ELLENŐRZETT TARTALOMSzerző: lek. Tomasz Nęcki

A katatónia a motoros aktivitás zavara. Elég szélsőséges lehet - a jelentősen csökkent pszichomotoros aktivitástól a jelentős izgatottságig. A múltban a katatóniát a skizofréniával hozták összefüggésbe. Ma már köztudott, hogy a katatóniát nemcsak mentális zavarok és betegségek okozhatják, hanem különféle neurológiai betegségek és anyagcserezavarok is. Hogyan alakul ki pontosan a katatónia, mik a tünetei, és milyen kezelési lehetőségek vannak erre az állapotra?

Katatoniaegy kifejezés, amelyet 1874-ben Karl Ludwig Kahlbaum vezetett be az orvosi nyelvbe. A kifejezés a görögkata(teljesen, teljesen) éstonikos(feszültség, feszültség) összevonásával jött létre. A legegyszerűbb megfogalmazásban a katatónia tehát az izomtónus általános növekedésével járó állapotnak tekinthető. A gyakorlatban azonban ez az állapot egészen más típusú szabálytalanságokon keresztül is megnyilvánulhat

Hány ember tapaszt alt katatóniát a világon? Ez nem teljesen ismert. Nehéz pontos statisztikákkal szolgálni a katatónia előfordulásáról. A rendelkezésre álló becslések szerint ez a probléma a lakosság 10 emberéből 1-nél jelentkezhet élete során.

Észrevehető, hogy a katatónia valamivel gyakrabban fordulhat elő pszichiátriai kezelésben részesülőknél. Becslések szerint az ilyen típusú motoros aktivitási zavarok a néhány akut pszichiátriai rendellenességgel küszködő betegek 5-20%-ánál fordulnak elő.

A katatónia előfordulását férfiaknál és nőknél általában hasonlónak tekintik. A betegek életkorának figyelembevételével bizonyos eltérések jelennek meg. A gyermekeknél a katatónia a legkevésbé gyakori. Sokkal gyakrabban fordul elő serdülők és felnőttek körében.

Katatonia - okai

Magát a Katatóniát ritkán ismerik el önálló betegségi entitásként. Az orvosi besorolásokban elsősorban a különféle rendellenességek, betegségek egyik lehetséges tüneteként jelenik meg. A múltban a katatóniás rendellenességek főként skizofréniával jártak.

A skizofréniának még egy sajátos formája is létezik - az ún. katatón, amelyben katatóniás rendellenességek jelennek meg. Ma már azonban ismert, hogy biztosan nem csak ez a mentális betegség lehet hatékonymotoros aktivitási zavarok előfordulása betegeknél

A különböző mentális zavarok és betegségek között, amelyek a katatónia okai lehetnek, a következőket soroljuk fel:

  • bipoláris zavar (bipoláris zavar),
  • poszttraumás stressz zavar (PTSD),
  • depresszió,
  • narkolepszia,
  • skizoaffektív rendellenesség,
  • anyagok által kiváltott pszichotikus rendellenességek

Biztosan nem csak a pszichiátria területén jelentkező problémák vezethetnek katatóniához a betegben. A rendellenesség egyéb lehetséges okai között szerepel:

  • agyvelőgyulladás,
  • autoimmun betegségek (pl. szisztémás lupus erythematosus, melynek során a központi idegrendszer struktúrái károsodnak),
  • homocisztinuria,
  • daganatok (főleg agydaganatok),
  • fejsérülés,
  • ketoacidózis,
  • hepatic encephalopathia,
  • hiperkalcémia,
  • elvonási szindróma, amely a hosszú távú gyógyszerek (pl. benzodiazepinek) vagy alkohol megvonásából ered.

Katatonia - patomechanizmus

A katatónia kialakulásának pontos patomechanizmusát eddig nem sikerült egyértelműen megmagyarázni. Számos hipotézis létezik azonban arra vonatkozóan, hogy pontosan mi a felelős ezért az állapotért.

Jelenleg a dopamin elmélet a legnépszerűbb. Feltételezi, hogy a kataton állapotot a központi idegrendszer struktúráinak dopaminhiánya okozhatja. Ennek az elméletnek az érvényességét megerősíthetik az olyan betegek katatóniájának leírásai, akiknél az antipszichotikumok csoportjába tartozó szerek alkalmazása után katatónia alakult ki. Ezek a gyógyszerek többek között ahhoz vezethetnek, csak azért, hogy csökkentsük a dopamin mennyiségét az agyban.

A katatónia patogenezisére vonatkozó egyéb elméletek azt mutatják, hogy megjelenésében a következők lehetnek fontosak: a gamma-aminovajsav (GABA) csökkent aktivitása vagy a glutamát hiperaktivitása az idegrendszerben

Katatónia - tünetek

A katatónia a motoros aktivitás zavara, és tünetei a következők lehetnek:

  • kábulat - olyan állapot, amelyben a beteg általában eszméleténél van, de nem mozdul, nem kommunikál és nem reagál a parancsokra,
  • mutizmus - nincs verbális kommunikáció,
  • katalepszia - a testtartás lefagyása, amely jelentős izommerevséggel jár - a katalepsziás beteg gyakran nagyon természetellenes, sőt néha bizarr testhelyzetbe fagy; a viaszos flexibilitás a katalepsziával jár - a probléma az, hogy amikor például a páciens felső végtagja felemelkedik, az ebben marad.tételek,
  • modorosság - ugyanazon mozdulatok többszöri megismétlése, például integetés vagy bólogatás üdvözlésképpen,
  • a sztereotípiák - a modorhoz hasonlóan - pontosan ugyanazon mozdulatok ismétléséből állnak, de a sztereotípiák értelmetlen mozdulatok,
  • echolalia - másoktól hallott szavak vagy mondattöredékek ismétlése,
  • echopraxia - mások által végzett tevékenységek ismétlése,
  • izgalom - nem külső tényező okozta,
  • negativitás - ellenállás kifejtése abban az esetben, ha bármilyen parancsot a beteg felé irányítanak, a parancsokra egyáltalán nem reagál

A katatónia tünetei nagyon eltérőek lehetnek. Egy betegnél egyszerre csak néhányan vannak jelen. Ez az oka annak, hogy megkülönbözteti a katatónia számos típusát.

Katatonia - típusok

Katatonia a következőkre oszlik:

  • akut és krónikus katatónia,
  • hipoaktív katatónia (csökkent pszichomotoros aktivitással kapcsolatos) és hiperaktív katatónia (a korábban említett katatónia ellentéte, például izgatottsághoz kapcsolódó),
  • rosszindulatú katatónia és akut fatális katatónia, amelyben a katatónia tünetein kívül olyan tünetek is jelentkeznek, mint a testhőmérséklet emelkedése, a szívfrekvencia és a vérnyomás emelkedése

Catatonia - diagnosztika

Mivel a katatónia diagnózisa általában nem nehéz, sokkal nehezebb lehet megtalálni az okát. Néha ismertek azok a tényezők, amelyek ehhez az állapothoz vezethetnek – ez a helyzet például azoknál a betegeknél, akiknek korábban diagnosztizált mentális zavarai vannak, amelyeknél súlyosbodásuk katatón állapotot eredményezhet.

Más esetekben gyakran sok különböző vizsgálatra van szükség a katatónia okának kiderítéséhez. Különféle laboratóriumi vizsgálatok (pl. gyulladásos markerek meghatározása, amelyek emelkedett értéke neuroinfekció előfordulására utalhatnak), de képalkotó vizsgálatok is elrendelhetők (pl. számítógépes tomográfia vagy mágneses rezonancia képalkotás, amelyeknek köszönhetően lehetőség nyílik a azonosítsa például a hiperplasztikus folyamatot). a központi idegrendszerben).

Katatonia - lehetséges szövődmények

Katatónia esetén fontos a kezelés mielőbbi megkezdése, hogy csökkentsük a beteg szövődményeinek kialakulásának kockázatát. Köztük viszont sok különböző, gyakran nagyon veszélyes állapot, amelyek lehetnek:

  • sérülések – az izgatott beteg sokkal nagyobb hajlamúhogy sérülést fog szenvedni,
  • kiszáradás és alultápláltság – a katatóniában szenvedő beteg megtagadhatja a folyadék- és ételfogyasztást,
  • tüdőembólia - melynek kockázata elsősorban a katatóniás állapothoz kapcsolódó motoros aktivitás jelentős csökkenése miatt nő.

Katatonia - kezelés

Mivel a katatónia önmagában nem betegség, hanem egy egészségügyi probléma tünete, a betegeknél végrehajtott terápiás beavatkozásoknak a motoros aktivitási zavarok okaira kell irányulniuk. Ezért olyan fontos a katatóniás betegségekben szenvedő betegek alapos diagnózisa.

Magát a katatóniát is lehet kezelni. Tüneti kezelésből áll, amely ebben az esetben elsősorban a benzodiazepin szerek beadására irányul a betegeknek. Azonban messze nem ezek az egyetlen gyógyszerek, amelyeket néha a katatónia kezelésére alkalmaznak. Továbbá olyan eszközöket, mint pl. lítium sók, izomfeszültséget csökkentő készítmények, zolpidem vagy triciklikus antidepresszánsok, valamint karbamazepin és bromokriptin

Ezeken kívül a betegek időnként antipszichotikumokat is kapnak, de ezeket – ha egyáltalán – csak rendkívüli körültekintéssel alkalmazzák, mert ronthatják a katatónia tüneteit. Az elektrokonvulzív terápia egy másik elérhető módszer a katatónia kezelésére, mint a gyógyszeres terápia.

Kategória:

Neurológia