Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

Az értágulat kulcsjelenség a szervezet egyensúlyának megőrzésében, az erek, különösen az artériák lumenének kitágulásában áll. Különböző anyagok részvételével fordul elő - néhányat maga a szervezet, másokat pedig külső. Az értágítók feladata az erek tágítása

Az értágulataz értágulat jelensége, hatása az artériás nyomás csökkenése, mert állandó térfogatú keringő vér mellett a keringési rendszer térfogata - a tartályban melyik vér található – növekszik. Az érfal simaizomzata – főleg az artériák – felelősek ezért a hatásért.

Tartalom:

  1. Az értágító szerepe
  2. Értágítók – mikor kell használni?
  3. Értágítók - típusok

Az értágító szerepe

Szervezetünk számára nagyon fontos az ér átmérőjének, így a rajta átfolyó vér térfogatának változtatása. Ez a folyamat történhet szisztémásan vagy lokálisan – szabályozva egy adott szerv vagy szövet vérellátását.

Az erek ellazulása akkor következik be, amikor a test egy adott területén megnő az oxigén- és tápanyagigény. Ennek eredményeként nagyobb vérárammal látják el. Az értágulat többek között a következőkért felelős:

  • vérnyomásszabályozás
  • a testhőmérséklet szabályozása (a bőr értágulata hőelvezetést okoz)
  • a szerveken keresztüli véráramlás szabályozása - pl. értágulat edzés után vagy belek étkezés után

Értágítók – mikor kell használni?

Az értágítókolyan anyagok, amelyek az erek tágulását okozzák: vénás és artériás ereket egyaránt. Ezt az aktivitást számos, az emberi szervezet által termelt, de laboratóriumokban is előállított vegyület bizonyítja. Különböző erősségük és hatásmechanizmusuk van. Némelyikük teljesen más szerepet tölt be, mint az értágító, és ez a hatás ilyen esetekben nem túl erős (pl. papaverin)

Sőt, előfordul, hogy az egyik anyag tágítja az ereket, és összehúzza a többit (pl. adrenalin és noradrenalin), vagy a hatás az adagtól függ - a kicsik kitágulnak, a nagyobbak összehúzódnak (pl. dopamin).

Az értágítók alkalmazása az orvostudományban a krónikus betegségek kezelése,kezelés többek között:

  • magas vérnyomás
  • perifériás artériás betegségek
  • ischaemiás szívbetegség - az úgynevezett angina

Akut állapotok esetén is használják:

  • szívelégtelenség
  • tüdőödéma
  • szívroham
  • hipertóniás válság
  • terhes nők dobója

Értágítók - típusok

Természetesen az értágítók kiválasztása - erejük és hatásdinamikája a beteg állapotától függően eltérő. A legerősebbek:

  • nátrium-nitropruszid
  • nitroglicerin
  • nikarnidypina
  • enalaprylat
  • fenoldopam
  • urapidil
  • labetalol

A szívbetegségek (különösen a magas vérnyomás) kezelésében használt gyengébb hatású gyógyszerek a következők:

  • kalciumcsatorna-blokkolók (pl. amlodipin)
  • angiotenzin konvertáló enzim gátlók (pl. ramipril)
  • angiotenzin receptor blokkolók (pl. lozartán)
  • adrenerg blokkolók - úgynevezett új béta-blokkolók (nebivolol és karvedilol), klonidin
  • néhány vízhajtó

A nitroglicerint aeroszolként is használják ischaemiás szívbetegségben, mert kitágítja a koszorúereket. Példák az értágítótól eltérő gyakorlati használatú értágítókra: adenozin és papaverin

A szervezet által termelt értágítók

A szervezet által termelt értágítók, amelyeket nem széles körben használnak az orvostudományban, a következők:

  • bradykinina
  • inozin
  • lemezaktiváló tényező
  • prosztaciklin és prosztaglandinok
  • neurotenzin
  • hisztamin
  • nitrogén-monoxid

Ezek közül az utolsó egy speciális értágító, mert nagyon sokféle hatással bír, például a memóriára, az emésztőrendszerre és a vérlemezkékre. Magát a nitrogén-monoxidot nem használják a gyógyászatban, de prekurzorait széles körben használják - olyan anyagokat, amelyek a szervezetbe felszívódva NO-vá alakulnak.

A hisztaminról is érdemes szót ejteni - kis mennyiségben folyamatosan termeli a szervezet és ebben az esetben teljesen ártalmatlan. Az allergiás reakciókban szenvedő betegeknél azonban erősen túltermelődik az antigén hatására, amely az egyik fő tényező az anafilaxiás sokk kialakulásáért.

Az érrendszeri simaizom tónusát a felsorolt ​​anyagokon kívül egyéb tényezők is szabályozzák:

  1. autonóm idegrendszer - önállóan működikakaratunk és szabályozza a test belső gazdaságát. A paraszimpatikus rész felelős az értágulatért
  2. baroreceptorok - a nyaki artériában találhatók, túl magas vérnyomás esetén értágulatot okoznak

Az értágulat az erek kitágítása, amely elengedhetetlen a szervezet egyensúlyának fenntartásához és a megfelelő véreloszlás biztosításához. Ennek ellentéte az érszűkület, azaz az ér lumenének szűkítése

Számos anyagon kívül a baroreceptorok és az idegrendszer felelős az értágulatért. Néhány értágító szert sikeresen alkalmaztak az orvostudományban, ezért számos, a kardiológiában használt gyógyszer működik ezen a mechanizmuson.

A szerzőrőlÍj. Maciej GrymuzaAz Orvostudományi Egyetem Orvostudományi Karán végzett K. Marcinkowski Poznańban. Túl jó eredménnyel végzett az egyetemen. Jelenleg kardiológiai szakorvos, doktorandusz. Különösen érdekli az invazív kardiológia és a beültethető eszközök (stimulátorok).

Olvasson további cikkeket a szerzőtől

Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

Kategória: