Az áramlási citometria egy sok éve ismert, az onkológiában széles körben alkalmazott diagnosztikai és kutatási technika. Az áramlási citometria lehetővé teszi a lamináris vagy rétegzett folyadékáramban szuszpenziót alkotó sejtek vizsgálatát egy áramlási citométernek nevezett eszközzel. Mik az áramlási citometria indikációi és hogyan történik?
Áramlási citometriáthematológiai daganatok diagnosztizálására alkalmazzák, mivel ezek folyékony daganatok, de csak segédmódszer. Érdemes azonban emlékezni arra, hogy van egy rák, amelyet csak ezzel a módszerrel lehet diagnosztizálni. Ez krónikus limfocitás leukémia.
Más neoplasztikus betegségekben az áramlási citometriát diagnosztikai segédeszközként használják, mivel a daganatos sejtek nagyon fontos jellemzőit mutatja. Ezt a módszert használják az alkalmazott kezelés hatékonyságának értékelésére is
Áramlási citometria – mit mutat?
A teszt részecskéket tartalmazó folyadékáram állandó sebességgel (100-2000 részecske másodpercenként) áramlik át a citométer mérési területén. Itt optikai módszerekkel elemezzük a sejtek alakját, méreteit, belső szerkezetét és tartalmukat, pl. DNS-t. Minden cella optikai címkével van ellátva.
A mérésekhez a lézerfény egyes sejtek vagy alkotóelemei (magok, kromoszómák, mitokondriumok) szóródási tulajdonságait, illetve az általuk kiváltott fluoreszcenciát használjuk.
Az optikai jeleket elektromos jelekké alakítják át, amelyeket az elemzés után grafikusan ábrázolnak mono- vagy biparametrikus eloszlások formájában.
A citométer a mérési zónából való kilépés után is lehetővé teszi a részecske szegregációt. Elmondható, hogy a készülék az azonos alkotóelemekkel rendelkező sejteket elrendezi (leválasztja) (előkészítő rendezés), vagy meghatározott típusú sejteket von ki (analitikai rendezés).
Az áramlási citometria lehetővé teszi a sejtek populációs jellemzőinek tanulmányozását, a sejtkomponensek (különösen a nukleinsavak, fehérjék, felszíni és sejtantigének), enzimaktivitás, membránpotenciál, mitokondriális aktivitás, intracelluláris pH, iontranszport és membrán folyékonysága.
Áramlási citometria - alkalmazás
A diagnosztikában használatosAz áramlási citometria lehetővé teszi a neoplasztikus sejtek fenotípusának és az egyes fehérjék expressziójának meghatározását. Ennek eléréséhez jelölt fluoreszcens antitesteket használnak, amelyek jellegzetes módon kötődnek a sejtmembrán felszínén lévő antigénekhez. Ennek köszönhetően meghatározható differenciálódásuk mértéke, eredete, prognosztikai és terápiás markerei, amelyek megkönnyítik a döntést a további diagnosztikai és terápiás eljárásokról
Az áramlási citometria másik alkalmazása az alkalmazott kezelés hatékonyságának monitorozása az ún. „maradék betegség”, amely a kezelés után megmaradt daganatszerű fenotípusú sejtek százalékos aránya.
Az áramlási citometria a rákkutatást is megkönnyíti. Ennek a módszernek köszönhetően lehetőség nyílik például olyan receptorok felkutatására, amelyek a daganatos sejtek felszínén vannak, és a kezelés célpontjává válhatnak.
A módszer lehetővé teszi a fehérjék sejten belüli aktivitásának értékelését. Lehetőség van a sejtciklus értékelésére is, például a sejtben lévő DNS mennyiségének meghatározásával.
A proliferáció során a sejt olyan fázisokon megy keresztül a sejtciklusban, amelyek során megkétszerezi a DNS mennyiségét. Ennek a mennyiségnek a felmérésével jelezhető, hogy a sejtek milyen fázisban vannak, szaporodnak-e vagy sem, esetleg apoptózisba mennek-e. Más szóval, az áramlási citometria segítségével megtudhatja, hogy a sejtek felkészülnek-e az apoptózisra, ami a programozott halál folyamata
Áramlási citometria – a jövő
Az áramlási citometriát több tucat éve ismerik és használják az orvostudományban. Azonban folyamatosan fejlesztik, és új diagnosztikai és kutatási lehetőségeket teremt. A módszer használatának első időszakában csak a sejtek méretét és szemcsézettségi fokát lehetett meghatározni
A lézerfény alkalmazása az áramlási citometriás eszközökben lehetővé teszi bizonyos fluoreszcens markerek gerjesztését, majd kibocsátásuk értékelését. A modern citométerek lehetővé teszik az egyszerre kiértékelt markerek számának jelentős növelését, ami határozottan a módszer érzékenységének növekedését jelenti.
Ezért nem csak daganatos betegségek diagnosztizálására használják, hanem a kezelés hatékonyságának felmérésére is.
A szerzőről
Jarosz AnnaÚjságíró, aki több mint 40 éve foglalkozik az egészségnevelés népszerűsítésével. Számos orvostudományi és egészségüggyel foglalkozó újságírói verseny győztese. Többek között megkapta Az "Arany OTIS" Trust Award a "Média és egészség" kategóriában, St. Kamila kitüntetésben részesült az alkalombólBetegek világnapja, kétszer „Kristálytoll” az egészségügyet népszerűsítő újságírók országos versenyén, valamint számos díj és kitüntetés a Lengyel Egészségügyi Újságírók Szövetsége által szervezett „Az év orvosi újságírója” versenyeken.
Olvasson további cikkeket a szerzőtől