Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

A vérnyomás mérése nem csak azok számára kötelező, akiknek keringési problémái vannak. Hogyan méri meg helyesen a vérnyomást? Melyek a leggyakoribb hibák a nyomásmérés során? Mennyire fontosak egészségünk szempontjából a vérnyomásmérő képernyőjén megjelenő számok? Mi más olvasható ki belőlük azon kívül, hogy a nyomás megfelelő, túl alacsony vagy túl magas?

A vérnyomás méréseegy nagyon egyszerű művelet, mindaddig, amígtudja, hogyan kell helyesen mérni a vérnyomását.az eredmény nyomásméréshelyes volt, néhány alapvető szabályt be kell tartani. Használat előtt érdemes figyelmesen elolvasni a használati útmutatót is, ahol minden információt megtalálsz a hibák elkerülésére

Vérnyomás mérés - felkészülés vérnyomásmérésre

  • Ne mérje meg vérnyomását közvetlenül nagy étkezés után. A legjobb várni egy órát

Ezenkívül érdemes figyelembe venni a mérés pontosságát befolyásoló egyéb tényezőket is. A vizsgált személy nem érezhet fizikai fáradtságot vagy stresszt

  • nem ihat kávét és nem dohányozhat legalább 30 percig a nyomás mérése előtt
  • mérés előtt néhány perc pihenő ülő helyzetben, megtámasztott háttal, csendes szobában
  • vérnyomást normál testhőmérsékleten kell mérni. Ha hideg vagy meleg a test, érdemes várni egy kicsit
  • a mérést a bal kézben kell elvégezni; ha az orvos rossz keringést észlel a bal kezében, a mandzsetta a jobb csukló körül rögzíthető
  • a beteg legyen ülő helyzetben, megtámasztott háttal, a felső végtag csupasz, ruha, ékszer, óra nélkül, a 4. bordaközi szinten a könyökhajlítással lazán alátámasztva. A mandzsettának a szívvel egy szintben kell lennie, függetlenül a páciens testhelyzetétől

Otthoni vérnyomásmérés - szabályok

Azt, hogy képes-e fenntartani a normális vérnyomást, legjobban úgy ellenőrizheti, ha saját maga megméri vérnyomását.

1) Javasoljuk teljesen automatikus, karmandzsettával hitelesített készülékek használatát.

2) 2. után kell elvégeznimérések több perces időközönként, reggel és este, meghatározott időpontokban, rendszeres időközönként (pl. 6.00-18.00, 7.00-19.00 stb.). A méréseket közvetlenül a gyógyszer bevétele előtt és reggel étkezés előtt kell elvégezni.

3) Mielőtt feltenné a felkar vérnyomásmérőjét, nyomja meg két ujjával a kéz artériáját a könyök felett körülbelül 2,5 cm-rel a karja belsejében, hogy megtudja, hol a legerősebb a pulzusa. A felkar vérnyomásmérő mandzsettája körülbelül 1,5 cm-re legyen a könyöktől. A csuklós vérnyomásmérőt mindig úgy viselje, hogy a tenyér felfelé nézzen, és a csukló vérnyomásmérő mandzsettája körülbelül 1,5 cm-re legyen a kezétől.

4) Nyomja össze szorosan a tépőzáras mandzsettát. Mind a csuklón, mind a felkaron a vérnyomásmérő mandzsettája a szívvel egy szintben legyen a mérés során.

5) Mérés előtt fordítsa fel a kezét, üljön egyenesen egy székre, vegyen 5-6 mély lélegzetet, és lazítsa el az egész testét.

6) Ha a mandzsetta nincs egy szintben a szívével, vagy nehezen tudja mozdulatlanul tartani a karját, használhat puha tárgyat, például egy feltekert törölközőt a kar megtámasztására. Mérés közben ne dőljön hátra, ne beszéljen és ne mozgassa a kezét.

7) Várjon körülbelül 5 percet a következő mérés előtt

Mi a jelentősége a vérnyomásmérő képernyőjén megjelenő számoknak egészségünk szempontjából?

A vérnyomás az az erő, amellyel a vér a legnagyobb artériák falát nyomja, amikor a szív összehúzódik, majd ellazul. A mérés során egy harmadik érték is kiderül - a pulzus, vagyis a szívverések száma percenként. Szintje hosszabb és rövidebb időszakonként ingadozik. A hosszú távú változások életkorhoz vagy egészségi állapothoz köthetők, a középtávú változások a napszaktól, az aktivitástól, a mentális állapottól, az elfogyasztott stimulánsoktól, a rövid távú változások pedig a szívciklustól függhetnek.

A vérnyomás az artériák falára hat, ahogy a vér átáramlik rajtuk. Amikor a szív összehúzódik és kinyomja belőle a vért, szisztolés nyomásnak (legmagasabb értéknek) nevezik, és amikor a szív ellazul és a vér visszaáramlik, akkor diasztolés nyomásnak (legalacsonyabb érték)

A szisztolés nyomás az az erő, amellyel a vér keringeni kezd az erekben a szívizom összehúzódása következtében. A szisztolés vérnyomás ideális normája 120. Ha rendszeresen meghaladja a 140-et, akkor magas vérnyomásunk van. Ha 120 és 140 között ingadozik, akkor fennáll a veszélye. Ez ok arrarendszeresen mérjen.

A diasztolés nyomás az az erő, amely a vérnyomást az artériákra nyomja, amikor a szív nyugalmi állapotban van, vagyis a szívverések között. A helyes érték a 80. Ha túl gyakran éri el a 90-et, akkor magas vérnyomásra lehet gyanakodni. A szisztolés és a diasztolés vérnyomás közötti különbséget vérnyomás-amplitúdónak vagy pulzusnyomásnak nevezzük. A helyes értéknek 30 és 50 Hgmm között kell lennie. A 65 év felettiek magas pulzusszáma (55 Hgmm-nél nagyobb) a szívinfarktus, a szélütés és a veseelégtelenség kockázati tényezőjének számít.

Vérnyomásméréskor a pulzusát is méri, a szív percenkénti ütemét, nyugalmi pulzusnak (HR) is nevezik. Nem mindenkinek azonos a pulzusszáma, de az optimális érték 60-70 ütés percenként. A szívizom összehúzódási sebessége az apró részétől, a sinuscsomótól függ. Sok éven át alábecsülték a pulzusszám értékét. A hangsúly a vérnyomás mértékén volt. Közben kiderül, hogy a pulzusnak nem csak életünk minősége és hossza szempontjából van nagy jelentősége, hanem abban is, hogy miként leszünk - ha ez megtörténik - szívbetegségben szenvedünk. A felgyorsult pulzusú emberek sokkal nehezebben élnek át például egy szívrohamot, és gyakrabban halnak bele, mint azok, akiknek a szíve lassabban működik.

Tekintse meg a 6 képből álló galériátMegéri tudni

A vérnyomásmérés módszere és a vizsgálathoz használt készülék típusa is rendkívül fontos. Ha a mérést vállmandzsettával ellátott készülékkel végezzük, és a nyomásmérő a kézidarabbal túlságosan megnyomja a brachialis artériát, a diasztolés nyomás alacsonyabb lesz, mint a tényleges nyomás.

Automata készülékeknél csak a szisztolés nyomást mérik, a diasztolés nyomást pedig speciális képlet alapján számítják ki, ezért a mérés nem mindig megbízható. A mérés pontatlan lesz szívritmuszavarban szenvedőknél, illetve ha a fényképezőgép elemei lemerültek. A szisztolés és diasztolés nyomás közötti jelentős különbségek okától függetlenül minden ilyen helyzet alapvető laboratóriumi vizsgálatokat és EKG-t igényel, ami alapja lehet az artériás hipertónia kezelésének megváltoztatásának.

Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

Kategória: