A szédülésnek számos oka lehet. Az enyhe szédülés a testhelyzet hirtelen megváltozása után vagy autóvezetés közben a szervezet normális reakciója. De amikor a világ látszólag ok nélkül ingadozik és forog, fel kell keresnie orvosát. Ellenőrizze, hogy mi lehet a szédülés oka. Milyen betegségekben nyilvánul meg szédülés?

Honnan jönszédülés ? Mi lehetoka a vertigonak ? Ennek megértéséhez érdemes egy kicsit tanulni arról a mechanizmusról, amely lehetővé teszi az ember számára az egyensúly és a tájékozódás fenntartását a térben. Nagyon sok információ elemzésén alapul, amelyek folyamatosan az agyba különféle receptorokon keresztül jutnak el:

  • labirintus- a belső fülben található egyensúlyi szerv - információkat küld a fej forgási mozgásairól, valamint a vízszintes és függőleges mozgásokról;
  • látás- segít meghatározni a test helyzetét a térben és a mozgás módját;
  • mély tapintás és érzés receptoraia bőrben, az izmokban, az inakban és a csonthártyában találhatók - olyan ingereket fogadnak és továbbítanak, amelyek lehetővé teszik az egyes testrészek helyzetében való tájékozódást a környezetre.

E rendszerek közül legalább kettőnek hibátlanul kell működnie, és konzisztens információkat kell továbbítania a kisagynak – egy olyan szervnek, amely többek között megfelel az egyensúly és a mozgáskoordináció érdekében. Ha valami kudarcot kezd, a világ hirtelen foroghat.

A szédülés tünet, nem betegség

A szédülés önmagában soha nem betegség, de kísérhet bizonyos betegségeket, vagy tünete lehet a szervezetben fellépő rendellenességeknek – többé-kevésbé súlyosnak. Leggyakrabban labirintuszavarok tünetei (pl. középfülgyulladás után, Ménière-kórban vagy utazási betegségben, melynek oka a labirintus járműmozgás általi túlzott ingerlése, valamint a látás és a labirintus által érzékelt ingerek közötti eltérés). Szédülés és egyensúlyhiány, különösen időseknél, az agy hipoxiájából is származhat. Az ok általában az érszűkülethez vezető érelmeszesedés vagy a nyaki gerinc degeneratív elváltozásai, amelyek akadályozzák az oxigéndús vér áramlását. A cukorbetegség és a magas vérnyomás az erekben is változásokhoz vezet, amelyek agyi hipoxiát okozhatnak. A világ emiatt is foroghatlátásproblémák (pl. rosszul megválasztott szemüveg, kialakuló zöldhályog), mérgező anyagokkal vagy gyógyszerekkel (pl. aszpirin) való mérgezés, de az agy anatómiai elváltozásai is lehetnek (pl. daganatok)

Szédülés esetén szükséges vizsgálatok

Mivel az egyensúlyhiány súlyos és enyhébb egészségügyi állapotok tünete is lehet, mindig fontos az ok feltárása. Gyakran nem könnyű. Általában a beteg megkérdezése és a szédülést kísérő egyéb betegségek (pl. hányinger, kettős látás, izomremegés) meghatározása után az alapellátó orvos szakorvoshoz, elsősorban fül-orr-gégészhez, szemészhez, neurológushoz és kardiológushoz fordul. A diagnózis felállításához különféle vizsgálatokat kell végezni, például:

  • elektronisztagmográfia (ENG)- segít észlelni a labirintus károsodását. A teszt abból áll, hogy stimuláljuk a labirintust az ún kalóriateszt (felváltva meleg és hideg víz öntése a fülbe vagy hideg és meleg levegő befújása), valamint a halántékra erősített elektródáknak köszönhetően a szemmozgások számítógépes rögzítése. Enyhe nystagmus előidézésével a labirintus működése értékelhető. A nystagmus mindkét szemgolyó ritmikus, szimmetrikus mozgása vízszintes vagy enyhén forgó síkban, soha nem függőleges, és labirintusos betegségek esetén szintén nem divergens
  • Videonystagmográfia (VNG)- a nystagmus regisztrálásából áll egy számítógéppel összekapcsolt kamera által. A nystagmus paramétereit a számítógép rögzíti és kiszámítja, és értékelésük lehetővé teszi az egyensúlyi rendszer károsodásának típusának meghatározását;
  • A nyaki gerinc röntgenfelvétele- degeneratív elváltozásokat mutat, amelyek károsíthatják az agy vérellátását;
  • carotis véráramlási vizsgálat (ultrahang Doppler)- segít kimutatni a keringési zavarokat okozó artériák szűkületét

Sok más vizsgálat is létezik, de a széles körű diagnosztikai lehetőségek ellenére gyakran lehetetlen meghatározni a vertigo okát. De mindig kezelni vagy nyugtatni kell őket, hogy ne akadályozzák a mindennapi életet.

Egyensúlyzavarokra javasolt gyógyszerek

A gyógyszeres terápiában többféle gyógyszert alkalmaznak. A szédülés okától függően a következő gyógyszerek javasoltak:

  • javítja a véráramlást a központi idegrendszeren vagy a belső fülön keresztül;
  • antiaggregáció, javítja a keringést és megakadályozza a vérrögképződést;
  • vizelethajtók, amelyek módosítják az elektrolit összetételét és a folyadék térfogatát a belső fülben;
  • kemoterápiás szerek - kábítószer-ellenesvírusos vagy bakteriális fertőzések

Ezen túlmenően, és ha a betegségek okát nem azonosítják, az orvos a központi idegrendszert gátló gyógyszereket írhat fel. Igaz, csak a zavaró tüneteket – szédülést, hányingert, hányást – enyhítik, de lehetővé teszik a normális működést. A terápia fontos elemei a speciális gyakorlatok is, amelyek célja a szervezet egyensúly megőrzéséért felelős automatikus reakcióinak javítása, valamint a mozgások gördülékenységének és koordinációjának javítása. Jó eredményt azonban csak fiataloknál adnak, mert az életkor előrehaladtával az alkalmazkodási képesség gyengül, 65 éves kor után pedig gyakorlatilag teljesen eltűnik

Mozgásos betegség – elkerülheted

Szédülés, hányinger, sőt hányás, hideg és izzadt bőr… Sok ember számára a repülővel, hajóval vagy autóval való utazás igazi kín. Szerencsére a mozgási betegség mechanizmusa jól ismert, ezért megelőzhető. A kellemetlen tünetek fellépését olyan gyógyszerek ellensúlyozzák, amelyek (jó előre beszedve) gátolják a vegetatív idegrendszer túlzott aktivitását. Egyes magatartási szabályok betartását is segíti - utazás előtt ne étkezzen túl, lehetőség szerint menetiránnyal szemben üljön, friss levegőt biztosítson. Az is fontos, hogy stabil horizontot nézzünk, és ne hullámzó vizet vagy villogó tájat, mert ez ráadásul irritálja a labirintust.

havi "Zdrowie"

Kategória:

Egészség