ELLENŐRZETT TARTALOMSzerző: lek. Tomasz Nęcki

A többszörös rendszersorvadás (MSA) gyakran hasonlít a Parkinson-kórhoz a tüneteit tekintve, de abban különbözik a Parkinson-kórtól, hogy sokkal súlyosabb állapot. Tehát olvassa el a többrendszerű sorvadás okait és tüneteit, és tanulja meg a gyógyulást.

Többrendszeri atrófia(MSA, többszörös rendszersorvadás) az egyik olyan neurológiai állapot, amelyre az orvosi kezelések még mindig nem hatékonyak. Ezt az egységet a Parkinson-kórhoz való bizonyos hasonlóságok miatt néha az ún atipikus parkinsonizmus

Egyes tudósoktöbbrendszerű bomlásvalójában tágabb fogalomként kezelik - egyes tudósok általában elismerik, hogytöbbrendszerű bomláshárom hasonló a problémákhoz, mint például a Shy-Drager szindróma, az olíva-pontocerebelláris atrófia és a nigrostriatális degeneráció.

Jellemzőentöbbszörös rendszersorvadás50 és 60 év közötti embereknél fordul elő, de előfordulhat, hogy náluk a betegség korábban is kialakul. Statisztikailagtöbbszörös rendszersorvadás100 000 emberből körülbelül 5-nél fordul elő, a férfiak nagyobb valószínűséggel szenvednek ettől a betegségtől.

Több rendszervesztés: okai

Asorvadástüneteit az idegszövet változásai okozzák. A betegség során a neuronok és oligodendrociták progresszív elvesztése következik be, az idegszövet ezen elemeinek elvesztését asztrociták váltják fel – ilyen patológiák a központi idegrendszeren belül számos helyen előfordulnak (beleértve a substantia nigrát, striatumot is). , inferior nyálmag) vagy a kisagyban).

Nem ezek az egyetlen jelenségek, amelyek atöbbrendszerű atrófiasorán jelentkeznek - az ebben az egységben szenvedő beteg idegszövetének kórszövettani vizsgálata során lehetséges sejten belüli, ezüstelnyelő zárványok felkutatására, valamint a gliózisnak nevezett jelenség megfigyelésére

Milyen mechanizmusokban fordulnak elő a fent leírt patológiák - ez továbbra is rejtély. A tudósok atöbbrendszerű bomlásokait keresik pl. genetikai mutációkban vagy autoimmun betegségekben. Egyesek azt is feltételezik, hogy ez egy betegséghozzájárulhat a peszticideknek való kitettség vagy a fejsérülés. Egyértelmű válasz arra, hogy mi az oka atöbb rendszer meghibásodásának , jelenleg senki sem tud választ adni.

Több rendszeres atrófia: Tünetek

többszörös rendszersorvadássorán a panaszoknak három csoportja van: a betegek parkinson tüneteket, vegetatív idegrendszeri rendellenességeket és kisagyi rendellenességeket tapasztalhatnak. Általában az első problémák olyan tüneteknek tűnnek, amelyek a beteg félrediagnosztizálásához vezethetnek - a legtöbb betegnéltöbbszörös rendszersorvadás van (amely főként valamilyen motoros tevékenység beindításával kapcsolatos nehézségekből áll).

Egyéba többrendszerű atrófia tüneteikülönböző konfigurációjú betegeknél jelentkezhetnek, és a következők lehetnek:

  • izommerevség
  • remegés
  • ataxia (csökkent mozgáskoordináció)
  • egyensúlyi problémák
  • izzadási rendellenességek és a testhőmérséklet szabályozásának kapcsolódó rendellenességei
  • ortosztatikus hipotenzió (olyan jelenség, amely meglehetősen veszélyes a betegek egészségére, mert a hirtelen vérnyomásesés ájuláshoz és ezzel összefüggő eleséshez vezethet)
  • impotencia
  • vizeletürítési rendellenességek (amelyek vizelettartási zavart és a húgyhólyagban való folyadékvisszatartást is magukban foglalhatják)
  • székrekedés
  • hangszálbénulás
  • szájszárazság
  • dyzartria
  • légzési zavarok alvás közben (pl. rendkívül hangos horkolással vagy alvási apnoe formájának felvállalásával összefüggésben)
  • beszédzavar
  • nystagmus
  • a törzs egyirányú megdöntése (a pisai ferde torony jeleként hivatkoznak rá)

A többszörös rendszersorvadás tüneteikülönböző sorrendben jelentkezhetnek, de erre az egyénre jellemző, hogy idővel a beteg állapota folyamatosan romlik, és a beteg állapota egyre súlyosabb fogyatékosságok

Többszörös rendszervesztés: diagnosztika

Korábban már említettük, hogy atöbbrendszerű atrófiábanszenvedő betegeknél az idegszövet mikroszkópos vizsgálata során jellegzetes eltéréseket lehet találni. Az ilyen elemzéseket azonban nem hajtják végre élénken - ezért bizonyos diagnózisttöbbrendszerű bomlásrólcsak posztumusz lehet felállítani.

Ugyanazok a tüneteka bomlásA többrendszerűnem csak erre a betegségre jellemző - hasonló betegségekkel találkozhatunk például Parkinson-kórban, de myelinizációs betegségekben, prionbetegségekben vagy a központi idegrendszer fertőzései során is. Emiatt atöbbrendszerű atrófiagyanúja esetén nagyon fontos a részletes differenciáldiagnózis elvégzése

A legnehezebb megkülönböztetnitöbbszörös rendszersorvadásta Parkinson-kórtól – egyes kutatók úgy vélik, hogy a két entitás megkülönböztetésének kritériuma a páciens levodopa-kezelésre adott válasza lehet (a Parkinson-kór esetén a betegek állapota javul a gyógyszer után, mígtöbbrendszerű atrófiábanáltalában nem figyelhető meg javulás a gyógyszer alkalmazása után.

A fent említetttöbbszörös rendszersorvadásmegkülönböztetésének szükségessége miatt a betegek különféle vizsgálatokon eshetnek át - például képalkotó vizsgálatokon, mint például számítógépes tomográfia vagy a fej mágneses rezonancia képalkotása. A fent említett vizsgálatokban eltérések figyelhetők meg (lehetséges pl. a kisagy vagy a híd méretének csökkentése), ugyanakkor az is előfordul, hogymultiban szenvedő betegek agyáról készült felvételek -rendszersorvadásnem mutat semmilyen rendellenességet

A betegség meglehetősen ritka, ezért csak akkor diagnosztizálják, ha más - a beteg tüneteinek valószínűbb okait - kizárták

Több rendszeres atrófia: Kezelés

Jelenleg nem áll rendelkezésre oki kezelés több rendszeres sorvadásra. Az ezen az osztályon szenvedő betegek számára azonban tüneti kezelést kínálnak, melynek célja betegségeik intenzitásának csökkentése és életminőségük javítása

A többszörös rendszersorvadásban szenvedő betegeknél nagyon fontos a fizioterápia, melynek köszönhetően lehetőség nyílik a fizikai erőnlét ameddig megőrzésére és a kontraktúrák kialakulásának megelőzésére. Az úgynevezett járástréning, néha előnyös járást segítő eszközök, például járók használata. Beszédzavarok esetén hasznos lehet a beszédtréning lebonyolítása - erre a célra logopédus szolgáltatásait veheti igénybe

A gyógyszeres készítményeket többszörös rendszersorvadás tüneti kezelésére is használják. A károsodott vizeletürítésben szenvedő betegeknek például oxibutonint (inkontinencia elleni szer) írhatnak fel. Rendkívül súlyos esetbenparkinsonizmus tünetei, meg lehet próbálni levodopa készítményeket adni a betegeknek (bár az ilyen kezeléssel elért javulás százalékos aránya meglehetősen alacsony).

Az ortosztatikus hipotenzióval járó viszonylag magas kockázatok miatt nagy hangsúlyt fektetnek a többszörös rendszersorvadásban szenvedő betegek drasztikus nyomásesésének megelőzésére. A folyadékbevitel növelése és több só hozzáadása az étrendhez csökkentheti a probléma előfordulását.

A betegeknek néha tanácsos kompressziós harisnyanadrágot használni, és figyelmeztetik őket a vérnyomást csökkentő tényezőkre (például alkoholfogyasztás vagy kiszáradás). Az ortosztatikus hipotenzió megelőzhető olyan gyógyszerekkel is, mint a fludrokortizon (a mineralokortikoid csoportba tartozó) vagy a midodrin (az alfa-adrenerg receptorokat stimuláló anyag).

Többszörös rendszersorvadás: prognózis

A többszörös rendszersorvadásban szenvedő betegek prognózisa sajnos kedvezőtlen - a betegségnek nincsenek remissziós periódusai, csak állandó, gyors progressziója következik be. A betegek átlagos túlélési ideje a betegség első tüneteinek megjelenésétől körülbelül 6-9 év.

Kategória:

Neurológia