A szulfaszalazin a szulfonamidok csoportjába tartozó gyógyszer. Gyulladáscsökkentő és immunszuppresszív hatása van. Ellenőrizze a szulfaszalazin használatára vonatkozó javallatokat és a lehetséges mellékhatásokat.

A szulfaszalazin hatása

Gyulladáscsökkentő hatását a mesalazin gasztrointesztinális traktusban történő képződése okozza, míg az immunszuppresszív hatásért a limfociták és granulociták növekedésének gátlása a felelős

Ezenkívül gátolja a folsav baktériumok általi szintézisét, ezáltal megakadályozza a baktériumsejtek növekedését és osztódását.

A szulfaszalazin használatának javallatai közé tartozik az NSAID-rezisztens rheumatoid arthritis kezelése, a gyulladásos bélbetegségek kezelése és fenntartása remisszióban, beleértve a fekélyes vastagbélgyulladást és a proctitist, valamint a Crohn-betegséget.

Szulfaszalazin adagolása

A szulfaszalazin gyomornedv-ellenálló tabletták/kapszulák formájában kapható, ne törje össze, ne osztja szét, ne törje fel vagy nyissa fel. A tablettákat egészben, étkezés közben kell bevenni, és bő folyadékkal le kell mosni.

Az adagolást egyénileg határozzuk meg, és a használati javallattól függően eltérő. Az RA kezelésére felnőtteknél az adag napi 1-3 g, elosztva (naponta kétszer).

Fokozatosan növelje az adagot. Ha mellékhatások jelentkeznek, az adagot nem szabad tovább növelni, ha lehetséges maradni a legmagasabb mellékhatást nem okozónál.

Gyulladásos bélbetegségek esetén az adagolás attól függően változik, hogy a betegség akut fázisát kezelik, vagy fenntartó terápiáról van szó.

Felnőttek akut fázisában a napi adag 3-8 gramm, és 3-4 egyszeri adagra kell osztani. Gyermekeknél azonban a tünetek súlyosbodása esetén testtömeg-kilogrammonként napi 40-60 mg-ot is alkalmaznak osztott adagokban.

A fenntartó kezelés alacsonyabb dózisok alkalmazásán alapul, felnőtteknél napi 3-4 alkalommal 500 mg-1 g, gyermekeknél pedig napi 20-30 mg/ttkg.

Ellenjavallatok a szulfaszalazin használatához

A szulfaszalazin használatának fő ellenjavallatai a következők:

  • porfíriák, azaz a hemoglobinszintézis zavarai,
  • akadályhúgyúti vagy belek,
  • granulocitopénia,
  • 2 év alatti kor.

A szulfaszalazin szintén nem alkalmazható vese- vagy májelégtelenségben szenvedő betegeknél.

Különös óvatossággal kell eljárni, ha bronchiális asztmában és glükóz-6-foszfát-dehidrogenáz-hiányban szenvedő betegeknél alkalmazzák.

A kezelés alatt a pácienst rendszeresen vérvizsgálaton kell végezni a csontvelő, a máj és a vese működésének ellenőrzésére.

Terhesség alatt a szulfaszalazin csak akkor alkalmazható, ha az előnyök meghaladják a kockázatokat (a folsav csökkent felszívódása a fejlődő magzat idegrendszeri rendellenességeit okozhatja).

A szoptatás is óvatosan megengedett, ha koraszülötteket és fiziológiás sárgaságban szenvedő újszülötteket táplálnak.

A szulfaszalazin mellékhatásai

Gyakori mellékhatások:

  • leukopenia,
  • étvágytalanság,
  • fejfájás és szédülés,
  • ízzavar,
  • fülzúgás,
  • köhögés,
  • hányinger és hányás,
  • hemorrhagiás diathesis,
  • ízületi fájdalom,
  • láz,
  • proteinuria.

Kategória: