- A bőr mikrobióma – mi az?
- A bőr mikrobiomja – mik a funkciói?
- A bőr mikrobióma – mitől függ és mi befolyásolja?
- A bőr mikrobióma és betegségei
- A bőr mikrobióma – hogyan kell ápolni?
A bőr mikrobiomja baktériumokból, vírusokból, gombákból és atkákból áll, amelyek a felszínén élnek. Ha mennyiségi és faji egyensúlyban vannak, akkor védik a bőrt, aminek köszönhetően például nem jelentkezik az atópiás dermatitis, allergia, korpásodás és egyéb bőrbetegségek. Mi befolyásolja a bőr mikrobiómát?
A bőr a legnagyobb emberi szerv, amely megvédi a szervezetet a káros kórokozóktól. Ezt a védekezést a mikroorganizmusok is segítik, amelyek egyensúlyban élve megvédik a kellemetlen érzést okozó tünetek megjelenésétől, és ebből következően bőrbetegségeket is
A bőr megfelelő mikrobiomája garantálja egészségét és szép megjelenését, így nem érdemes a mikroorganizmusoktól megszabadulni többek között kozmetikai eljárások vagy agresszív ápoló készítmények gyakori használata. Tudja meg, mit működik a bőr mikrobiomja, mi befolyásolja, és hogyan kell gondoskodni róla.
A bőr mikrobióma – mi az?
A bőr mikrobióma egy összetett ökoszisztéma, amely a felszínén élő mikroorganizmusokból áll. A „mikrobióma” kifejezés akkor vált népszerűvé, amikor Joshua Lederberg 2001-ben elnyerte a Nobel-díjat, és kutatásában az emberi testben élő mikrobák, azaz baktériumok, gombák, vírusok és atkák genomjainak gyűjteményeként határozta meg.
Viszont az ún A bőr mikrobiota sejtként értelmezett mikroorganizmusok gyűjteménye. Érdemes észrevenni, hogy a környező környezet tele van különféle mikroorganizmusokkal, amelyek onnan könnyen átjutnak a bőrbe.
Így a bőrt nem csak a bőrsejtekkel szimbiózisban élő jótékony és semleges mikroorganizmusok kolonizálják, hanem a kevésbé kívánatos mikroorganizmusok is - kórokozók
Amint azt a Katowice-i Sziléziai Orvostudományi Egyetem kutatói beszámolták a 2015-ös „Bőrgyógyászati Szemlében”, a bőr mikrobiomja főként négyféle baktériumból áll: Actinobacteria, Firmicutes, Bacteroidetes és proteobacterai, Mallassezia gombák és atkák. a Demodex csoportból.
Néha kórokozók is lakják, köztük a staphylococcus aureus és a streptococcusok, amelyek viszont fertőzéseket okozhatnak, és ezáltal különféle bőrbetegségek kialakulásához vezethetnek.
Érdemes azonban hangsúlyozni, hogy a bőr mikrobióma minden embernél egyéni. Kutatása: P.Kowalczyk, K. Głowacka és E. Górska a "Medycyna Rodzinna"-ban 2015-ben megjelent munkái bebizonyították, hogy a kéz felszínéről származó mikroorganizmusok mindössze 13%-a azonos két egyedben.
Ez azt bizonyítja, hogy a bőr nagyon változatos a rajta élő mikroorganizmusok tekintetében. Sőt, érdemes tudni, hogy mind a fajösszetétel, mind a mennyiségi összetétel függ többek között a bőr egyes területeiről, vastagságától, valamint páratartalmától és hőmérsékletétől.
A bőr mikrobiomja – mik a funkciói?
A bőr az emberi test legnagyobb szerve, melynek feladata a külső környezettel való integrálódás, valamint a szervezetbe behatolni kívánó kórokozók elleni védelem
Bár a bőr mikrobiomja folyamatosan érintkezik a környezetben lévő mikroorganizmusokkal, szerkezetének köszönhetően, így pl. száraz, érdes és gyakran pelyhes felület, nem barát a kórokozók növekedésével.
A bőr nem fogad be semmilyen mikroorganizmust, amellyel érintkezésbe kerül, és így védi a szervezetet a kóros mikroflóra kialakulásától
Tartalmaz olyan anyagokat is, amelyek megvédik a kórokozóktól (pl. triglicerid tartalmú faggyú), és amelyek nemcsak a kedvezőtlen mikroorganizmusok bejutását akadályozzák, hanem aktiválják az immunrendszer olyan mechanizmusait is, amelyek hatékonyan küzdenek a fenyegetéssel.
Sajnos a rossz bőrállapot káros lehet a szervezetre, és befolyásolhatja a kórokozó baktériumok szaporodását. A fertőzések főként az alacsony immunitás miatt fordulnak elő, amikor egy személy antibiotikum-terápiában részesül, vagy ha a bőrön sebek vagy idegen testek vannak (pl. műbillentyűk).
A bőr mikrobióma – mitől függ és mi befolyásolja?
A bőr mikrobiomája sok tényezőtől függ, többek között a bőr vastagságán - más mikroorganizmusok kolonizálják a bőr lapos felületeit, és más bőrredőket és üregeket. Ezek a helyek eltérő szerkezetük mellett hőmérsékletükben és páratartalmukban is különböznek, ami szintén befolyásolja a mikrobiom összetételét.
Ezért a faggyúban gazdag nyakon, arcon és fejen többek között a Mallassezia, Actinobacteria és Firmicutes nemzetséghez tartozó gombák. Ezzel szemben a nedves helyeken, azaz a lábfejben, a hónaljban és a nemi szervek területén csak Actinobacteria és Firmicutes kolonizálják, a bőrön túlnyomó területeken, amelyeket száraznak nevezünk, ezenkívül megjelennek a Bacteroidetes és Proteobaktériumok is.
A mikrobióma összetétele a bőr pH-értékétől (általában mérsékelten savas, 4-4,5), az UV sugárzásnak való kitettségtől és az életmódtól is függ
Ezért a bőr mikrobiómának összetételét nem csak az befolyásolja, hogy miminden nap eszünk, de azt is, hogy hogyan néz ki a napi bőrápolás, végzünk-e rendszeres testmozgást, használunk-e stimulánsokat. A bőrön megtelepedő mikroorganizmusok száma és változatossága az alkalmazott gyógyszerektől, a stressztől is függ, és az életkor függvényében is változik (pl. időskorúaknál, akiknek bőre száraz, a mikrobiom kevésbé változatos).
Ezenkívül a bőr mikrobiomja eltérő a nők és a férfiak esetében – ez nagymértékben függ a hormonoktól és az élet bizonyos időszakaitól, például terhesség vagy menopauza nőknél vagy pubertás mindkét nemnél. Ez vonatkozik az etnikai csoportokon belüli különbségekre, a különböző kontinenseken, más éghajlaton és az iparosodott vagy nem iparosodott országok életére is.
FONTOS! A bőr mikrobiomát a születéskor mikroorganizmusok lakják. A természet kényszeréből szülő nőknél a baba a szülőcsatorna mikroflóráját, míg a császármetszéssel szülő nőknél az anya bőrének mikroflóráját.
A legkisebbeknél a bőrt főleg baktériumok és gombák lakják. Érdemes azonban hangsúlyozni, hogy 3 éves kor körül a babák bőrén van a legtöbb mikroba, ami többek között a fejlődésével és élettani változásaival
Amint azt Y. Belkaid és T. Hand kutatók 2012-ben beszámolták, a mikrobióma összetétele a genetikai hajlamtól és az anyagcsere-betegségektől is függ. Ez azért van így, mert megváltoztatják az epidermisz tulajdonságait, ami befolyásolja, hogyan néz ki egy adott személy bőrmikrobióma.
Ezenkívül az immunrendszer működésében is kifejeződik, amely ekkor nem képes megvédeni a szervezetet az allergiáktól és az autoimmun bőrbetegségektől.
Ezenkívül a mikrobióma összetételét az átmeneti fertőzések és betegségek, például az influenza is befolyásolják, amelyek hatására megváltozik a bőrön lévő mikroorganizmusok száma és fajtája, de gyógyulás után visszatérnek korábbi összetételükhöz.
A bőr mikrobióma és betegségei
A normál bőr mikrobióma kiegyensúlyozott mind a rajta megtelepedett fajok, mind a számok tekintetében. Sajnos az egyensúlytalanság, i.e. a dysbiosis azt jelenti, hogy a bőr nem képez olyan erős védőgátat, ami viszont növeli a bőrbetegségek kockázatát.
A bőrön élő kórokozók szervezetbe jutása kellemetlen érzést okozó tüneteket, valamint súlyos betegségeket okozhat, beleértve a bőrbetegségeket, például az atópiás dermatitist (AD) és a civilizációs betegségeket, például a cukorbetegséget.
És így, ha a bőr száraz, akkor például staphylococcusok kolonizálják, amelyek megfertőzik a betegségben szenvedőket.atópiás dermatitisz (AD) kezelésére. S. Seite és munkatársai 2014-ben végzett kutatásai bebizonyították, hogy az AD-betegek és az egészséges emberek mikrobiomája különbözik - az első csoportban a Staphylococcus spp. patogén baktériumok jelenléte, valamint a mikrobiom általánosan alacsonyabb diverzitása található.
Viszont a tudósok a University of Ioannina Medical School 2012-ben megjelent "Clin Microbiol Rev." kutatások bizonyítják, hogy a bőrön leggyakrabban előforduló gombák, azaz a Malassezia csoportba tartozó gombák serkentik a gyulladást elősegítő citokinek termelődését.
Ezek pedig fokozzák a bőrtüneteket olyan betegeknél, akik többek között atópiás dermatitisz, pikkelysömör, seborrhoeás dermatitis és egyéb bőrgyulladások, gyulladásos betegségek esetén. A gombák felelősek például a korpásodás kialakulásáért is, az atkák csoportjába tartozó demodikózis pedig bőrpírt, és ennek következtében rosaceát is okozhat
A bőr mikrobióma – hogyan kell ápolni?
Dr. Robynnr Chutkan, a "Good Bacteria" című könyv szerzője hangsúlyozta, hogy érdemes odafigyelni a kozmetikumokra és a bőrkezelésekre, mivel ezek közül sok megzavarhatja a mikrobiom egyensúlyát.
A lényeg az, hogy a bennük található anyagok (főleg az alkohol és az antibakteriális szerek) eltávolítják a bőrfelületről a szükséges baktériumokat és egyéb mikroorganizmusokat, ami viszont dysbiosishoz vezet
Így bár kezdetben a bőr csak kevésbé lesz rugalmas és száraz, idővel súlyos bőrbetegségek is megjelenhetnek. Érdemes hangsúlyozni, hogy még a víz is káros lehet a bőrre, ezért nem érdemes például naponta többször is arcot mosni, mert lúgos reakciója kórokozók túlszaporodását okozhatja.
A bőr mikrobiómának megfelelő ápolása érdekében használjon tartósítószerek, színezékek és illatanyagok nélküli, főként egyszerű összetevőket tartalmazó kozmetikumokat.
Az antibiotikumok ritka alkalmazása, amelyeket például gyakran használnak olyan állapotok kezelésére, mint például a pattanások, szintén jótékony hatással lesz a bőrre.
Külső alkalmazásuk helyrehozhatatlanul megváltoztatja a mikrobióm összetételét, amit később nehéz lehet újraépíteni. Ezért érdemes minden lehetőséget megfontolni, beleértve a kevésbé invazívakat is, mielőtt egy adott típusú kezelésről és konkrét intézkedésekről dönt.
Ahhoz, hogy a bőr mikrobiómája változatos legyen, érdemes probiotikumokat is használni. Leggyakrabban a bél mikrobióma egyensúlyának fenntartására használják, de nem szabad elfelejteni, hogy egyes kozmetikumok prebiotikumokkal gazdagodnak, amelyek kiváló táptalajt jelentenek a baktériumok számára
A szerzőrőlSonia MłodzianowskaÚjságíró, szerkesztő, szövegíró. Egészségügyi és szülői magazinokban és portálokban publikál. Hozzátartozikaz Újságírók az Egészségért Egyesületnek.Olvasson további cikkeket a szerzőtől