan aktív anyagok: hogyan kerüljük el?

Jelenleg a hormonális hatóanyagok számos nemzetközi egészségügyi szervezet figyelmének középpontjában állnak. Ezért, ha a hormonális hatóanyagok egészségre gyakorolt ​​hatása nem is teljesen bizonyított, érdemes körültekintően kezelni a hormonális hatóanyagokat tartalmazó termékeket. Ez a tanács különösen vonatkozik a terhes nőkre vagy a családot tervezőkre.

A hormonálisan aktív anyagokkal való érintkezés korlátozása:
  • kerülje a 3, 6 és 7 jelzésű műanyag csomagolásban lévő élelmiszerek vásárlását és tárolását, mivel ezek a legmérgezőbbek,
  • ha műanyag csomagolást kell használnod, az 1, 2, 4, 5 címkével ellátott élelmiszereket vásárold meg és tárold, mert kevésbé mérgezőek,
  • jobb az élelmiszerek tárolása és melegítése üveg-, porcelán- vagy rozsdamentes acél edényekben,
  • kerülje az élelmiszerek mikrohullámú sütőben történő melegítését műanyag csomagolásban, még akkor sem, ha az ilyen célra készült,
  • étel vitelével kérjen olyan csomagolást, amely nem polisztirolból készült,
  • kását és rizst főzzünk ömlesztve, zacskó nélkül,
  • csökkenti a konzerv termékek fogyasztását,
  • vásároljon biotermékeket növényvédő szerek nélkül,
  • alaposan mossa meg a gyümölcsöket és zöldségeket fogyasztás előtt,
  • fontolja meg vízszűrő használatát,
  • Kerülje a mesterséges illatanyagokat tartalmazó kozmetikumokat, és válassza a "ftalátmentes", "BPA-mentes" és "parabénmentes" feliratú kozmetikumokat,
  • minimalizálja a bolti nyugtákkal való érintkezést, és mosson kezet azok kezelése után,
  • használjon „BPA-mentes” feliratú cumisüvegeket és gyermekjátékokat.

Kategória: